Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

0 INTERJÚ 2017. NOVEMBER 25., SZOMBAT Hetesi Zsolt fizikus, a Nem­zeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint hamarabb összeomolhat az emberi ci­vilizáció, mint gondolnánk. Ha minden így marad, a mai generáció nemcsak az idő­járás-változást fogja meg­tapasztalni, de fajok kiha­lásának, a hagyományos értelemben vett mezőgaz­dálkodás végének és annak is szemtanúja lesz, hogy emberek százmillióinak kell elhagyniuk a jelenlegi lakó­helyüket. Fábos Erika- Egyre riasztóbb előrejelzése­ket hallani. Meddig lesz még jó hely a Föld?- Sajnos az emberek na­gyobb részének már most sem jó hely. Már most sincs jelen­tős tömegek számára elég víz, vagy nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert előál­lítani olyan helyeken is, ahol korábban ez nem volt ekko­ra probléma. Különféle tudo­mányos jelentések szólnak ar­ról, hogy a mostani életvite­lünk mellett, ha nem változtat az emberiség az alapvető tevé­kenységformáin, főleg az ener­giahasználaton, nagyon gyor­san összeomolhat az emberi civilizáció, hamarabb, mint gondolnánk. A mi nemzedé­künk ezt megérheti. Közel va­gyunk hozzá, vannak ugyan­is olyan rejtett folyamatok is, amelyekre az embernek egy ponton túl már nincs is ráha­tása. 1992-ben 15 ezer tudós egy felhívást intézett a világ népeihez és vezetőihez, ame­lyet most, 2017 novemberében megismételtek. Az 1992-es fel­hívás a Föld élőrendszerének pusztulására, a katasztrofá­lis éghajlatváltozásra, a fajok kihalására, a Föld javainak túlhasználatára figyelmezte­tett, és a mostani körlevélben megállapítják, hogy nincs idő halogatni a cselekvést, mert gyakorlatilag minden téren romlott a helyzet.- Mi rejti magában a legna­gyobb veszélyt?- Az, ha a felmelegedés olyan mértékűvé válik, hogy a kéreg alatti metántelepek felszaba­dulhatnak. A szibériai fagyott altalajban - amely nyáron sem enged fel -, illetve a tengerek kontinentális talapzatán jelen­tős metánlerakatok vannak. Ezt úgy képzelhetjük el, mint­ha a fagyott vízmolekulák ko­sárkájában ülne a metánmo­lekula. A tengerben pedig me­tánhidrát található, amely azért nem esik szét vízre és me­tánra, mert a tengervíz nyomá­sa és az alacsony hőmérséklet egyben tartja. Ha azonban tíz- tizenkét fokra emelkedik a víz­ben a hőmérséklet, akkor a me­tán kiszabadul. Napjainkban a levegő metáutartalma két mil- liomodrész, de jelenléténél sok­kal nagyobb mértékben fele­lős az üvegházhatásért. Ha a kötött állapotban - metánhid­rát formájában - jelen lévő me­tán felszabadul, az rendkívül gyorsan bekövetkező és a mos­taninál sokkal nagyobb mérté­kű üvegházhatást fog kiválta­ni, amelyre már képtelen lesz válaszolni az emberiség, mert nincs hozzá eszköze.- A felmelegedésről szóló elő­rejelzések pedig egyre riasztób­bak. Egy évtizede még 2100-ra jósoltak egy-két fokos felmele­gedést, ma már 2050-re várnak ugyanennyit.- Lehet, hogy még ennyit sem kell várni. Mióta méré­sek léteznek, az elmúlt év volt a legmelegebb. 1,1 fokkal volt magasabb az átlaghőmérsék­let, mint az elmúlt 120 évben, tehát már most nagyon közel vagyunk ahhoz a két fokhoz. Eközben 2017-ben több szén­dioxidot bocsátott ki az embe­riség, mint ennek előtte bár­mikor. Nemhogy csökkenne bármi az éghajlati egyezmé­nyek hatására, vagy mert meg­ijedtünk, hanem inkább rosz- szabbodik. Ha realista akarok lenni és azt vesszük figyelem­be, hogy nem teszünk semmit, akár már 2030-ra összejöhet az a kétfokos emelkedés. Sőt, vannak olyan vészforgatóköny­vek is, amelyek szerint 2050-re akár öt fokkal nőhet az átlag- hőmérséklet. Ez pedig már az a tartomány, amivel az embe­ri civilizáció nem fog tudni mit kezdeni. Az élővilág is nehe­zen - kihalási hullám is elkép­zelhető -, de a társadalom sem­miképp.