Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2017. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT Több ismert ember is dolgozik a kóbor állatokért Kápolnán Fábos Erika Kápolnán hozták létre az első hazai macskaárvahá- zat. A működtető alapítvány azt szeretné elérni, hogy terápiás célra is alkalmazni tudják a megmentett állatokat. A cicák érdekében sok ismert ember fogott össze. SEGÍTSÉG A Macskaárva- ház Alapítvány öt évvel ezelőtt kezdte meg a munkáját. A célja az volt, hogy menedéket nyújtson az Óbudán összegyűjtött beteg és segítségre szoruló macskáknak. A szervezet mindenképpen olyan vidéki falut szeretett volna választani helyszínül, ami nyugodt, csendes és ahol szeretettel állnak a céljaik mellé. Hosz- szas keresgélés után Kápolnára esett a választás. „Kezdetektől tudtuk, hogy egy vidéki helyszínt szeretnénk, hiszen az ottani ingatlanárak miatt könnyebb megoldani egy ilyen létesítmény kialakítását - mondta Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke. - Kiss Norberttel, aki kétszeres Európa-bajnok, sokszoros magyar bajnok autó- versenyző és kuratóriumi tag is, nagyon sok települést bejártunk. Rengeteg helyen azt gondolták, valami rejtelmes dolgot akarunk, valami titok lappang az alapítványunk körül. Macskáknak árvaházat?! Micsoda ötlet ez? Gyanakvással fogadták. Nem hitték el, hogy ez a központ csak egy különleges színfoltja kíAz állatok örökbefogadására is van lehetőség Fotók: Bóta Márta terápiás céllal is be lehet fogadni, mert olyan tulajdon- ságúak és úgy tanították be őket, hogy nemcsak örömöt szereznek, de segítenek is a gazdájukon. Depresszió, magas vérnyomás és magatartás- zavarok esetén is segítség lehet egy cica, ennek a jelenségnek komoly szakirodalma van Európa-szerte.” Az alapítvány azt tervezi, hogy Kápolnán egy kápolnát létesít a macskák védőszentjének, Szent Gertrúdnak a tiszteletére. Díjat is alapítottak Szent Gertrúd nevével, melyet olyan emberek kaphatnak meg, akik sokat tesznek az alapítvány támogatásáért. Eddig többek között Berecz Kálmán, Kápolna polgármestere, „Bunyós Pityu”, Schobert Norbert, Vájná Tímea, Jáksó László és Dombóvári István vehette át önzetlen munkájáért. Eleinte Óbudán gyűjtötték össze a beteg, segítségre szoruló négylábúakat ván lenni az állatvédelemnek, mely speciálisan csak macskákkal foglalkozik. Kápolnán ezzel szemben azonnal nyitottan és támogatóan álltak mellénk, egy romos fociöltözőt és a hozzá tartozó területet ajánlották megvételre. Azóta elkészült az árvaház, jelenleg 40 macska él itt, de az intézmény Cicák és terápia Műszeres vizsgálatok igazolták, hogy ha az ember doromboló macskát tart az ölében, mintegy 20 százalékkal csökken a vérnyomása. Megfigyelték, hogy akik együtt élnek házi kedvenceikkel, azoknak tartósan alacsonyabb a stressz-szintjük. Bár a kutyákörülbelül száz cica befogadására alkalmas.” Az alapítvány ötletét sokan felkarolták és támogatták, rögtön a kezdetektől, közöttük sok ismert cicás gazdi. Szerveztek adománygyűjtő akciókat éppúgy, mint önkéntes napot. A kápolnai épület átalakítását is úgy oldották kát jobban elismerik terápiás állatként, egyre több macskát használnak e célra külföldön. Ezek a cicák nyugodt természetűek, jól tűrik a változást és kölyökkoruk óta arra nevelik őket, hogy barátságosan viselkedjenek. A „terápiás” macskák különösen hasznosak meg, hogy a megvalósításban nagyon sokan kétkezi munkát is vállaltak. És nem csak ez, az alapítvány számára végzett minden munka önkéntes. Az összes adó- é. manyt az arvahaz fel- “ újítására és a macs- .. kák gyógyítására . és ellátására for- (üf jjj magatartászavarok esetén vagy Alzhei- mer-kóros betegek számára, mert serkentik az érintettek memóriáját és képesek visszahozni elfelejtett érzelmeiket. dítják. Fizetett alkalmazott nincs. „Kápolnára már csak a gyógyult állatok kerülnek, de arra törekszünk, hogy a legnagyobb bajban lévő, beteg vagy öreg cicákat fogadjuk be, olyan állatokat, amelyek máshonnan nem kapnának segítséget - mondja