Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám
0 INTERJÚ 2017. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Ha igaz a mondás, hogy két ember között a legrövidebb út egy mosoly, akkor különösen igaz ez Pál Feri atyára, aki ugyan a papi hivatásnak szentelte az életét, de megértő emberként, tanult lelki vezetőként is segíteni szeretné a hozzá fordulókat: tanáccsal, közös gondolkodással, együttérző hallgatással, vagy egy biztató mosollyal. Takács Eszter- Sok évvel ezelőtt egy keresztelő kapcsán több alkalommal találkoztunk, és ha volt is az emberben némi szorongás, azt nagyon sok kedvességgel, mosollyal, értő figyelemmel oldottad. A tegező- dés is természetes nálad. Érezhető volt, hogy nemcsak katolikus papként veszel részt ezeken a beszélgetéseken, hanem támogató emberként is. Nagy örömmel mentünk a keresztelőre.- Igazán örülök, hogy azt mondod, örömmel jöttetek a keresztelőre, mert akkor ezek szerint valami jó történt, olyasmi, ami a szándékaimnak megfelelt. Pontosan az ilyen és ehhez hasonló események vezettek arra az útra, hogy elkezdjek lélektannal és humán tudományokkal foglalkozni. A hozzám fordulók zöme nem a paphoz jött, nem hitéleti kérdése, hanem élet- vezetési problémája, vagy családi, társkapcsolati gondja volt. Nem voltam tapasztalat híján ezekben a témákban, mert a származási családomban sok mindent megéltem, megtapasztaltam. A serdülőkori szerelmi élményeim pedig segítettek abban, hogy párkapcsolati kérdésekhez is hozzá tudjak szólni, mégis, ezek egy idő után szűkösnek bizonyultak. Választás elé kerültem, hogy vagy tanulok ezekről a dolgokról, vagy egész egyszerűen úgy tisztességes, ha azt mondom a hozzám fordulóknak, hogy nem tudok segíteni. Ezt viszont nem akartam. Rá kellett jönnöm, hogy egy szakmát tekintve vannak szakértői területek, kompetenciahatárok, de az az ember, aki krízisbe kerül, tanácstalanná válik, elakad egy döntéssel, nem úgy fogja nézni az életet, ahogy a szakértő, hanem segítséget szeretne kapni. Valakitől.- Vannak olyan kérdések, krízishelyzetek, amelyekre mást mond egy katolikus pap és mást egy megértő lelki támogató. Te mindkettő vagy. Hogy tudod a különböző álláspontokat áthidalni?- Aki bejön gyónni, a paphoz érkezik, de reméli, hogy a pap valójában több szerepben is jelen lesz a beszélgetéskor. Szüksége van egy emberre, aki meghallgatja, megérti és együttérző lesz vele, aki időt és energiát szán rá. Közben egy segítőt is keres, aki jártas abban a témában, amivel neki gondja van. Emellett aki paphoz jön, szeretne a lelki vezetővel is találkozni, olyasvalakivel, aki nemcsak a problémához tud hozzászólni, de az Isten-kapcsolatában is képes megfelelő módon irányt mutatni. És egy szentségkiszolgáltató papot is keres, aki feloldozza, hisz végül is gyónni jött. Tehát négyféle embert keres egy személyben, de benne nem válik tudatossá, hogy éppen melyikhez szól, kit keres, kitől vár választ. Természetesen a négy szerepben nem mindig mondhatom ugyanazt. Még az is előfordul, hogy a szerepeimben adott válaszok ellentmondásban vagy feszültségben vannak egymással, de ezek inkább egymást kölcsönösen kiegészítő igazságok.- Mik a leggyakoribb problémák, amikkel hozzád fordulNévjegy: Foto: Verni Zoltán Pál Ferenc, közismert nevén Pál Feri római katolikus pap, mentálhigiénés szakember, 1986 és 1989 között válogatott atléta volt, 1987-ben felnőtt magyar magasugró- bajnok lett. Pál Feri papi pályafutásának kezdetétől tart heti rendszerességgel hittanórákat, előadásokat fiataloknak pszichológia, teológia és mentálhigiéné témakörében. Az előadások tematikája meglehetősen tág, érinti a spirituaiitást és a társadalom tudományokat, a közösségi és családi konfliktusoktól a személyes lelki egyensúly kérdésein és a párkapcsola- ti-házassági problémákon át a transzcendenciához fűződő kapcsolat problematikájáig terjed. A 2000-es évek második felétől kezdve több munkája jelent meg nyomtatott formában. Az előadások első két évének anyagai mellett több kötetet publikált, valamint számtalan pszichológiai témájú kiadvány társszerzője volt. Munkásságát a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével, Prima-díjjal, Prima Primissima Közönségdíjjal, MOB Fair Play Életműdíjjal és Budapest Főváros XIII. kerületért díjjal ismerték el. nak? Megkeresnek például hűtlenségi történetekkel is?- Nehezen tudnék olyat mondani, amivel még nem kerestek meg. Az viszont egy nagyon pontos megfogalmazás volt, hogy hűtlenségi történet. Ha nem a történetet nézném, máshogyan állnék a dologhoz, akkor tettest és áldozatot keresnék, így viszont nem. Fel kell tárni az eset történetét, meg kell nézni, ki hogyan járult hozzá az esemény megtörténtéhez. Persze nem tagadható, hogy ki volt hűtlen és ki nem, de meg kell nézni, hogy a kapcsolat hogyan jutott idáig, és meg kell beszélni, hogyan akarják a történetüket továbbélni, és milyen célja van a közös történetüknek.- Minden esetben segíted a hozzád fordulókat az egymás iránti megbocsátásban?- Távolabbra tekintve minden kapcsolatnak más jövője van, más személyiségek vesznek részt benne, és más énvédő mechanizmusok működnek bennünk. Ezért például egy nárcisztikus személy számára, vagy egy olyan embernek, aki az énvédő mechanizmusok közül a projekcióra (kivetítés) vagy a hasításra szokott rá gyermekéveiben, nehezebb lesz a megbocsátás. Aki fogékony az introjekcióra, őt hamarabb szíven üti például egy olyan mondat, mint „nem csaltalak volna meg, ha többet foglalkozol az én igényeimmel”. Az introjektáló személyiség magát fogja hibáztatni a megcsalásért, még ha ugye nem is ő a hűtlen. Fon- í tos, hogy a hűt- I lenséget elszenve- | dő fel megfogal- I mázzá, hogy mi a | célja most és a jöjj vőben, mert ilyenkor gyakori, hogy akit megcsaltak, ösztönösen, azonnal védeni kezdi magát valamivel, vagy bosszúvágy éled benne. Mindez persze nem tudatos, ezért kell látni a jövőképet.- Hogyan tudsz tá- mogatóan segíteni annak, akiben egy ilyenféle bosszúvágy feléled?- Lebeszélni nem akarok senkit semmiről, de arról szívesen beszélgetek, hogy milyen következményeket von maga után a jövőt illetően, ha az egyik vagy másik utat választja. Elmondom, hogy bizony egy bosz- szúállás után számítani kell arra, hogy nehezen lesz helyreállítható a kapcsolat, mert sok lesz benne a fájdalom. A bosszút valójában az ösztönös igazságérzet akarja, .ezért érdemes beszélgetni arról, hogy az igazságosságnak az egyensúlyát hogyan tudjuk magunkban megtalálni bosszú nélkül.- Van egyáltalán jogunk bosz- szút állni bárkin is?- Árnyaltan kell nézni ezt a kérdést. Rendelkezünk azzal a szabadsággal, ami az ösztönös igazságérzetnek teret ad, és a szemet szemért, fogat fogért elv alapján akár akarhatunk is bosszút állni, de a jogos bosszúról tudatosan, szabadon lemondhatunk, ez a megbocsátás. A bosszúval rövid távon létre tudunk hozni valamiféle egyensúlyt, de hosszú távon emellett az egyensúly mellett törvényszerűen kialakul valamilyen igazságtalanság is. Amikor a bosszúálló úgy érzi, hogy most kvittek vagyunk, akkor a másik fél mondhatja, hogy „jó, de ha te így viselkedsz, akkor én is megtehetem, hiszen te tudatosan, akaratlagosan bántottál engem". Ekkor már tényleg tettesről meg áldozatról beszélünk, sőt, ösz- sze is keverednek a szerepek. Még a mondás is úgy tartja: két koporsót készítsen, aki a bosszút tervezi.- Segíteni viszont csak annak tudsz, aki eljön hozzád. Ha mondjuk egy párkapcsolati problémáról beszélünk, mit tudsz tanácsolni annak, aki saját maga kérne támogatást, de a párja nem akarja?- Ez rendkívül gyakori. Sokan eleve azzal a stratégiával próbálják orvosolni a problémákat, hogy visszahúzódnak, egyfajta merevséggel stabilizálják magukat. A segítségkéréshez rugalmasság és befogadókészség kell. Egy krízis következtében érzelmileg, lelkileg beszűkült tudatállapotba kerülhet az ember, és éppen ezért nem ismeri fel, hogy segítségre van szüksége.- Sokszor ezek a párkapcsolati „csatározások” a gyerekeken csapódnak le.- Sajnos igen, ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy inkább a felnőttekkel foglalkozzak, mert ők vannak a legnagyobb hatással a gyerekeikre. A gyerekek a legkiszolgáltatottabbak. Bosszút pedig sokszor éppen olyanok állnak egymáson, akik évtizedekig éltek együtt, akik valaha szerelmesek voltak egymásba, akiknek gyermekeik vannak.- Kapsz visszajelzéseket, hogy a hozzád fordulóknál akár az együtt maradás, akár az elválás következik be, de nyugvópontra jutott egy történet?- Hogyne. De az tény, hogy vannak olyan helyzetek, amik nyugvópontra tudnak jutni és vannak olyanok is, amik sosem juthatnak. Vannak egy kapcsolatban megoldható és megoldhatatlan problémák. Az utóbbiak általában olyanok, amikor kiderül, hogy valakinek a lelki, érzelmi, értelmi, szexuális szükségletei annyira eltérnek attól, amit a társa nyújtani tud, hogy sosem juthat nyugvópontra a történet. Ilyenkor leginkább egyensúlyt kereshetünk, vagy alapvető változásra van szükség: az egyik, a másik, vagy mindkét félnél.- Papként hogy éled meg, ha esetleg nem sikerül segíteni?- Természetes szomorúsággal veszem, ha valaki nehezen kel fel egy vereség után, rossz megoldásokat választ, vagy nem tudja megvalósítani egy olyan álmát, amit én is nagyon szépnek láttam. Mindezt az ő fájdalmával, a kudarc keserűségével, sőt, néha kisebb-nagyobb haraggal élem meg. De az esetleges kudarc ösztönöz is, még több elszántság lesz bennem, hogy másoknak újult erővel próbáljak kísérőként segíteni. t m a a a t■ ■* ■ 1 • • • A\ sí keresi ai kudarc* isi ösztönöz
