Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-13 / 214. szám
2017. SZEPTEMBER 13., SZERDA A magyar oktatás számos elemében jobb az OECD átlagánál g BELFÖLD______________________________________________________________________________________________ Vonzóbb már a tanári pálya Magyarország az OECD és az unió átlagánál sokkal többet költ az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére - mondta Palkovics László tegnapi sajtótájékoztatóján. Ez reményt ad a minőségi fejlesztésre. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu OKTATÁS A fejlett ipari államokat tömörítő szervezet, az OECD legfrissebb tanulmányát értékelve Palkovics László oktatási államtitkár kiemelte: annak, hogy hazánk többet költ az oktatási rendszer fejlesztésére, azért van jelentősége, mert minél korábban kerülnek be a gyerekek az oktatási rendszerbe, annál jobbak lesznek a tanulási eredmények. A GPD-arányos ráfordítást tekintve a 2014-es adatok szerint az oktatási kiadások mintegy négy százalékot tesznek ki, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Ellenben 2015 óta folyamatosan nőnek a források, s míg 2013-ban 1386 milliárd forint volt az oktatásra fordított összeg, addig jövőre a becsült adatok szerint a 2100 milliár- dot is meghaladja majd. Könnyebb elhelyezkedni Magyarországon a középfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyei mára az OECD- átlagához képest igen pozitívan változtak. A diplomások körében hazánkban a legalacsonyabb, 2,5 százalékos a munkanélküliség. A szak- képesítésűek is az egyik legjobb arányszámot tudják produkálni. A jelentés kiemeli, ez az alapvetően erős és integrált képzési rendszernek köszönhető. Magyarországon, ha valaki műszaki, természettudományos, informatikai végzettséggel rendelkezik, lényegesen nagyobb eséllyel talál munkát, mint az OECD átlaga. A jelentés megállapításai közül az államtitkár kiemelte, a diploma továbbra is jó befektetésnek számít. A jelentés rögzíti, a pedagógus végzettségűek 82 százaléka állásban van, ez kissé elmarad az OECD-átlagtól, a felsőfokú intézmények kibocsátása viszont e téren a legmagasabb az OECD-országok közül. Jobb fizetések A tanári bérek 2013-ban még a legalacsonyabbak közé tartoztak, 2015-ben azonban az életpályamodell keretében 31 százalékkal nőttek, bár akkor még nem érték el az OECD-átlagot. 2017 szeptemberére a bérek nagyjából elérték ezt az arányt a diplomás keresetekhez viszonyítva, s a növekedés üteme a legmagasabb volt hazánkban az OECD-államok közül. Palkovics László a Magyar Idők című lapnak is nyilatkozott: itt azt hangsúlyozta, hogy két fő céljuk a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése és a mindenki számára hozzáférhető minőségi oktatás megteremtése. A tanulási hátrányok leküzdése érdekében elindította a kormány a Koala programot, amelynek részeként 1500 iskola pedagógusainak adnak új módszertani eszköztárat, amivel munkájukat segítik. Önök kérték Az életpályamodell növelte a tanári pálya megbecsültségét, a hozzá kapcsolt 3,4 százalékos szeptemberi béremelés differenciálható, amiről az intézmény vezetője dönthet az elvégzett teljesítmény alapján. Erre azért volt szükség - emelte ki Palkovics -, mert a tavalyi sztrájktárgyalások során az egyik kritika az volt, hogy az életpályamodell nem veszi figyelembe a pluszteljesítményt. A kormány akkor megfogadta a szakszervezetek javaslatát és lehetőséget teremtett a differenciálásra. Galloné nem differenciálná a béremelést A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete felszólította az igazgatókat, mindenkinek egyenlő, 3,4 százalékos béremelést kérjenek, mivel súlyos bérfeszültséghez vezethet, ha az igazgatók elkezdik egyes tanárok rovására emelni a fizetéseket (eredetileg egységesen járt volna az emelés). Ezért kéri a szabályozás visszavonását. Úgí tudjuk, több iskolaigazgató is saját jogkörben úgy döntött, mindenkinek, differenciálás nélkül megadja a béremelést. HÍREK Göncz Árpád és az Ab felelőssége IGAZSÁGTÉTEL Göncz Árpád akkori államfőnek és az Alkotmánybíróságnak (Ab) „súlyos történelmi felelőssége", hogy a rendszerváltás után nem léphetett hatályba az igazságtételi törvény - jelentette ki Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fide- szes elnöke egy konferencián. Az erkölcsi rend helyre- állításához szükséges volt ez a törvény, és „semmilyen bosszúállási szándék nem jellemezte az Antall-kormány mögött álló parlamenti többséget" - hangoztatta. Az Országgyűlés 1991. november 4-én fogadta el a Zétényi-Ta- kács-törvényt, amely azonban nem léphetett hatályba. MW