Bóday. - Természetesen az állatok örök- befogadására is lehetőség van, de nagyon szigorú feltételekkel. A gyógykezelt macskák csakis biztonságos helyre és megbízható családokhoz kerülhetnek. Szeretnénk elérni, hogy olyan cicákat is örökbe tudjunk adni, amelyeket A magyarországi szakasz is érintett - A védett dunai galóca is eltűnhet a folyóból Szlovéniai vízerőművek végeznének a Murával GÁTÉPÍTÉS A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a Mura alsó szakasza mellett az Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon, Magyarországon és Szerbián áthaladó Dráva, valamint a Dráva torkolata feletti Duna-szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszerének számít. Ezért is olyan fontos, hogy sértetlenül megmaradjon az itteni ökológiai sokféleség, hogy ne sérüljenek a Mura veszélybe került vizes élőhelyei. A említett, a Mura, a Dráva és a Duna övezte területet a WWF egyenesen Európa Amazó- niájának nevezi. Határokon átnyúló UNESCO-bioszféra rezervátumot terveznek itt, amely egyesíti a Mura Dráva-Duna régió több m 13 védett területét és fenn tartható módon, közösen ke zelné a folyami ökoszisztémát, valamint ösztönözné a régió gazdasági fejlődését. Mindezt most a szlovén gátépítések akár keresztül is húzhatják. A nyolc vízerőmű a Mura szabad folyását holt tározók láncolatává alakítaná, ezáltal az építmények alatti területeken a folyó teljesen megváltozna - foglalták közleménybe a természetvédők. Úgy vélik, hogy ez súlyosan veszélyeztetné Szlovénia legértékesebb és legjobban megőrzött ártereit, mintegy hétezer hektárnyi vizes élőhely esne áldozatul a beavatkozásnak, aminek következtében olyan különleges és veszélyeztetett fajok tűnhetnek el végképp a területről, mint a rétisas, a fekete gólya, a vidra. A különösen gyors sodrású folyó kanyargós medrében szinte valamennyi hazai halfaj megtalálható, sőt a hazánkban fokozottan védett dunai galóca is előfordul itt. Kiemelték, hogy az erőművek a Mura alsó szakaszára is felettébb káros hatással lennének, beleértve a magyarországi részt is. A WWF a www.amazon-of- europe.com honlapon gyűjti a vízerőművek építése elleni aláírásokat, amelyeket Irena Majcennek, Szlovénia környezeti és területrendezési miniszterének továbbítanak. Arra is figyelmeztetnek, hogy az első körben felépítendő hrastje-motai erőmű megnyitná a lehetőséget a további hét murai gát megépítése előtt, ami ráadásul Natura 2000 területen jönne létre. Ez elrettentő példa arra nézve, hogy mi következhetne be más értékes folyókon szerte Európában, annak ellenére, hogy azok az európai jelentőségű élőhelyeket felölelő Natura 2000 hálózatba tartoznak. Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője szerint mindez a nemzeti jogszabályokat, mind pedig az EU környezet- védelmi politikáját sérti. A Murának a mai szlovéniai szakasza egykor magyar határfolyó volt, északi partja jb-~ ;’v"■ hazánkhoz tartozott. A mai Magyarországot már csak körülbelül 50 kilométer hosz- szan érinti a folyó Zala és Somogy megyénél. Az 1904 hektáros Mura Menti Tájvédelmi Körzet a Balaton-felvidé- ki Nemzeti Park részét képezi, egyúttal az Európai Unió Natura 2000 ökológiai hálózatába tartozik. ' A tervezett vízerőművek vízszintingadozást okoznának, ezért a folyómeder süly- lyedni kezdene, miáltal az ártéri erdők és a holtágak vízellátása romlana, az erőművek pedig a halak természetes vándorlásának is gátat szabnának. A WWF kiemelte, hogy az élővilágot érintő káros hatások mellett az ökoturizmus is veszélybe kerül, holott jelenleg adottak a feltételek ahhoz, hogy a Murán és a Dráván népszerű kenutú- ák a szlovén Mura-szakasz- ól induljanak, de az élővilág pusztulása és a hrastje- motai vízerőmű miatt ez a lehetőség nagy valószínűséggel megszűnne. Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke hozzátette, hogy a Hrastje-Mota- projektre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati jelentés is arra a következtetésre jutott, az építés károsan hatna a környezetre. BDA
