Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

g INTERJÚ 2017. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT Olyan nagy művészt, mint Földes László Hobo, akit a közönség ragaszkodó szeretetén túl művészeti díjakkal is kitüntettek, nehéz, de mindenképpen esetleges egyik vagy másik műve, írása, színházi előadása alapján jellemezni, mert mindegyik elképesztően sikeres. Szerencsésnek érzi magát, hogy hetvenkét évesen nem dolgozik, hanem játszik, és saját belátása szerint kompromisszum nélkül azt csinálhatja, amit a világon a legjobban szeret. A Frankel Leó utcában található kávézóban találkozunk, közöttünk hosszúkás asztal, rajta pár hete megjelent kétkötetes műve, a Hobo Ludens, amely a színre lépése óta eltelt közel 50 év termését rejti. Saját bevallása szerint sosem néz hátra, nem hallgatja a lemezeit, nem nézi vissza a koncertjeiről készült felvételeket, nem foglalkozik azzal, ami elmúlt, így külö­nös élmény volt számára a könyv összeállítása. Azt az utat viszont, amit végigjárt, minden hi­bájával, gyönyörűségével és vereségével együtt nem tagadja meg, sőt csodálatosnak tartja. Tarnóczy Orsolya- Gondolom, nem véletlen, hogy pont ezt a kávézót jelölte meg találkozási pontnak.- Ez a hely a legjobb baráto­mé, szeretek ide járni. A kör­nyék a szívemhez nőtt, évtize­dekig egy kicsit feljebb, a La­jos utcai kocsmába jártunk a zenésztársakkal. 1978-ban, egy napos délelőtt ott született meg a Hobo Blues Band is.- Pár hete jelent meg a pálya­futását összegző kétkötetes, Hobo Ludens című műve. Úgy tudom, hogy a könyv 1456 ol­dal terjedelmű és emellett elég vaskos.- Valaki viccből lemérte, hogy a két kötet mennyi lehet. Innen tudom, hogy az elmúlt ötven év hordaléka 4,5 kilo­gramm súlyú. Közel harminc éve Hobo Sapiens címmel je­lent meg egy könyvem, a mos­taniban ez, és a többi kötet is benne van. Bori lányom győz­ködött, hogy hetvenkét éve­sen már illő lenne a pályám­ról egy összefoglaló művet ki­adni. Az igazi „hobológusok” tudják, hogy a lemezeimet nem hallgatom és a DVD-imet sem nézem, mint ahogy nem olvasom az írásaimat sem. Né­ha nem is tudom, hogy mi­lyen lemezeken milyen szá­mok vannak, csak esetleg azo­kat, amelyeket játszom. Nin­csenek slágereim, a rádiók so­sem játszották, a televízióban sem nagyon szoktam szerepel­ni. Az, hogy fent tudtam ma­radni a közönségnek köszön­hető, akik figyelemmel kísé­rik a munkámat. Mivel tre- hány vagyok, nem gyűjtöm saját munkáimat, ezért nem beszélhetünk teljes életműről. Ennek ellenére sikerült össze­szedni sok dalszöveget, műfor­dítást, novellát, színdarabot, forgatókönyvötletet. Olyat is, ami nem tetszik, de azért ben­ne hagytam.- Elárulja, hogy melyik az?- A Hazafelé című Korál- szám nagyon sikeres volt. De ennek ellenére sokkal jobbat kellett volna írnom.- Világéletében ennyire maxi­malista volt?- A munkáimmal kapcsolat­ban igyekeztem az lenni. Ám sokszor feltétel nélkül meg­bíztam másokban, és ennek megfizettem az árát. Az elő­ző kiadványom olvasószer­kesztője nem végezte el ren­desen a korrektúrázást, sőt még copyrightolta is magát. Hogy ez még egyszer ne for­dulhasson elő, magam álltam neki a Hobo Ludens hibái kija­vításának. Persze nincs annál rosszabb, amikor az érzékeny szerző korrektúrázza a saját művét. Kétszer néztem át a könyvet, nyomtatás előtt még így is 26 hibát találtak benne.- Két évvel ezelőtt a hetvenedik születésnapját gyászos évfordu­lónak, szörnyűséges jubileum­nak titulálta. Fél az idő múlá­sától?- Nem félek, de lassan lejár az időm. Boldog vagyok, hogy erre a korszakváltásra már rá­húztam két évet. Fizikailag és szellemileg sem érzem ma­gam annyinak, mint ameny- nyi vagyok, és ennyi évvel a hátam mögött elmondhatom, hogy még mindig nem dolgo­zom, hanem játszom. Fiata­lon a kosarazás volt a hobbim, harminc után a zene, és mind­kettő bejött. Nem készültem erre a pályára, ha úgy lett vol­na, megtanultam volna rende­sen gitározni. Ez azért lett vol­na fontos, mert a saját szöve­geimhez megírhattam volna a zenéket is, ahogy Mick Jagger, Bob Dylan vagy limi Hendrix csinálta.- Ha már szóba került, mikor látta utoljára a Rolling Stonest?- Egy hete koncerteztek Münchenben, én is ott voltam. Még mindig nagyon teszik, amit csinálnak.- Úgy tudom, Mick Jagerrel egyszer személyesen is talál­kozott.-1995-ben, amikor Magyar- országon koncerteztek. De Jagger akkor a feleségemet né­zegette, nem engem.- Féltékeny típus?- Nincs okom rá, ismerem a feleségemet... A Rolling Stones zenekar egyébként nem sorol­ható semmilyen kategóriába. Sok dalukat játszottam, 1982- ben könyvet is írtam a zene­karról. De a Doors vagy a Pink Floyd is nagy csapat volt, a Fal című korong alapmű. A Vadá­szat albumom írásához nagy segítséget kaptam tőlük és má­soktól is. Ezt ma már nem le­hetne megírni, mert a szabad­ság egészen mást jelent.- Október 3-án Lassú vonat címmel Bob Dylan-koncertet ad a Nemzeti Színházban, amivel a korszakalkotó dalszerző előtt szeretne tisztelegni. A reperto­árról mit lehet tudni?- Dylan személye nekem nagyon fontos, hiszen annak idején, 1968-ban ő indított el a szövegírás felé. Az újvidé­ki Új Symposion magyar nyel­vű avantgárd irodalmi folyó­iratban olvastam tőle először. Ezen a koncerten szeretném továbbadni mindazt, amit kap­tam tőle. Nélküle ugyanis a rockzene nem tudta volna át­lépni a popzene korlátáit. Nem véletlen, hogy dalait sok ezren feldolgozták.- Immár négy éve tagja a Nem­zeti Színháznak. A Gulag virá­gai, valamint a Ballada két seb­zett hattyúról című darab mel­lett készül új bemutatóval?- A debreceni önkormány­zat kért fel, hogy Csokonai Vi­téz Mihály műveiből készítsek egy műsort. Az előadást Her­mann Zoltán Csokonai-szak- értő segítségével állítottuk ösz- sze, 32 vers, műfordítás, pré­dikáció és levél kapott helyet a darabban. Miután összerak­tuk az anyagot, felkértem Szir­tes Edina Mókus zeneszerző­előadóművészt, hogy a ver­sek egy részéhez írjon zenét. Az előadást vonósnégyessel játszom, ez kívülállóknak ér­dekes kísérletnek tűnhet, ám oda vezetett, hogy énekórákat kellett vennem. (Mosolyog.) A magyar gavallér bemutató­ja október 28-án lesz. Tavasz- szal lesz még egy premierem az Utcazenész című monodrá­mámmal, ami a magyar rock­zene ötven évéről szól majd.- Az akkori magyar popzenei világ irányítója, Erdős Péter is szerepet kap a darabban? Az ő személyét ugyanis mindig ho­mály fedi, pedig ahhoz, hogy egy korszakot le tudjunk zár­ni és új lappal lehessen indul­ni, szerintem erről is beszélni kellene.- Nyilván ez is része ennek a korszaknak, de nem az ő személye kapja a legnagyobb hangsúlyt. A magyar könnyű­zenével foglalkozó kutatók na­gyon elfogultak, saját néző­pontjuk és jelenlegi gazdáik érdekei szerint matatják be a múltat. Gyakorlatilag átírják a történelmet.- A költőóriások közül József Attilának különös figyelmet szentelt. A róla szóló, Tudod, hogy nincs bocsánat című est­jét pontosan hány éve játssza?- Tizenkét éve, és 438-szor adtam elő. Ez az egyetlen elő­adás, amit figyelemmel kísé­rek, hol és mikor játszottam, hány nézőnek.- Honnan meríti ezt a rengeteg energiát?- Csodálatos családi életem van, harmóniában élek, és rengeteg tervem van.- És mikor csinál egy új blues- lemezt?- Már dolgozom rajta.

Next

/
Thumbnails
Contents