Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám

2017. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT MŰVÉSZBEJÁRÓ y Az ország 98 százaléka választotta Bornemissza Gergely szerepére Kovács István: „Gárdonyi Géza az én szerencsecsillagom” Ötven éve, nyáron kezdte forgatni az Egri csillagokat Várkonyi Zoltán. A filmet 1968-ban mutatták be, és minden rekordot megdön­tött. Kovács István a fősze­replő Bornemissza Gergelyt alakította. A színész sze­rint ez a szerep volt a legna­gyobb szerencséje az életé­ben és a pályáján egyaránt. Fábos Erika- Emlékszik még, hogyan tudta meg, hogy az Egri csilla­gok egyik főszerepét játszhat- ja majd?- Jól emlékszem, hiszen nem szokványosán történt. Volt ak­koriban egy Magyar Ifjúság nevű, igen népszerű magazin. Várkonyi Zoltán pedig azt talál­ta ki, hogy megszavaztatja az olvasóit, kit látnának szívesen a szerelmespár szerepében. Az olvasók 98 százaléka szavazott arra, hogy Venczel Verával mi játsszuk ezeket a szerepeket. Egy évvel korábban mutatták be a Kárpáthy Zoltán című fil­met, ami mindkettőnk számá­ra érezhetően nagy népszerű­séget hozott, mégis meglepetés volt, hogy gyakorlatilag egyön­tetűen ránk gondolt a közön­ség.- Ötven év távlatából is úgy lát­ja, hogy ez volt a legnagyobb szerencse a pályáján?- Igen, ez volt az isteni gond­viselés jele. Amihez persze az is kellett, hogy a kultúrpoliti­ka akkoriban engedett a szo­rításából és elkezdte pártolni a történelmi kalandfilmeket. De azért mindezt meg kel­lett előzze egy mindennél na­gyobb szerencse is, nevezete­sen az, hogy az érettségi után azonnal felvettek a főiskolára, és éppen abban az évben Vár­konyi Zoltán indított osztályt.- Ez volt az az osztály, amelybe Huszti Péter, Iglódi István, Tahi Tóth László, Voith Ági is járt. Tartják a kapcsolatot?- Tahi Tóth Lászlóval van a legszorosabb, baráti kapcsola­tom, ami a főiskola óta töret­len, de a többiekkel is tudunk egymásról, és nincs is olyan az egykori osztálytársak kö­zül, akivel ne találkoznék bár­mikor szívesen.- Milyen indíttatásból lett szí­nész?- A legnagyobb inspirációt talán az jelentette, hogy anyám mozi-üzemvezető volt, így rengeteg filmet láttam. Általában persze elzavart in­kább tanulni, de a mozigépé­szek mindig támogattak, így aztán amire csak akartam, be tudtam lógni. A példa ked­véért, a Rákóczi hadnagyát, Bitskey Tiborral, harminckét- szer láttam.- Az édesanyja még a moziban dolgozott, amikor mozicsillag lett a fiából?- Hajjaj! A Vörös Csillag mo­zi is hozzá tartozott, ami egy nagy premiermozi volt, közel ezer embert tudtak leültetni, és történetesen a Kárpáthy Zoltánnak, valamint az Egri csillagoknak is ott volt a dísz- bemutatója. Külön élmény volt, ahogyan a kollégái kör- berajongták őt és gratulál­tak neki, amit persze szerény- kedve és pironkodva fogadott. Anyám egyébként eleinte nem örült olyan nagyon a színhá­zi terveimnek. Nagyapámnak jól menő asztalosműhelye volt Pesterzsébeten, oda szántak, rendes szakmát, biztos megél­hetést szerezni. Később aztán hallatlanul büszke volt rám.- Azt tudja, hogy az Egri csilla­gokat akkoriban mennyien lát­ták a mozikban?- Mindenki tudta, hiszen 18 millió jegyet váltottak rá, majd öt évig volt műsoron a hazai mozikban. Ezzel máig minden idők legsikeresebb magyar filmje.