Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

2017. NOVEMBER 25., SZOMBAT SZTORI g Veszélyes eMkfei Egy, a nagyvárosok öko­szisztémájának változásait alaposan feltáró kutatás szerint a patkányok egyre nagyobbak és egyre ellen­állóbbak, így több beteg­séget is terjesztenek, mint korábban. Fábos Erika RÁGCSÁLÓ A világ nagyváro­sai tele vannak patkányok­kal, amelyek egyre gyorsabb evolúcióra vannak kényszerít­ve az urbanizáció miatt. Lon­donban a rágcsálóirtók már rendszeresen találnak 40-50 centis példányokat. A háttér­ben az áll, hogy az egyre eny­hébb telek miatt az állatok té­len is szaporodnak, és renge­teg ételhulladékot találnak. A környezetszennyezés tehát felgyorsítja a mutációjukat, emiatt pedig egyre nagyob­bak. Egy új kutatás szerint ez veszélyes mértékben változ­hat, egyes populációik ugyan­is már olyan erősek, hogy gya­korlatilag immunisak a leg­erősebb patkányméregre is. Német tudósoknak sikerült azonosítaniuk az ellenálló ké­pesség kialakulásáért felelős génmutációt is. A K-vitamin- anyagcserében kulcsszerepet játszó gén felelős ezért. „Az Angliában azonosított példányokon kívül a dán és a német mutáns egyedek egy­mással azonosnak bizonyul­tak, csakúgy, mint a francia és a belga populáció egyedei. Az a rossz hír, hogy ezek kö­zül a városokhoz alkalmaz­kodó élőlények közül többnek nemcsak az alkalmazkodóké pessége fokozódott, de a be tegségterjesztő képessége is” - mondta Marc Johnson, a To­rontói Egyetem biológiapro fesszora. A nemzetközileg elfogadott szakmai norma szerint ame­lyik nagyvárosban nincs pat­kányirtás, ott a mérsékelt ég­övben általában egy lakosra egy patkány jut. A mediter rán városokban ez már két’ patkány lakosonként, de^az Egyenlítőhöz közelítve, pél­dául Indiában vagy a Fülöp- szigeteken, az arány fejenként tíz patkány is lehet. Ideális fel­tételek között a kártevők rend­kívül gyorsan szaporodnak. A nőstény háromhavonta vá­lik termékennyé, és egyszerre akár 10-16 utódot is a világra hozhat. Egy patkánypárnak egy év alatt - az utódok sza­porulatával együtt - 800 utód­ja lehet. Mivel nemcsak szapora, de nagyon okos állatokról van Ezért lett kísérleti állat­Kétmillió élt a fővárosban A nagyvárosokban, ahol szer­vezett irtás zajlik, két-három év kell ahhoz, hogy a patká­nyok újra elfoglalják a rendel­kezésükre álló élettereket és elérjék a szaporodás maximá­lis határát. Budapesten ez két­millió patkány volt. 1972-ben kezdődött az első, átfogó men­tesítési program. Két év alatt kevesebb, mint a felére csökkent az állomány és úgy ezer olyan helyet tér­képeztek fel, ahol rendszere­sen előfordultak az állatok, a hosszú távú irtás miatt ma alig kétszáz ilyen van. szó, az sem mindegy, mi­lyen mérget használnak elle­nük. Évtizedekig azonnal ölő szert vetettek be. Megfigyel­ték azonban, hogy a patká­nyok döglődő társuk láttán ta­pasztalatból elkerülik a csa­lit, és nem is eszik meg. Ezért fejlesztették ki a késleltetett hatású mérgeket. Ezek öt-hat nap után hatnak, és olyan vér­alvadásgátló szerek, amelyek észrevétlenül, fájdalommen­tesen ölnek - igaz, már nem minden esetben hatékonyak. A vegyszerek mellett csap­dákkal is védekeznek ellenük, de olyan gyógyszerekkel is, amelyek meddővé teszik őket. Itthon is egyre népszerűbb a biológiai irtás, vagyis hogy kutyák­kal és görényekkel vadász­nak a patkányokra. Mihályi Erpő több mint húsz éve foglalkozik vadász­görénnyel, kifejezetten ilyen szempontok szerint tenyészti is őket. Azt mondja, hazánk­ban is tapasztalhatóan több a patkány, egyre nagyobbak és ellenállóbbak a mérgek­kel szemben, ezért egyre töb­ben keresik a „biomódszert”, vagyis a kutyákat és a göré­nyeket. „A vegyszeres irtást ez-* zel együtt sem lehet kizárni - mondta Mihályi Ernő. - Az az igazán hatékony, ha előbb a görényekkel megtisztítjuk a te­rületet, és utána következnek a mérgek. Egy fertőzött területen - például tanyákon, állattartó telepeken - képe­sek 50-60 Könnyen szaporíthatok, rend­kívüli képességeik vannak és tanulékonyak, ezért lett be­lőlük kísérleti állat. Például 10 millió szaglósejtjük van, ráadásul sztereóban, azaz