- Felgyorsult a folyamat, válto­zott a prognózis?- Szó sincs róla, nem, és a klímakutatók ezt ugyanilyen riasztó módon és erélyesen jel­zik már harminc éve. Az em­beriség nem akarja meghalla­ni, mert így kényelmes és sem­miféle erőfeszítést nem tesz. Egyetértek Gyulai Ivánnal: ha az emberiség gondolkodás­módja az anyagi javakra fog irányulni a jövőben is, és nem egy magasabb rendű, a termé­szetet és az embert is megőr­ző erkölcsiség jegyében akar eljárni, pusztulásra vagyunk ítélve. Ez persze nem feltétle­nül az ember mint faj eltűné­sét jelenti, de többféle tudo­mányterület képviselői szerint is megroppanhat az ipari alapú civilizáció.- Magyarország szempontjá­ból mi az, amire számítani le­het? Egyszerű nyelvezetre úgy szokás lefordítani, hogy 2050- re olyan lesz az időjárás nálunk, mint Olaszországban.- Nem, ez nem így van. A tengereknek komoly éghajlat­kiegyenlítő hatásuk van. Ne- kiimc’nincs tengéfünkrt$Rat az várható, hogy átlagban me­legszenek ugyan az évszaka­ink, de erőteljesen növekednek a szélsőségek is. A tél megma­rad, de enyhébb lesz, viszont későbbi és korábbi komoly fa­gyok is lehetnek. Gyakori 40-41 fokos hőhullámok lesznek nyá­ron, több mint amennyit eddig tapasztalhattunk. Ezt egészsé­ges emberek is nehezen vise­lik. Mondok mást: a mezőgaz­daság is alig-alig tud alkalmaz­kodni: 2014 eléggé csapadékos év volt, azok a gazdák jártak jól, akik gombabetegségeknek ellenálló gabonafajtákat vetet­tek, mert csapadékos időben az egy jellemző betegség. Per­metezni kell ellenük, csapa­dékos időben kétszer is. 2015 száraz év volt, ha valaki ilyen­kor ugyanazt a gabonát vetet­te, nem járt jól. Egymást köve­tő két évben két homlokegye­nest eltérő stratégia vált volna be a gabonatermesztésben. Ha a legrosszabb forgatókönyvek válnak be és 4-5 fokos lesz a fel- melegedés, az már azt jelente­né, hogy Magyarországon lehe­tetlenné válna a hagyományos értelemben vett és most meg­szokott földművelés.- Eközben egyre hangosabbak azok a vélemények, hogy ez csak szélsőséges időjárás, nem az ember okozza, mindig vol­tak kiugróan forró nyarak és na­gyobb telek. Ráadásul nagy ha­tású politikusok is legitimizál- ják ezt a témát, gondoljunk csak Donald Trump ezzel kap­csolatos megnyilvánulásaira.- Ez nagyon veszélyes. Igazi komoly természettudóst persze aligha talál azok között, akik az éghajlatváltozás emberi ere­detét tagadják. Akik ezt tudo­mányos szinten vizsgálják és értik, azok nem vitatják. Ha összegyűjtjük a Föld légköré­re vonatkozó legfontosabb ada­tokat, ha feljegyezzük az átlag­hőmérséklet alakulását, megfi­gyeljük a sarki jég olvadását és mindezt beleillesztjük egy ég­hajlati modellbe, akkor az meg­lehetős pontossággal képes megmondani nekünk, hogy ez emberi eredetű, és azt is, hogy mi várható. Akik tagadják az éghajlatváltozás emberi erede­tét, azok nem veszik figyelem­be, hogy 1750 óta zajlik valami a Földön, ami előtte nem volt. Tüzelünk: szenet, olajat, gázt. 150 millió évre visszamenően nem volt annyi szén-dioxid a légkörben, mint most. Per­sze, lehet mondani, hogy vol­tak már hasonló éghajlatválto­zások a Földön, csak azok száz­szor meg ötvenszer lassabb idő­skálán játszódtak le. Lehet ezt tagadni, csak ebben az eset­ben a ingádás számomrh a bu­taság szinonimája,és olyan em- berektől származik, akik so- , ha egy pillantást sem vetettek azokra az adatokra, tanulmá­nyokra, amelyekből világosan kiolvasható mindez.- Éppen a minap figyelmezte­tett arra az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a bonni nemzet­közi klímavédelmi konferencia után, hogy évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni ott­honukból az éghajlat változása miatt. Ez háromszor annyi föl­dönfutó ember, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt menekülők száma.