- Ez valószínűleg megdönthe­tetlen, de a történelmi, kosztü­mös kalandfilmek iránt azért, úgy tűnik, máig él vonzódás a hazai közönségben. Idén ép­pen egy ilyen, a Kincsem a leg­nagyobb magyar siker a mozik­ban. Látta?- Igen. Egy nagyon igénye­sen kivitelezett, gyönyörű film, fantasztikus technikai megoldásokkal. Az Egri csillagok idején az osz­tott képes technika szá­mított lenyűgöző újítás­nak, amivel például el le­hetett érni, hogy töménte­len tömegnek látsszon a vonuló török sereg. Persze egy Egri csillagokhoz bár­milyen filmet nehéz hason­lítani, hiszen az alapmű, Gár donyi regénye a magyar iro dalom egyik kiemelkedő alko­tása, rendkívüli módon meg­emelte magát a filmet is. Az­zal a történettel nagyon nehéz versenyezni. Azóta sem ké­szült ilyen léptékű, értékű és vonzerejű film.- Akkoriban ez volt „a” szuper- produkció.- Valóban, hiszen minden adott volt. A legjobb színészek, több ezer statiszta, csodálato­san megépített díszletek, kül­földi forgatás, gigantikus költ­ségvetés. Ha jól emlékszem, 45 millió forintot költöttek ak­kor erre a filmre, az rengeteg pénznek számított. Egész nyá­ron forgattunk, legtöbbet Pi- lisborosjenó'n, és 1967 nyarán történetesen pont olyan ká­nikulák voltak, mint az idén. Előfordult, hogy a fémsisako­mat csak egy vizes törülköző­vel tudták megfogni, hogy le­vegyék a fejemről, mert olyan forróra melegedett a tűző na­pon felvett jelenetekben.- Ha már a rekordoknál tar­tunk: azt olvas­tam, hogy azon a nyáron 25 ezer rajongói levelet kapott. Valóban volt ilyen, de akkora felhaj­tás volt a film körül, hogy ezt azért betudta az ember nagy­részt annak. Jól­esett, persze, de nem jutottam eb­ből komolyabb következtetés­re a saját színészi nagyságo­mat illetően.- Persze az azért hatalmas él­mény lehet, ha egy színész át­élhet egy ekkora és ilyenfajta népszerűséget, nem?- Ennek a mai napig tar­tó következményei vannak. Gárdonyi Géza az én szeren­csecsillagom. Az emberek még most sem felejtették el ezt a filmet. Sokat járok gya­log, és alig telik el nap, hogy ne találkoznék valamilyen szeretetmegnyilvánulással a film miatt. Ez fantasztikus, és számomra ez a legfontosabb élmény, amit hozott az életem­be, a pályámra az Egri csilla­gok. Meg persze ezzel együtt egy nehéz terhet is, hogy ez kötelez engem valamire, ami­nek meg kell próbálnom meg­felelni.- A Vígszínházban, az egyik legnagyobb presztízsű pesti színházban kezdhette a pályát a színpadon. Miért hagyta ott?- Az egy kiváló iskola volt akkor: Sulyok Mária, Dar­vas, Ruttkai, Páger, Bilicsi. Mind-mind olyan színészek voltak, akik valami olyat tud­tak, amit az én generációm már csak mástól sajátíthatott el. Valódi polgári színjátszást. A hangulat is csodálatos volt ott, aztán, Várkonyi halála után elkezdett erjedni a kö­zeg. Amit addig Várkonyi sze­mélyisége és tekintélye egy­ben tartott, elkezdett széthul­lani, klikkesedett a társulat, és művészileg is elindult egy olyan irányba, amiről úgy gondoltam, már nem találom benne a helyem. Átszerződ­tem a József Attila Színházba, ami, utólag kiderült, nem volt jó döntés, de Kazimir Károly idején a Körszínházban eltöl­tött hét évem igen. Aztán ami­kor átalakult a társulat, úgy döntöttem, inkább szabad­úszó leszek, és ennek köszön­hetően nagyon sok olyan jó szerepet eljátszhattam, ami­re egy társulatban biztosan nem lett volna le­hetőségem. Azt is nagy élmény volt átélni, hogy folya­matosan csörög a telefonom és iga­zán nekem való szerepekkel ke­resnek meg ren­dezők.- Most van elég feladata? Kevesebb van,mintameny- feladathoz Névjegy: 1944. május 7-én született Budapesten. 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Várkonyi Zoltán növendéke volt. 1964-től játszott a Vígszín­házban, melynek később tagja lett. 1981-től a József Attila Szín­házban játszott. 1983-tól a Thália Színház­ban, illetve az Arizona Szín­házban játszott. 1991-től szabadúszó. Leghíresebb szerepei közé tartoznak az Egri csillagok Bornemissza Gergelye és a Kárpáthy Zoltán címszerepe. Színházi szerepei közül nagy sikerrel játszotta Moliére Tu­dós nők című darabjában Kli- tandert, Pelle János Casano­vájának címszerepét, a Kép­zelt riport egy amerikai pop- fesztiválról című zenés da­rabban Joshuát, Christiant Rostand Cyrano de Bergerac című darabjában. Kétszer nősült, első házassá­gából két gyermeke született, második feleségétől, Sajgál Erikától egy fia született. energiám vagy kedvem len­ne, de ez nyilván korral is jár. Fiatalabb szerep több van, de mindig akad a mostani mun­káim között olyan, ami nagy siker és szakmai szempont­ból is nagy élmény. Most például Debrecenben ját­szom majd Luther Mártont, a Lutherek című ragtime-ope- rában, amit a miskolci Opera- fesztiválon már bemutattunk és nagyon szerették a nézők.- Nagyon jól tartja magát. Mi a titka a kondíciójának?- Elsősorban nyilván ge­netikai adottság. Nem teszek érte tudatosan semmit, de az igaz, hogy szándékosan sosem rongáltam magam. Amúgy ezt annyiszor kér­dezik tőlem, hogy átgondol­tam már, és van három taná­csom: nem szabad dohányoz­ni, nem szabad irigykedni és mértékkel, de nagyon jó borokat kell inni.- Ön sosem volt irigy?- Nem. Olyan volt, hogy . racionálisan végiggon­doltam, hogy valamit miért nem én játszom, de ettől még jól tud­tam aludni.- Ebben talán ben­ne lehet, hogy úgy érezheti, amit akart, azt meg­adta ez a pálya.- Nagy hiány­érzetek valóban nem lehetnek ben­nem, de elégedett­nek lenni azért a mű­vészi ambíció halála lenne. Még mindig érzek magam­ban olyan energiákat, ami­hez kell a színpad. A színházi világ színe-java játszott a filmben Az Egri csillagok a maga idejé­ben igazi szuperprodukció volt, a legdrágább film, amit akkori­ban készítettek. Összegyűjtötték hozzá szinte a teljes magyar szí­nészvilágot, Dobó Istvánt Sinko- vits Imre, Bornemissza Gergelyt Kovács István, Cecey Évát Ven­czel Vera, Jumurdzsákot Bárdy György játszotta, de szerepelt a filmben Major Tamás, Várko­nyi Zoltán, Bessenyei Ferenc, Latinovits Zoltán, Bitskey Tibor, Agárdy Gábor, Tordy Géza, Gobbi Hilda, Ruttkai Éva is. A nagy török hadsereg ötezer kiválasztott sor­katonából állt. Nemes- kürty István írta a for­gatókönyvet, Szász Endre tervezte a lát­ványt. Az utóbbi ked­véért felépítették az egri vár mását is a Pilisben. A törökországi jeleneteket Bulgáriában vették fel.

Next

/
Thumbnails
Contents