a jobb és a bal oldalt összevet­ve képesek szagolni, és 50 ezredmásodperc alatt meg tudják határozni a szagforrás irányát. Ezért idomították be őket taposóaknák felkutatá­sára is: felismerik a föld alatti robbanóanyagot, ráadásul kis testsúlyuk nem is hozza mű­ködésbe a szerkezetet. Több országban használják erre is a patkányokat. kilogramm mérget is megenr egy nap alatt, és a tapasztala szerint egyre több olyan pai kány van, amelyik nem pus; túl el a mérej tői.” A ragcsalok idővel immunissá váltak a legtöbb méregre Az oldal fotói: Shutterstock Rengeteget spórolhat, ha a reklám helyett inkább a tudomány eredményeinek hisz Ezért nem vesz soha egy vegyész „csodavizet” ÁTVERÉS Tudományosnak tűnő halandzsával bármit el lehet adni. Például 2 forint helyett 1900 forintért 1,5 liter csoda­vizet. Persze nem az a baj vele, hogy drága, hanem az, ha egy beteg a gyógyszeres terápia helyett ezt választja, és azt hi­szi, meggyógyul - mondja Fá­bián István vegyész, a kémia­tudomány doktora és a Debre­ceni Egyetem tanszékvezető­je. Az MTA doktora szerint a víz egy csodálatos anyag, de csodákat tenni nem képes. Fábián István azt mond­ja, igen gyakori, hogy félre­értéseket, csúsztatásokat ko­moly fórumok is a tudomány eredményeiként tüntetnek fel. A mai napig nem restelli és felhívja például az RTL Klub Híradóját, ahol drámai han­gon beszélnek arról, micsoda veszélybe kerültek egy vidé­ki város lakói, mert bárium- szulfát-szennyezés történt. Ezt az anyagot az emésztő­szervek vizsgálatához hasz­nálják kontrasztanyagnak, nagy baj lenne, ha életve­szélyt okozna. Egy amerikai település vezetése azt unta meg, hogy medencének nézik Rozsdás só A vegyészek másik nagy ked­vence a divatos Himalája só. Erről azt hirdetik, hogy egész­séges és kedvezőbb az össze­tétele, mint a többi sónak. Sőt, hogy kiszűri az agysejtekből a felesleges savat és hogy sza­bályozza a szervezet vércukor- szintjét, de a vérnyomásnak is jót tesz és a hiperaktivitást is az ivóvíztartályukat, ezért ki­írták rá, hogy „vigyázat, ma­gas hidrogéntartalmú anyag!” - ez igaz is, a vízben arányai­ban sok a hidrogén. Azóta pe­dig elkerülik a fürdőzők - em­lít egy másik példát. Vagy azt a humoros kísérletet, amikor egy nemzetközi szövetség pe­tícióját több ezren írták alá annak érdekében, hogy tilt­sák be a dihidro-monoxidot (H20), miközben az nem más, mint a víz. Ez is jól mutatja, mennyire elbizonytalanodik egy átlagember, ha olyan tu­dományos szavakat, kifejezé­seket hall, amikről nem tud­képes csökkenteni. Ráadásul 84 nyomelem van benne. „84 nyomelem gyakorlatilag szin­te bármiben kimutatható. Azt állítják, hogy azoknak az anya­goknak köszönhetően csoda ez a só, ami a többiben nincs meg, csak ebben. Nos, ez az anyag a mangán és a vas-oxid, vagyis közönséges rozsda.” ja, micsoda. Elég tehát egy jól megfogalmazott, kellően tudo­mányosnak tűnő szöveg, és a laikus fogyasztók egy részé­nek nincs is több kérdése. Fá­bián István azt mondja, köte­lességének érzi az ismeret- terjesztést, főleg ha úgy látja, az ismeret hiánya veszélyt je­lent, kiszolgáltatottá tesz em­bereket, vagy ezzel csapják be őket. „Csodavizből” sokféle van, oxigénnel dúsított, lúgosított, savasított, mágneses térrel kezelt, szűz víz és deutérium­csökkentett víz. Utóbbit egye­nesen úgy hirdették, hogy rákellenes hatású, de ezt sem­milyen klinikai vizsgálat nem bizonyította még. „A vízben eleve olyan ke­vés deutériumizotóp van, hogy lényegében mindegy, hogy azt a mennyiséget csök­kentik vagy sem, hiszen nem képes semmilyen kémiai re­akcióra. Ellenben minden más táplálékban is van deutérium, ezért az­tán megint mindegy, hogy az elfogyasz­tott vízből kivonják vagy sem, hiszen más forrásból a szervezetbe jut. Az, hogy egy daganatos beteg a teljesen hatástalan víz miatt lemond a gyógyszeres terápiáról, mert elhiszi, hogy ez csodát tesz, azzal már kockáztathatja a gyógyulását és veszélybe so­dorhatja az életét.” FE ezért valaki ezerszeres árat is kifizet, még nem baj, de ha A rákellenes hatásúnak hirdetett víz is átverés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents