Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-13 / 214. szám

2017. SZEPTEMBER 13., SZERDA GAZDASÁG Y 2010 és 2016 között 51 százalékkal nőtt a minimálbér HÍREK Néhány év alatt nagyot emelkedtek a fizetések Varga Mihály: Jó alkut kötöttünk Egy augusztusi interjúban Var­ga Mihály nemzetgazdasági mi­niszter arról beszélt, hogy a kor­mány a bérfelzárkóztatásban igyekszik minél nagyobb lépé­seket tenni. A tárcavezető hang­súlyozta, hogy a bérhelyzetet is megannyi tényező befolyásol­ja, de úgy hiszi, a tavaly novem­beri bérmegállapodásnak fon­tos szerepe volt abban, hogy idén nagyot ugrottak a hazai fi­zetések. Az egyezség beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket, jó alkut kötöttek tavaly a szoci­ális partnereinkkel - fogalmaz­ta meg a miniszter, hozzátéve, hogy a munkavállalók helyze­te nyilvánvalóan kedvezőbb, hi­szen magasabb a fizetésük, míg a munkaadók sem panaszkod­hatnak, hiszen csökkent idén az adójuk, ráadásul jövőre újabb tehermérséklés következik. A versenyszférában is nőnek a keresetek Fotó: Shutterstock Az elmúlt hét évben több mint 40 százalékkal nőt­tek a bruttó átlagkeresetek, megközelítették a 300 ezer forintot, az idei első fél év­ben a versenyszférában már meg is haladták. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu KERESET Az elmúlt hét évben a bruttó átlagkeresetek 30, míg a nettó átlagkeresetek 32 szá­zalékkal emelkedtek. 2010- ben alig volt több 200 ezer fo­rintnál a bruttó átlagkereset, 2016-ra azonban 263 ezer fo­rint fölé emelkedett. 2017 első hat hónapjában 290 ezer forintra nőtt a brut­tó átlagkereset, s ilyen össze­vetésben a bruttó és a nettó ke­resetek is 12,5 százalékkal vol­tak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Idén júniusban a bruttó átlagkere­set már majdnem elérte a 300 ezer forintot. Tehát a 2010-es, 203 ezer fo­rintos átlagos fizetéshez ké­pest több mint 40 százalékkal emelkedtek a bérek 2017 első fél évéig. Az elmúlt években nemcsak a bruttó bérek nőttek jelen­tősen, de a nettó keresetek is megugrottak: míg nemzetgaz­dasági szinten. 2010-ben átla­gosan még alig 130 ezer forin­tot vittek haza az alkalmazás­ban állók, az idei első fél évben ez az összeg már megközelítet­te a 200 ezer forintot, sőt, a ver­senyszférában meg is haladta - ez több mint 50 százalékos emelkedés hét év alatt. A KSH gyorsjelentésében ki­emelte, hogy a gyors növeke­désre a minimálbér és a garan­tált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, valamint a költségvetési szféra dolgozó­it érintő keresetrendezések vol­tak hatással. A minimálbér 2010 és 2016 között 51 százalékkal emel­kedett, 73,5 ezer forintról 111 ezerre, míg idén január 1-jétől már 127,5 ezer forint. Jövőre a minimálbér 8 száza­lékkal tovább nő, 138 ezer fo­rint lesz. A garantált bérmini­mum 2016-ig kisebb mérték­ben nőtt, mint a minimálbér, de 2017-re majdnem a negyedével emelték meg, így hét év alatt 89,5 ezer forintról 161 ezerre emelkedett. Jövőre újabb, ezút­tal 12 százalékos emelés jön, így a bérminimum 180,5 ezer forint lesz. Átlagkeresetek (Magyarországon alkalmazásban állók, forint) 2013 230 714 tmmmm isi ns 2014 Iliim 1 Ilin 1— 237 695 wmmmmm 155 690 2015 WtBaMH 162 391 2016 ■■■■HHi 175 009 2017* WHWHWI 193 064 * nettó, első féléves adat i Bruttó ■ Nettó MW-grafika, forrás: KSH Jelentős bírósági illetményemelés FIZETÉS A költségvetés idén hatmilliárd forintot biztosít a bírósági dolgozók illetmény­emelésére. Ebből a dolgozók 97 százaléka kap átlagosan 30 százalékos illetményeme­lést, 2017 januárjáig visz- szamenőleg. A bírósági titká­rok 95 százaléka a legmaga­sabb fizetési kategóriába ke­rül, 400-600 ezer forint kö­zötti bruttó fizetéssel. A kö­zépfokú végzettségű tiszt­ségviselőknél 20-60 száza­lékos lesz a béremelés. A bí­róknak is emelkedik az illet­ményük, másfél év alatt két­szer, 5-5 százalékkal. MW Ezüstérmes magyar pavilon KIÁLLÍTÁS Kategóriájának második legjobbja volt az Asztanai Világkiállítás ma­gyar pavilonja, vagyis nem­csak a látogatóközönség, hanem a szakmai zsűri is ki­válónak értékelte a magyar kiállítást - mondta Varga Mi­hály nemzetgazdasági mi­niszter. MW Feloldották a tilalmat FM Azonnali hatállyal felol­dotta a tűzgyújtási tilalmat a földművelésügyi miniszter az ország területén lévő erdők­ben és a fásításokban - kö­zölte a Földművelésügyi Mi­nisztérium. A tilalmat még jú­nius 20-án rendelték el. MW Ötvenötmilliárdos rekonstrukció kezdődik Megújulnak a hazai várak és kastélyok A felújított várakban élénkült az idegenforgalom Fotó: MW Ukrajna be kavar az agrárpiacon Eszak-Korea 815 millióval tartozik KÜLKERESKEDELEM Ha Donald Trumpnak fontos, hogy a szö­vetségesei minden kereske­delmi kapcsolatot megszakít­sanak Észak-Koreával, akkor Magyarország készen áll az exportja leállításával, bár a Külgazdasági és Külügymi­nisztérium (KKM) nem hi­szi, hogy „a mi hétmillió fo­rintos exportunkon múlik a rezsim fennmaradása” - ír­ta a tárca a Bors kérdésére. A KKM válaszából az is kide­rül, hogy idén hétmillió forint értékben exportálnak magyar cégek Észak-Koreába. 4,4 mil­lió forint értékben emlős álla­tokat adnak el magyar cégek a kelet-ázsiai országba, amiket vélhetően kísérletekhez hasz­nálnak fel, a maradék össze­get pedig a terápiás vagy meg­előzési célra szolgáló gyógy­szerek kereskedelme teszi ki. 24,5 millió forint értékben im­portálunk is Észak-Koreából a tárca tájékoztatása szerint, konkrétan szulfonamidokat, bakteriális fertőzések kezelé­sére. Az elmúlt években vol­tak kisebb üzletek is a két or­szág cégei között. Adtunk el fát, folyadékszivattyút, elekt­romos jelzőkészüléket, lengés- csillapítókat, de importáltunk is, konkrétan tévékamerá­kat 117 millió forint értékben. A magyar államnak Észak-Ko- rea évtizedek óta tartozik, ezt a tartozást a sztálinista re­zsim a Kádár-rendszer alatt hozta össze, az adósság érté­ke ma nagyjából 815 millió fo­rint. MW GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS 15 kas­tély és vár felújítása kezdődik meg idén, két év múlva pedig átadják a 39 épületet felölelő első ütem többségét - mond­ta a Világgazdaságnak Virág Zsolt. A Nemzeti kastélyprog­ram és Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős mi­niszteri biztos kiemelte, hogy már tavaly nyereségesen mű­ködött tucatnyi kastély és vár, köszönhetően annak, hogy erőteljesen bővült ezeken a helyszíneken a belföldi és a külföldi látogatószám. A program keretében felújí­tott műemlékeknek gazdaság­élénkítő hatásuk van, amit je­lez, hogy jelentős részük az adott környék legnagyobb munkáltatójának számít, árulta el Virág Zsolt. Ilyen a gyulai Almásy-kastély, amely a nyitás óta, egy év alatt több mint százezer látogatót tudott fogadni; a füzéri vár pedig nyolcvanezret. A turisztikai attrakciók elengedhetetlen kísérőeleme a kávézók és az ajándékboltok kialakítása, je­lentős bevételi csatorna a kon­ferencia- és rendezvényturiz­mus is, mint ahogy több mű­emlék épület kedvelt esküvő­helyszín, és céges csapatépítő tréningeket is tartanak a fa­laik között. Első körben visz- szanyeri eredeti szépségét többek között a tatai Ester­házy-kastély, a sümegi püs­pöki palota, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a dégi Fes- tetics-kastély és sok régi vár, erősség is. Az első kivitelezési ütem­ben megújuló 39 épület kö­zött 20 kastély és 19 vár sze­repel, a keretösszeg 55 milli­árd forint. Ebből 40,1 milliárd a Gazdaságfejlesztési és in­novációs operatív program (Ginop) révén európai uniós, a többi hazai forrás. Sokrétű szakmai szempontrendszer alapján dőlt el, mely épületek kerülnek az első vagy a máso­dik ütembe. Az épületek tu­risztikai fejlesztési lehetősé­gei legalább annyit nyomtak a latba, mint a földrajzi elhe­lyezkedésük vagy a kultúrtör­téneti háttér. Nem világörök­ségi területen 5 millió eurót, vagyis 1,5 milliárd forintot le­het elkölteni a munkálatokra, világörökségin ennek a duplá­ját, 3 milliárdot, utóbbira pél­da Eszterháza és Nagycenk. A mai Magyarország hatá­rain belüli várak közül meg fog idővel újulni többek kö­zött Csókakő, Füzér, Kisvár- da, Várgesztes, valamint az ónodi vár is. A szakember elárulta, hogy a Ginopon kívül akad egyéb pályázati lehetőség is, mert akár 35-40 milliárd is fordít­ható várakra és kastélyokra a Terület- és településfejleszté­si operatív programban, a Ma­gyar Turisztikai Ügynökség kiírásaiban, valamint a Mo­dern városok program forrá­saiban. MW AGRÁRIUM Erőteljes verseny­társat kaptak az unióban a magyar gazdálkodók az uk­ránok közös piacra való be­engedésével - közölte a Világ- gazdasággal a Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara. Körül­belül 500 millió fős piachoz férhet hozzá Ukrajna, az unió üzleti vállalkozásainak pedig egy 45 milliós új piachoz va­ló könnyebb hozzáférést ígér a két fél által megkötött és im­már teljeskörűen hatályba lé­pett, átfogó szabadkereske­delmi megállapodás, amely a vámok nagy részének meg­szüntetéséről is rendelkezik - válaszolta a Világgazdaság megkeresésére a Nemze­ti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az elmúlt években az ukrán mezőgazdaság na­gyon sokat fejlődött, ráadásul még mindig rengeteg növe­kedési potenciállal rendelke­zik. Ukrajna már most is 16- 18 millió tonna búzát és 18­20 millió tonna kukoricát ex­portál, a teljes gabonaexport­ja pedig évente körülbelül 40 millió tonna. Ha ehhez hozzá­vesszük, hogy Oroszországé is 35-38 millió tonna, akkor kiderül, hogy ez a két ország külön-külön annyit exportál, amennyit az Európai Unió 28 tagországa összesen - vilá­gított rá a kamara. Magyar- ország helyzetét külön ront­ja, hogy - hozzá hasonlóan - Ukrajna két legnagyobb me­zőgazdasági exportcikke a búza és a kukorica. Az uk­rán mezőgazdasági miniszté­rium 2017. március végi ada­tai szerint Ukrajnában 6 mil­lió hektáron vetettek őszi bú­zát, míg a NAK adatai szerint a magyarok 958 ezer hektá­ron. Az említettek mellett pél­dául az olajos magvak, árpa, tej, feldolgozott paradicsom, alkoholos italok és étolaj ese­tében is komoly versenyre számíthatunk. MW Nehezebb lesz exportálni a magyar gabonát Fotó: MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents