Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám
2017. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT A magyar műrepülők kiemelkedően eredményesek zsinórban harmadszor nyert vb-t magyar pilot. sztori e Az első és a második helyet is magyarok hozták el a vitorlázó műrepülő világbajnokságról. Szilágyi János második lett, Tóth Ferenc pedig a hetedik vb-aranyát nyerte, amivel sportörténel- met írt, hiszen zsinórban harmadszor lett a legjobb, ami eddig még senki másnak nem sikerült a világon. Fábos Erika REPÜÜ3 Tóth Ferencnek jól alakul az idei nyár, a Wroc- lawban megrendezett világjátékok után most a világbajnokságot is megnyerte. Azt mondja, mindkét verseny a nehezebbek közül való volt, a világjátékok technikailag volt embert próbáló, a toruni vb viszont mentálisan viselte meg. Műrepülésben hat versenyszámot kell egy vb-n teljesíteniük a versenyzőknek. A változékony időjárás miatt azonban 12 nap alatt, csak négy versenyszámot tudtak repülni, de mindvégig készen kellett állniuk, hogy bármikor fel tudjanak szállni. „Mondhatjuk, hogy ez talán nekem kedvezett - mondta Tóth Ferenc világbajnok műrepülő. - Az ugyanis már többször kiderült, hogy a mezőnynél jobban bírom ezeket a feszült helyzeteket. Az időjárás, a sorsolás vagy egyéb körül- menyek is befolyásolhatják a teljesítményt egy versenyen, és ezeken én viszonylag köny- nyen és gyorsan tudok felülemelkedni és olyan koncentráltan teljesíteni, mintha csak edzésen lennék. Ez hozzájárul ahhoz, hogy jó versenyzőtípusnak tartanak. A világbajnokság mezőnyében ugyanis ilyen kicsi dolgokon is múlnak az eredmények, hiszen itt a legjobb képességű pilóták versenyeznek.” Ráadásul a magyar versenyzők hátrányból is indulnak. A legjobb külföldi pilóták között több olyan is van, akinek az a főállása, hogy versenyez. Hivatá- sos magyar műrepülő-piló- ta csak egy volt idáig: Bese- nyei Péter. A többiek mind olyanok, akik munka mellett készülnek a versenyekre, sőt, maguk keresik meg azt a pénzt, ami a műrepüléshez kell, vagyis hobbiból járnak világversenyekre is. „A magyarok nagyon jó pilóták, csak kevés lehetőségük adódik ezt bizonyítani, pont azért, mert itthon nincsenek nagy szponzorok és ez a sport nagyon drága. Egy felszállás 20-25 ezer forintba kerül és a nevezési díjak is milliókra rúgnak. Miközben a külföldi sporttársak 80-100 felszállást jegyeznek Névjegy: TÓTH FERENC 1969-ben született Budapesten. Középiskolásként kezdett műrepüléssel foglal kozni, Gurály Béla volt a nevelőedzője. 1996 óta versenyez. 1998-ban nyerte első Európa-bajnokságát. A Szent István Egyetemen gazdasági mérnöknek tanult. 1997rtől motoros gépet is vezet. 2001-től oktatópilótaként dolgozik. 2005-től légitársasági pilóta a Wizz Airnél. Hétszeres világbajnok és hatszoros Euró nők. Hobbi: a repülésen kívül az utazás. „Fejben kell felkészülni, gyakorlás nélkül” Fotók: MW „Vitorlázó- géppel már mindent elértem” egy évben, én 40-50 edzést tudok végezni. Szerencsére több mint húsz év versenyzői pályafutás van mögöttem, ezért a rutinnal sok mindent tudok pótolni. Vitorlázógéppel már mindent elértem, a célom most az, hogy egy motoros géppel is ki tudjam próbálni magam. Meglehet, hogy vitorlázóként ez a mostani volt az utolsó versenyem.” A világbajnok szerint a repülés olyan, mint a kábítószer, súlyos függőséget okoz. Nála a szenvedély középiskolában kezdődött, amikor az MHSZ katonái toborozni mentek a gimnáziumba, ahol tanult. A mézesmadzag az volt, hogy a legjobbakból katonai pilóta lehet, amúgy pedig vitorlázórepüléshez kerestek versenyzőket. Róla gyorsan kiderült, hogy tehetséges, ezért két év múlva már versenyzett is, és mindmáig űzi. „A világbajnokságon most kilenc bíró pontozta a feladatokat - mondta Tóth Ferenc. - Ez hat felszállással egyenlő. Van egy mindenki számára előre ismert kötelező program, aztán pedig öt feladatot a helyszínen kapunk I meg, és 12 óra van arra, hogy felkészüljünk. Mármint fejben, mert gyakorolni nem lehet, élesben kell bemutatni a versenyszámot. Ezt értékelik a precizitás alapján, számításba veszik, hogy a kijelölt repülési zónán belül sikerült-e megoldani, hogy mennyire volt harmonikus a repülés és büntetőpontok járnak a hibákért. Az én figuráimról azt mondják, olyannyira jellegzetes stílusban oldom meg a feladatokat, hogy akkor is tudják, hogy én ülök a gépben, ha ezt nem árulják el előre. A legnehezebb verseny- feladat, amit most repültem, az egy előrebukfenc volt, amiből az előre- fordulás legmagasabb pontján még egy másfél fordulatos orsót is kellett csinálni.” Tóth Ferenc azt mondja, mivel ez egy technikai sport, fontos, hogy olyan géppel szálljon fel, amelyik alkalmas arra, amire használni szeretné. Ha viszont a technikai feltételek adottak, és megfelelően felkészült pilóták dolgoznak, a repülés szerinte nem veszélyes üzem. Még akkor sem fél, ha utasként ül repülőre. Ez gyakran előfordul, mivel amikor nem dolgozik vagy versenyez, akkor is repül. Másik nagy szenvedélye ugyanis az utazás. Télen, amikor nem tud edzeni és nincsenek versenyek sem, annak hódol. Megbízik a kollégáiban; igaz, olyankor jobb szereti, ha nem érzékeli a repülés körülményeit, nehéz ugyanis kikapcsolni a „pilótaüzemmódból”; ezért utasként inkább nagyokat alszik a gépen. Tóth Ferenc mindenkit i mmß -«»SP1 '«wwwmmf <**# <«Mgp'*ainl -HM# pipF 1 • ’-mmm''*#*0: immmjpmm -mmtm túlszárnyalt a világon*
