Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám
4 SZTORI 2017. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT Csegőd (románul Cighid), Bihar megye 138 gyerek Pästräveni, Neamt megye - 394 gyerek Máramarossziget (Sighetu Marmatiei) Máramaros megye - 239 gyerek ifi Embertelen bánásmód és 771 gyerek halála miatt tett feljelentést a főügyészségen a romániai kommunizmus bűneit vizsgáló intézet (IICCMER). A szervezet a Bihar megyei Csegődön (románul Cighid), a Neamt megyei Pástráveniben és a Máramaros megyei Máramarosszigeten (Sighetu Marmatiei) árvaházba dugott, menthetetlennek titulált fogyatékos gyermekek sorsát vizsgálta. Ekkor derült ki, hogy csak ebben a három intézményben több százan vesztek oda. A kommunista diktatúra idején 26 hasonló árvaház működött Romániában. ként a szociális büdzsé kiadás rovatában sem. A kommunista ideológiában csak az egészséges embereknek volt helye, a selejtes gyerekekre nem volt szükség. Rájuk az állam nem kívánt költeni, így tudomást sem vett a létezésükről. Elrejtette őket, s amint lehetett, megszabadult tőlük. A gyerekek otthonokba való elosztása automatikusan, futószalagon folyt, igen gyakran egészségeseket vagy gyógyítható állapotban lévőket dugtak az elfekvőkbe. így egyszerűbb volt. Főképp az árvákra vagy nagyon szegényekre várt ez a sors, hiszen nem volt család vagy szülő, aki belepótolt volna az ellátásukba. A menthetetlennek címkézett gyerekeket hermetikusan elzárták a külvilágtól, és az ilyen intézményeknek még a környékéről is elkergették a kíváncsiskodókat. Hiszen a szocializmus fellegvárában nem léteztek sem árvák, sem betegek, sem fogyatékosok. Rendszerré duzzasztott kegyetlenség A kommunizmus bűneit vizsgáló szervezet által ösz- szegyűjtött vallomásokból kiderül, hogy az árvaházi gyermekek kevés és pocsék minőségű ételt kaptak, gondozóik a higiéniát hírből sem ismerték, orvos nem vizsgálta őket, saját ruhájuk nem volt. Hideg és nyirkos épületekben tartották őket, a kapun nem léphettek ki. A vizsgált időszakban keletkezett halotti bizonyítványok szerint a leggyakoribb halálokok a következők voltak: tüdőgyulladás, fej- és agysérülés, bélgyulladás, epilepszia, továbbá alultápláltság, gyengeelméjűség, veleszületett rendellenesség és mérgezés. A fellelt dokumentumok alapján igazságügyi orvosok arra következtettek, hogy sok gyerek könnyen megelőzhető, korán diagnosztizálható és gyógyítható betegségben vesztette életét, vagy a romániai intézetekben rendszerré duzzasztott embertelen bánásmód következtében halt meg. A Der Spiegel 1990 márciusában, azaz közel másfél évvel a romániai forradalom után Csegődön járt. Azt írta: „Fellapozzuk az iratokat, és kiderül, hogy itt nem csak vízfejűség, szívbetegség vagy epilepsziás roham miatt haltak meg gyerekek. Hanem azért is, mert senki nem gondozta őket. Belehaltak egy elhanyagolt sebbe, mert vérmérgezést kaptak, vagy belefulladtak a hányásukba. A vérhas gyakori haA11 éves Izidor megérkezik Amerikába. Dany Ruckel hazaviszi fogadott fiát a San Diegó-i repülőtérről Izidor minden alkalmat megragad, hogy az állami nevelésben felnövő gyermekek nehézségeiről beszéljen. A romániai és a nemzetközi örökbefogadásokról szóló Given Our Chance című, Alex Kinggel készített dokumentumfilm a World- fest-Houston nemzetközi film- fesztiválon Platinum Remi-dijat, a My Hero nemzetközi fesztiválon pedig My Hero-díjat kapott. lálok volt, a tüdőgyulladás pedig főként télen vitte el őket.” A Der Spiegelnek nyilatkozó C. A. doktornő szerint a csegő- di árvaházban heteken keresztül nem gyújtottak be a kályhákba, és a tüdőgyulladás sokszor valójában azt jelentette, hogy a gyerekek megfagytak. Izidornak arca lesz A romániai forradalom után aztán résnyire tárultak az addig zárt kapuk, s a világ megismerhette a romániai árvaházak valóságát. Az ABC News 20/20 több intézményben is forgatott, s az egyik dokumentumfilmben rövid időre feltűnt az akkor tízéves Izidor is. Félmeztelen, kopaszra nyírt, maszatos társai között egy ketrec rácsaihoz nyomta az arcát és úgy kiabált a filmeseknek: „Vigyetek magatokkal Amerikába!” (Az árvaházban akkoriban nézhették a Dallast, a ranchot, a nagy autókkal járó, szépen öltözött, jókedvű embereket. Az a hely volt a mennyország, mindany- nyian oda vágytak - mesélte később Izidor.) Élete azon múlott, hogy néhány pillanatra feltűnt a filmben. Kitűnt az arctalan, névtelen, sovány, tetves és beteg gyermekek tömegéből, lett arca. A San Diegó-i házaspárhoz, Danny és Marlys Ruckel- hez eljutott a barna hajú, barna szemű kisfiú híre. Anyukája, Marlys később azt mesélte, elég volt Romániában meglátG. Juhász Judit ÁRVAHÁZ Az államosított Tisza-kastélyban működő, 150 férőhelyes csegődi intézetbe Bihar megyéből, illetve Szatmárnémetiből, Kolozsvárról, Vajdahunyadról és Aradról kerültek be gyerekek. Alig két és fél év alatt - 1987 októbere és 1990 márciusa között - 138-an haltak meg közülük, legtöbben 3-5 évesek voltak. Pástráveniben I960 októberétől 1990 áprilisáig 394 gyerek vesztette életét. A nyilvántartás alapján Máramarosszigeten 1973. januárjától 1991 végéig 738 gyermeket helyeztek el, közülük 249 meghalt, azaz harmaduk nem élte túl az árvaházat. A kicsik Máramaros, illetve Szilágy, Szatmár és Ko- lozs megyéből kerültek a má- ramarosszigeti árvaházba. Egyikük Izidor Ruckel volt. A kommunista bűnöket vizsgáló szervezet 1966-tól eredezteti az eseményeket, ez volt az az év, amikor Románia belekezdett minden idők egyik legerőszakosabb és legkegyetlenebb népességnövelő politikájába. A terhesség elleni védekezést szinte lehetetlenné tette, a terhességmegszakítást végzetes bűnnek tekintette és súlyos börtönnel sújtotta. Nem csoda, hogy szinte hullottak a fiatal nők, drasztikusan megnőtt a gyermekhalálozások száma és többszörösére ugrott a súlyos örökölt vagy születési rendellenességekkel, fizikai és pszichés betegségekkel világra jött babák száma. Menthetők és menthetetlenek Beteg, fogyatékos és elhagyott gyermekek tízezrei töltötték meg az árvaházakat. A román állam három kategóriába osztotta a gondozására szoruló gyermekeket: menthetők, részben menthetők és menthetetlenek. A besorolás fő szempontja az volt, hogy lehet-e majd termelőmunkára használni őket, azaz megéri-e költeni rájuk, és menynyit. A szülők nélküli, fogyatékos vagy beteg gyerekek ellátásáról nem szólt jogszabály, és nem szerepelt tételÁrvák védelmében nia a gyermeket, máris tudta, ő az, akit eddig keresett. Izidor így emlékszik erre az időszakra: „Egy amerikai család hallott rólam, és eljöttek értem Máramarosszigetre, de az árvaház igazgatója nem akart elengedni velük, mert féltett, tartott attól, hogy esetleg koldulásra vagy még rosszabbra kényszerítenek majd. Másodszor az apám egyedül látogatott meg, ruhát hozott ajándékba. Akkor, tízéves koromban volt először rajtam Igazi férfiöltözék.” Az igazgató akkor azt mondta, jöjjenek együtt a feleségével, és elkészítik az örökbefogadási iratokat. Izidor végű' 1991 októberében került ú családjához Amerikába. Szü lei három saját gyerekével és egy szintén romániai intézet bői örökbe fogadott lánnyal együtt nőtt fel. Az újonnan megszerzeti mennyország azonban túl sok volt neki. Váratlanul csöp Mi az az IICCMER? A kommunista bűnöket vizsgáló romániai szervezet (IICCMER) joszabályi felhatalmazás alapján tudományos kutatást végezhet annak érdekében, hogy felderítse a kommunista éra idején elkövetett bűncselekményeket, visszaéléseket és a megfelelő hatóságoknak jelezze vizsgálatai eredményét. pent abba a világba amelyről társaihoz hasonlóan t óf. is álmodott, s kapta meg rhind azt, amire gyermeki léikével vágyott. Hirtelen lett anyja, apja, testvérei, kapott;gondoskodást, tiszta ruhát, finom ételt, simogatást. Olyan órabérek vették körül, akik szerették, akiknek fontos volt. Soha korábban nem tapasztalt ilyet, nem tudott mit kezdeni vele. Orvoshoz is elvitték, és néhány vizsgálat után kiderült, hogy titokzatos betegsége ^valójában gyermekparalízis. Több operációval megmentették a lábát, azóta protézissel jár. in V w 1 X
