Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-02 / 255. szám
MEGYEI KÖRKÉP Ünnepség a horvátkúti templomépítő emlékére HORVÁTKÚT A rossz idő ellenére is sokan jöttek el Horvátkútra, hogy a település háború előtti kántortanítójára emlékezzenek. Az ünnepséget Mészáros Géza, a Marcali település- rész önkormányzati képviselője nyitotta meg a templomban. Majd H. Rádics Márta helytörténeti kutató ismertette Pungor Aladár templomépítő életútját. Kiemelte, hogy a tanító ösztönzésére - társadalmi munkával - kezdték el 1943 tavaszán a templom építési munkáit. A falu összefogásának köszönhetően végül 1944. július 30-án Kőszeghy Antal kanonok, esperes, marcali plébános fel is szentelte az új építményt. Pungor Aladár nem sokkal élte túl ezeket az eseményeket, ugyanis még 1944 decemberében letartóztatták a szovjet katonai hatóságok, majd 1945. júniusában 15 évi munkatáborban való szabadságvesztésre ítélték, meghalt miközben a Szovjetunióba szállították. A felszólalások után Papp Szabolcs somogysámsoni plébániai kormányzó mutatott be ünnepi szentmisét, melyen a marcali Calypso Kórus működött közre. Az ünnepség ezután a kultúrházban folytatódott, ahol elsőként Mészáros Géza szólt az egybegyűltekhez, majd Csikós Nagy Márton szobrászművész beszélt új alkotásáról. Köszöntőt mondott Sütő László polgármester, Papp Szabolcs lelkipásztor pedig megáldotta a kultúrház bejárata mellett felállított „Horvátkút” című köztéri emlékművet, melyet a szobrászművész faragott ki. Végül Vidák Tünde, a Marcali Múzeum igazgatója nyitotta meg a Pungor Aladárról elnevezett teremben lévő kiállítást a templomépítő kántortanítóról. Kiss Kálmán H. Rádics Márta Fotó: K. K. 2017. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Szűkebb hazánkban a Balatont kedvelik leginkább a mozigyártók Siófoki történet: száz éves első somogyi filmkockák Tópart, sebesen száguldó folyók, mocsarak, dombok, elhagyatott és vadregényes vidékek... Csak néhány a helyszínek közül, amelyek alkalmasak filmforgatásra, és valamennyi Somogybán található. Országosan nem tartják nyilván a forgatásokról készült adatokat, ezért a teljesség igénye nélkül csemegéztünk a szűkebb hazánkban forgatott filmekről annak apropóján, hogy az első filmkockák éppen száz évvel ezelőtt készültek a Balatonról. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu SOMOGY Legyen szó költőről, tudósról, egyéb művészekről, a 19. század második felében közülük egyre többen favorizálták a Balatont, mint alkotásuk témáját vagy színhelyét. A Balaton Blogon megjelent tanulmány szerint éppen száz évvel ezelőtt készült az első némafilm a tóról. Deési Alfréd 1917-ben itt forgatta a Siófoki történet című némafilmjét és a Balaton lánya című 1921-es alkotásának is színhelyéül szolgált a magyar tenger. A 30-as évekből A címzett ismeretlen Ba- latonföldváron forgatott vígjáték maradt fönn. 1945-ig aztán leginkább csupán háttérként jelent meg a tó a filmművészeti alkotásokban. Ám említésre méltó az 1935-ben készült Elnökkisasszony című, Siófokon játszódó alkotás, amelynek filmkockáin a helyi kaszinó és a Balaton is feltűnik. A filmben Muráti Lili a vízben vallja be Jávor Pálnak, hogy szereti. A filmművészeti alkotásokba a politika egyébként többször is beleszólt, a Rákosi korszak idején csupán kevés filmet forgattak az országban. 1953 után azonban újra belendült a magyar filmipar. Makk Károly leginkább az északi part látványosságait jelenítette meg alkotásaiban, mint például a Liliomfi című klasz- szikusában, ám a somogyi oldalon is dolgoztak filmesek. A Holládi ballada című dokumentumfilm is az ötvenes években készült. A Kádár korszak idején a balatoni táj és az üdülés típusa is megváltozott a SZOT üdülők kapcsán, ám ebből az időszakból is maradt fönn néhány alakítás a déli partról. Tolnay Klári és Páger Antal például szerepük szerint egy balatonlellei beutaláson vettek részt egy könnyed történetben 1961-ben a Nem ér a nevem című filmben, amelyet Keleti Márton rendezett, de később Bacsó Péter is forgatott a Balatonnál. 1966-ban Harlekin és szerelmese című filmet ugyancsak a magyar tengernél forgatták. 1969-ben pedig egy újabb vígjáték készült: Krebsz, az isten címmel. Az 1967-ben készült Tüskevár című film csupán egyetlen jelenete készült eredeti helyszínen, mégpedig a balatonszentgyörgyi vasútállomáson. A Balaton napjainkban is népszerű háttérként szolgál a filmesek körében. Az Álom. net című sorozat is Siófokon készült, de itt forgatták 2015- ben a Kém című nemzetközi produkciót is. A filmesek tehát leginkább a Balatonra fókuszálnak, ha Somogyba jönnek forgatni. Ám találtunk Kutas-Kozmapusz- tán felvett magyar produkciót is, S.O.S szerelem! címmel, amely a Hertelendy Kastélyszállóban játszódik. Egyes felvetések szerint Koltay Gábor Somogybán készített képkockákat a Honfoglalás című filmhez, de hogy témánál maradjunk, abban mindenki biztos lehet, hogy A lovasíjász című mozi Kaposmérőben készült, eredeti helyszínen. Az egyház kincse az evangélium A fűtésszámlán is meglátszik, hogy mindig nyitva az ablak Az utcát fűtik a Búzavirágban BARCS Egyik oldalon a pompás élet, a másikon a nyomor. Isten elítéli a gazdag réteget érzéketlenségéért. Ámosz próféta könyvéből vette prédikációja alapgondolatát Györgyi Zsolt csurgói evangélikus lelkész a barcsi református templomban tartott ünnepségen. Majd kérdéseket tett fel: keressük-e az Isten igéjét, olvassuk-e a bibliát, miről álmodunk: vagyonról, luxusról? Luther 95 tételéből a 62. úgy hangzik, hogy az egyház igazi kincse az evangélium. Becsüljük meg ezt a kincset, melyet eleink adtak, s naponta éljünk vele. Szép Sándor református lelkész a reformáció 500. évfordulóján, a templom külső falán elhelyezett márványtábla kapcsán arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy meg kellene reformálni az életünket, naponta meg kellene vizsgálni önmagunkat, hogy megfe- lelünk-e az ige és Isten követelményeinek. A barcsi német hagyomány- őrző- és a református énekkar mellett a két protestáns gyülekezet tagjai közül hárman versmondással szolgáltak az ünnepi istentiszteleten, melyen úrvacsorával is élhettek a hívek. Gamos A. KAPOSVÁR Folyamatosan szellőztetnek a lakók a Búzavirág utca egyik társasházában, ugyanis az sem ritka, hogy 26- 27 fok van a lakásokban. - Folyamatosan szellőztetünk, s nem csak én, a lakók többsége - ecseteli a helyzetet Pappné Horváth Ágnes. - Éjjel-nappal 24-25 fok felett van a hőmérséklet. A panelfelújítás során 2004-ben kicserélték a nyílászárókat, új szigeteléssel látták el, s nem csak a falak, a tető és az alagsor is szigetelést kapott. A fűtést azonban nem bántották. Az egyedi hőmérséklet szabályozó helyett azt kérték, hogy a külső hőmérséklethez igazítsa a rendszer a belső hőt. A lakók akkor megállapodtak abban, hogy a belső hőmérséklet 22-23 fok legyen. A szigetelések után azonban az átlaghőmérséklet 25 fok a lakásokban még a leghidegebb mínuszokban is. Az utcát fűtjük, mert mindig nyitva van az ablak. S-természetesen ez a fűtésszámlánkon is látszik, ami meghaladja a havi 25 ezer forintot, s az elszámoláskor rá is kellett fizetnünk. A társasház üzemeltetését ellátó Rózsa Lakásszövetkezet elnöke, Bíró Jánosné elmondta: a lakóközösség igényeihez igazították a fűtést. Mivel az alagsorban is élnek családok gyermekkel, hozzájuk igazították a hőfokokat. Az egycsöves rendszernek köszönhetően így előfordulhat, hogy a magasabb emeleteken néhány fokkal melegebb van. - Hatvanhárom lépcsőházat üzemeltetünk, de ilyen problémával még nem találkoztunk - mondta. - Igaz, a panelfelújítások során máshol a fűtést is korszerűsítették, a lakásokat egyedi hőfokszabályozóval látták el, így nem fordulhat elő, hogy egymástól függjenek a lakók. A kérdéses lakóközösségtől nem érkezett az utóbbi hónapokban a problémával kapcsolatos bejelentés. S. A.