Györkös közelről tüzelt HUNGARISTA Lezárták a nyomozást a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében - tudta meg a Magyar Idők. Három igazságügyi szakértő egymástól függetlenül arra jutott, hogy a tettes 60-70 centiről lőtte fejbe a Nemzeti Nyomozó Iroda főnyomozóját. A szakértői vélemények ütköztetését a gyanúsított, Györkös István védője kérte, mert ellentmondásokat látott. Az azonban nem vált kérdésessé, hogy tavaly október 26-án a közismert hungarista szándékosan lőtte fejbe a házkutatásra készülő főnyomozót. Várhatóan szeptemberben vádat is emelhetnek Györkös István ellen. MW A négyévesek java része óvodás MAGYARORSZÁG Már 2016- ra teljesítettük azt az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célt, hogy a négyéves gyermekek legalább 95 százaléka vegyen részt az óvodai nevelésben - mondta az Emmi parlamenti államtitkára az Ml-nek kedden. Hangsúlyozta, a kötelező óvodáztatásról szóló intézkedés azt a célt szolgálta, hogy csökkenjen a különbség a gyerekek képességei között akkor, amikor elkezdik az iskolát. Ez a különbség a hétéves gyerekek között a kötelező óvodáztatás előtt akár másfél év is lehetett. Az államtitkár arról is beszélt, hogy több mint háromszorosára, 92 ezerről 318 ezerre nőtt azoknak az óvodásoknak és bölcsődéseknek a száma, akik ingyenes étkezésben részesülnek. Tízezerrel kevesebb diák maradt távol igazolatlanul Az iskolákkal kapcsolatban hangsúlyozta: a szülőknek oda kell figyelniük arra, hogy a gyerekük iskolába járjon. Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően jelentősen, 13 ezerről 3 ezerre csökkent az igazolatlan órákat felhalmozó diákok száma az elmúlt években. A szülőket lépcsőzetesen értesítik: már az első igazolatlan óra után, majd 10, 30, illetve 50 igazolatlan óra miatt. MTI HIRDETÉS INTERJÚ: HEG# I Családi magazin Minden páros héten hétfőn Dübörög az allergiaszezon - megoldás minden panaszra! Figyelem, becsöngettek! Tippek és tanácsok az iskolakezdéshez Legyen a szíve barátja! Tesztünkből kiderül, mire kell figyelnie. Uj mellékletünk Gerinfvedo jmanadbli Hamis bizonyítvány miatt lebukott 80 diák CSALÁS Bezáratta a kormány- hivatal a Paulay Alapítványi Középiskolát, miután az idei hatósági vizsgálatok alapján továbbra is gyanúsnak találták az iskolát. Nyolcvan diákjának bizonyítványáról ugyanis kiderült, hogy hamisak. Az ügy előzménye: a tavaly botrányos érettségit lebonyolító Paulay Alapítványtól az idén a szaktárca megvonta az érettségi vizsgáztatási jogot. A végzős diákok ennek folytán a Bánki Donátban tehettek volna érettségit. Több a jó érettségiző Tovább csökkent a sikertelen érettségik számaránya - válaszolta Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s politikus kérdésére Rétvári Bence államtitkár, amit a Magyar Idők is idéz. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 67 ezer diákból közel 4000 kapott elégtelent az idei május-júniusi vizsgaidőszakban, ami hozzávetőlegesen az összes vizsgázó 5,5 százaléka. Míg tavaly 6,3 százalék, a 2014/2015-ös tanév végén még 7,4 százaléka bukta el az érettségit. A szóbeli vizsga előtt azonban a Paulayból érkező diákokat kötelezték bizonyítványaik bemutatására. Ott derült ki, hogy a megjelent 133 diák közül 80 hamisított bizonyítványt mutatott be: abban ugyanis az szerepelt, hogy a Drégelyvár Szakközépiskolában végezték el a 9-10. évfolyamot. Az azóta már meg is szűnt Drégelyvárnak nem volt joga középfokú oktatásra. Ráadásul a szóban forgó diákok nem is jártak oda, ezt a Köznevelési Információs Rendszer is kimutatta. Időközben a két hivatal büntetőfeljelentést tett közokirat-hamisítás miatt. Az érintett 80 diák érettségij ét érvénytelenítették, tudta meg a Hvg.hu a BRFK-tól. Nyolc gyanúsítottat már kihallgatott a rendőrség. MW Óvatosságból megszűrik a véradókat FERTŐZÉSVESZÉLY Harminc napra kiszűrik a véradásból azokat, akik - akár csak egy napig - Toulonban jártak - értesült a Magyar Idők. A francia városban ugyanis fokozott kockázatú a chikungunyaví- rus-fertőzés, amelyet ugyan alapvetően szúnyogok terjesztenek, de vérrel továbbadható. Egy másik, szúnyogok által közvetített fertőzés, a nyugat-nílusi láz kockázata miatt ugyanez a korlátozás érvényes azokra a potenciális véradókra, akik szintén akár csak egy napot töltöttek Burgerlandban; Alsó-Ausztriában vagy Bécs- ben, illetve a romániai Bráilá- ban, Vranceában vagy Vánáto- riban jártak. A véradás előtti kikérdezés része, hogy a jelentkező járt-e az említett települések bármelyikében. Az Országos Vérellátó Szolgálat megerősítette a lap információit. MW
