Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 26. szám

Szabó Gyuri bácsi, a „bük­ki füvesember” megőrizte és gyarapította családja év­százados tudását, betegeit mind a mai napig gyógyítja a természet kincseinek, a gyógynövényeknek a segít­ségével. A Magyar Örökség díjas népi és természetgyó­gyásszal beszélgettünk a diabétesz és a rákbetegség kezeléséről, valamint a hosz- szú élet titkáról. Takács Eszter- A gyógynövényekkel meg­valósított egészségmegőrzés, gyógyítás a családjukban több generációra nyúlik vissza.- Igen, a nagyanyám, sőt, a dédnagyanyám is ismerte és használta a növények gyó­gyító erejét. Én a nagyanyám­tól tanultam szinte mindent, 1934 és 1942 között. A tudá­somat én is továbbadtam a lá­nyomnak és az unokámnak. Magyarországon eddig egye­düliként kaptam meg a Ma­gyar Örökség Díjat a magyar népi gyógyítás tudásáért.- Javarészt nők és asszonyok foglalkoznak, foglalkoztak a családjában a gyógynövé­nyek gyógyító hatásaival. Ön az egyetlen férfi?- Igen, de ez valóban na­gyon ritka. A „füvesemberek” általában asszonyok, ők az örökösei ennek a gyógyító tu­dásnak. Annak különös törté­nete van, hogy jómagam fér­fiként mégis közel kerültem a gyógynövényekhez. Gye­rekkoromban Miskolcon lak­tunk, a város szélén, és na­gyon gyakran elszöktem ott­honról. Ezt édesanyám elpa­naszolta a nagyanyámnak, aki 1934-ben hozzánk köl­tözött. Mindig a természetbe szöktem ki, már négyévesen a határból kellett visszahoz­nia engem az édesanyámnak. Minden érdekelt, ami a termé­szetben volt. A növények, a madarak, a bogarak. Minden időmet kint töltöttem, alig tíz­évesen felismertem a röptéről az összes madarat.- Hányféle gyógynövényt ter­mesztenek?- Termesztünk is, valóban, de csak kevés növényünk van egyelőre, inkább gyűjtünk, gyűjtetünk. De ültettem 1500 diófacsemetét, ezekről már jö­vőre lehet levelet szedni, van nagyjából 1000 galagonya­bokrom, és termesztek köröm­virágot, vadmentát is. Egy ré­gebben gazos zártkertet kezd­tem el művelni az erdő szé­lén. 50-60-féle növényt pedig gyűjtetünk.- Említette a diófa levelét. Az mire való?- Nagyon jó gyulladásgátló a diólevéltea. Kicsi vérhígító hatása is van, nagyon jó ha­tással van a máj működésére és a ciszták, polipok gyógyítá­sára is. Segít a Crohn-beteg- ség kezelésében is. Mintegy 34-féle betegség gyógyítását támogatja. orvoshoz, hiszen nem tudok vért venni, nem tudok ultra­hangot vagy EKG-t csinálni. Régebben az egyik ilyen vi­zit alkalmával derült ki, hogy magas a vérsüllyedésem. A doktornő azt mondta, hogy gyulladás van a szervezetem­ben. De van régről egy megál­lapodásunk: én mindig kapok az orvosomtól bizonyos időt a saját gyógyításomra. Ha nem sikerülne, akkor természe­tesen tovább kell mennem a megfelelő műszeres vizsgála­tokra. Ebben az esetben azon­ban négy hónap alatt meggyó­gyítottam saját magamat, és bár sosem derült ki, hogy hol volt a gyulladás a szerveze­temben, de szerencsére nyom­talanul elmúlt. Egy másik ha­sonló alkalom is volt, amikor a vérnyomásom volt magas. Ar­ra pedig elkezdtem a galago­nyát szedni, ami kis idő eltel­tével szépen beállította a vér­nyomásomat.- Mi a leggyakoribb beteg­ség, probléma, amivel megke­gek, illetve a daganatok. Ez utóbbi betegségcsoportnál mindig elmondom minden egyes betegnek, hozzátarto­zónak, aki engem megkeres, hogy a gyógynövényes keze­lések kiegészítői lehetnek az orvosi kezelésnek, a kemote­rápiának, de nem helyette­síthetik. Az együttes hatás a leghatékonyabb, ezt javasolja 2008 óta a WHO is.- Említette, hogy sokan kere­sik meg magas vércukorszint miatt. Arra mi a leghatéko­nyabb kezelés?- Arra van egy gyógynö­vényes teánk, ami az Orszá­gos Gyógyszerészeti és Élel­mezés-egészségügyi Intézet (OGYI) engedélyével is ren­delkezik. Ez ötféle növény­ből áll. A lényege, hogy lelas­sítja a felszívódást, így a bé­ta-sejtnek nem másfél órája van az inzulin megtermelé­sére, hanem kettő, és ennyi idő alatt több inzulin terme­lődhet. Természetesen ezt is mindenkinek orvosi kezelés mellé ajánljuk.- Veszélyesek is lehetnek a gyógynövények?- Azok, amiket mi hasz­nálunk, nem tudnak árta­ni, de valóban vannak mér­gező növények, mint a csat­tanó maszlag, a bolond ító be- léndek, a gyűszűvirág vagy a gyöngyvirág, amelyek veszé­lyesek lehetnek. Például ép­pen a gyöngyvirág az, amit gyakran összetévesztenek a medvehagymával. Az előbbi mérgező, mert szívműködé­si zavart és emésztési prob­lémákat okozhat. Mivel egy­szerre virágzik mindkettő, so­kan összekeverik, pedig csak arra kellene figyelni, hogy a gyöngyvirág levele nem pár­ban van, hanem egymástól el­csúsztatva. Illetve azt tudom tanácsolni, hogy érdemes ki­ásni a növényt, mert a medve­hagyma, ahogyan a nevében is van, hagymáról szaporodik, míg a gyöngyvirág gyökérről.- A jövő héten ismét megren­dezik a már hagyományosnak mondható Bükkszentkeresz- ti Gyógynövénynapokat júli­us 8-9»én. Milyen programok­kal várják az idén az érdeklő­dőket?- Ez már valóban tradíció­nak mondható, hiszen ti­zenegyedik alkalommal rendezzük meg ezt az ese­ményt. Annak idején úgy indult, hogy csináltam egy gyógynövénybemutató ker­tet, ahova túrákat szervez­tünk, hogy az érdeklődők megismerhessék a legfonto­sabb gyógyító hatású növé­nyeket. Sokan érdeklődtek, így bővítettük először egy-, majd kétnapos rendezvénnyé. Akár tízezer ember is megfor­dul nálunk ebben a két nap­ban. Tekintélyes előadókkal lehet majd találkozni, mint például Scháffer Erzsébet, Szendi Gábor vagy Gillich István. A korábbi résztvevők egyike volt Böjté Csaba test­vér, a modern gyógynövé­nyes kezelés és a népi gyógyí­tás legnevesebb szakemberei jönnek el az idén is. Lesz egy egészségügyi szűrőkamion is, ahol különféle rutinvizs­gálatokat lehet majd kérni. A gyermekeknek játszóház is lesz, és a gyógynövényteáin­kat meg is lehet kóstolni.- Mit gondol, van valami titka a hosszú életnek, és ha igen, mi lehet az?- Jómagam a kilencvene­dik életévemet taposom, és a legfiatalabb testvérem is el­múlt nyolcvanesztendős. Ab­ban, hogy ezt a tisztes kort megélhettem, biztos vagyok benne, hogy nagy jelentősé­ge van az örökölt génállomá­nyomnak, de emellett kis­gyerekkorom óta iszom rend­szeresen a gyógyteákat. Ez­zel minden szervemnek se­gítek. Rengeteg méreganyag kerül a szervezetünkbe a le­vegőből, az ételekből vagy a krémekből, amiket magunk­ra kenünk. Bizonyos élelmi­szereket én sem tudok kike­rülni, de csináltam egy kis kertet, ahol megtermelem magamnak a hagymát, pa­radicsomot, sárgarépát vagy a borsót. Minden vegyszer- mentes. Végül magát Bükk- szentkeresztet is, ahol élek, egy kis csodának tartom. Ez a kicsi falu a két világháború között gyógyüdülő volt, mert szubalpesi klímája miatt szinte egyedülálló Magyaror­szágon. Bükkszentkereszten jóval többet süt a nap az or­szágos átlaghoz képest, vala­mint magának a Bükk hegy­ségnek is van egy jótékony sugárzó energiája. A hegy­ségben bizonyítottan van egy uránvonulat, ami gyógyító hatású. A Bükk egyedülálló erejét már a pálos rend tagjai is ismerték. Minden kolosto­rukat a Szent György-vonal- ra építették, ahol a legvéko­nyabb a földkéreg, és ahol a legtöbb energia tud a felszín­re jutni. így azt gondolom, hogy mindezek együttese se­gíthet a hosszú, egészséges élet megtartásában.- Saját magát is gyógyítja?- Ha kell, igen, de rendszeresen járok resik?- A magas vérnyomás na­gyon gyakori, a szív-és érrendszeri betegsé­Névjegy: Szabó György - Gyuri bácsi - Miskolcon szü­letett, 1928. április 15- én. A „bükki füvesem­ber” a magyar népi gyó­gyítás egyik legismer­tebb művelője, éven­te mintegy száz elő­adást tart a gyógynövé­nyekről és különféle be­tegségek elleni hatása­ikról. Immár tizenegy- dik alkalommal rende­zi meg a felettébb nép­szerű, sok ezer látogatót vonzó Bükkszentkeresz- ti Gyógynövénynapokat. Munkásságát számos díjjal ismerték el.

Next

/
Thumbnails
Contents