- Sok intézet foglalkozik ez­zel. Furcsa kettősség, hogy a nyugati döntéshozói elit nem vesz komolyan egy olyan je­lenséget, amellyel egyébként a kutatóintézetei, védelmi mi­nisztériumai foglalkoznak: az éghajlat, rossz körülmények miatt menekülők várható so­kaságát. Az éghajlatváltozás Afrikában érinti a legnagyobb népességet. Az aktuális népes­ségrobbanás a Száhel-övezet- ben zajlik. Ennek döntő követ­kezménye, hogy nem lesz ele­gendő víz és élelem, mert az ég­hajlat egyre szárazabb, egyre magasabb lesz a páratartalom, a sivatag pedig terjeszkedik. A Földet nagyon gyorsan ki le­het meríteni. Ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, akkor on­nan több százmillió ember me­nekülni fog, elviselhető, alkal­mas éghajlat és gazdasági kö­rülmények felé indul, amilyen Európában van.- Amióta ennyit foglalkozik ez­zel a témával, másként él?- Sosem volt jellemző a csa­ládunkban a pazarlás, engem eleve így neveltek, de talán még tudatosabb vagyok eb­ben, mint a kisparaszti elő­deim. A mi családunk egy évben kétszer annyi szén­dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit beletesz, mert olyan talajmegújító gazdálko­dást folytatunk, van ugyan­is egy kis családi gazdasá­gunk. Energiatakarékos autó­val járok, de ha csak lehet, a tömegközlekedést választom, a házunk szigetelt, megúju­ló energiával fűtünk, takaré­kosan használjuk az áramot, napelem van a tetőn, ami élel­miszert tudunk, azt magunk állítjuk elő, szelektíven gyűj­tünk hulladékot, minden év­ben legalább 10-15 gyümölcs­fát ültetek. Ezzel a mi kibo­csátásunk a harmada lenne az átlagos magyar kibocsá­tásnak - még a talajmegújí­tó gazdálkodás kivonó hatása nélkül is -, és mindezek na­gyobb részét bárki Megteheti. Nem nagy áldozat, semmiféle megrázkódtatással nem jár, a környezettudatosság lényege az, hogy át tudom-e hangol­ni a gondolkodásomat, és tu- dok-e változtatni a magatar­tásomon. Ha a világban min­denki így viszonyulna hozzá, azzal harmadára esne a kibo­csátás, ami a nyolcvanas évek szintje lenne.- Sokan biztosan azt gondolják, hogy de mire megyek én egye­dül? Egy átlagember tehet vala­mit a klímaváltozás ellen?- Magyarországon a lakos­ság egy főre jutó kibocsátá­sa a világ első harmadába esik, tehát lenne miből meg­fogni, és eredménye is lehet­ne az erőfeszítéseknek. Az át­lagember nagyrészt a takaré­koskodás fegyverével tud hat­ni ezekre a folyamatokra. De az a baj, hogy ebben a sok ki­csi tényleg nem megy sokra. A sok nagy mehetne valami­re. Ha ezt mindenki csinál­ná a nyugati világban, már azzal felére eshetne a szén­dioxid-kibocsátás. Ha korsze­rűbb hűtőket, klímákat gyár­tanánk, ha a mezőgazdálko­dás mindenütt átállna a talaj­megújító gazdálkodásra, ne­gatívba is lehetne fordítani a légköri kibocsátás mértékét.- Ezzel mire juthatnánk?- Tíz év teljes kibocsátását tudnánk így kivonni, és nyer­nénk öt-tíz évet gondolkodni, hogy mi a legjobb technológia, amire át tudnánk állni. De bo­rúlátó vagyok ebben a tekin­tetben. Az ember a rövid tá­vú, gyors nyereségre van ki­hegyezve evolúciós szempont­ból is, emehhez pedig hosszú távú tervezés kellene, és las­san lenne eredmény. Ráadá­sul a fejlődő világban most kezd robbanni a globalizáció és a fogyasztás. Névjegy: Hetesi Zsolt 1979-ben született Dombó­váron. 2003-ban szerzett diplomát fizika-csillagászat szakon. 2008-ban doktorált részecs­kefizikából és csillagászatból. 2005 óta foglalkozik környe­zeti-energetikai és fenntart­hatósággal kapcsolatos ku­tatásokkal. Tudományos fő­munkatársként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dol­gozik, a Fenntartható Fejlő­dés és Erőforrások Kutatócso­port egyik vezetője, óraadó tanár az ELTE-n. 4

Next

/
Thumbnails
Contents