Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 26. szám

0 INTERJÚ 2017. JULIUS 1., SZOMBAT A főorvos szeri nr a kezelések komfortja összefügg a gyógyulás ' éred m ériVességé ve I Évente 70 ezer uj daganatosiF% megbetegedést diagnosztizálnak Fotó: MW Több mint 400 millió forint­ból, világszínvonalon újult meg az Egyesített Szent Ist­ván és Szent László Kórház- Rendelőintézet kemoterápi­ás centruma. Az osztályon kezelés közben filmet néz­hetnek, zenét hallgathat­nak vagy az intézmény által biztosított tableteken olvas­hatnak a betegek. A faiakon kortárs festőművészek alko­tásai láthatók, és egy zárt, saját pihenőpark is a bete­gek rendelkezésére áll. Bo- doky György, a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány elnöke azt mondta: ma már több daganatos betegség nem halálos, hanem króni­kus betegségnek számít. Fábos Erika- Annak, hogy ilyen korsze­rű körülmények közé kerültek a betegek, a gyógyítás szem­pontjából is van jelentősége?- Az onkológiában ma már egyértelmű és világos tény az, hogy a betegek kiszolgá­lása, kényelme, a kezelések komfortja összefügg a keze­lések eredményességével. A legutóbbi amerikai onko­lógiai kongresszuson az el­ső' előadás éppen arról szólt, hogy a betegek kiszolgálása, a betegkövetés, a személyre szó­ló ápolás sok esetben a legkor­szerűbb gyógyszereknél is na­gyobb túlélési előnyt biztosít. A mi centrumunk ezzel a fej­lesztéssel egy évszázadot lé­pett előre, és ettől az eredmé­nyek lényeges javulását is re­méljük. Naponta kétszáz beteg fordul meg az ambulancián­kon, és 150 fekvőbeteget tu­dunk ellátni hetente, évente összesen 25 ezer eset kerül az osztályra.- Országosan mennyi az új da­ganatos beteg évente?- 70 ezer az új beteg és 30 ezer ember hal meg dagana­tos betegség miatt hazánk­ban évente. A vezető halálok a tüdőrák mindkét nem ese­tében, a nőknél a második az emlő-, majd a vastagbéldaga­nat, a férfiaknál a második a vastagbélrák, a harmadik a prosztatadaganat.- Éppen az elmúlt hetekben volt hír, hogy Európában Ma­gyarországon hal meg a leg­több tüdőrákos beteg. Tudjuk ennek az okát?- Nagy felelősség a mai ma­gyar rákregiszter adataira tá­maszkodva nemzetközi ösz- szehasonlításokba bocsátkoz­ni, ami egy komoly probléma. A rendelkezésre álló nagy nemzeti adatbázisok nem elég hitelesek és megbízhatóak ah­hoz, hogy azokra valódi tudo­mányos eredményeket lehes­sen alapozni. Ebből adódóan nincs semmilyen magyaráza­tunk arra, hogy miért maga­sabb a tüdőrák előfordulása nálunk, mint, mondjuk, Hor­vátországban. A cigarettafo­gyasztás nem jelentősebb, mint másutt, és nincs olyan genetikai ismeretünk sem, ami alapján azt mondhatnánk, hogy a magyarok hajlamosab­bak a tüdőrákra. így csak ba­nális okokat tudok felsorolni, mint a stressz, életmódbeli té­nyezők. Az onkológia fejlődé­sének egyik nagy tartaléka le­hetne, ha a rákregiszterekben gyűjtött adatokból le tudnánk vonni a betegellátást segítő kö­vetkeztetéseket.- Többen járnak szűrésre, ab­ban van előrelépés?- Még mindig nem ele­gen. Azt mondhatjuk, hogy az emlőszűrés szépen halad, jelenleg már 45 százalékos a megjelenési arány, de nézhet­jük úgy is, hogy a nők több mint fele nem megy el, és így is kimutatható az eredménye. A méhnyakrák még könnyeb­ben szűrhető, minden egyes haláleset kivédhető lenne. Azokban az országokban, ahol a nők rendesen eljárnak rák­szűrésre, évente 1-2 nő hal meg ebben a betegségben, ez­zel szemben nálunk évente öt­százan. Egészségtudatosság­ban komoly fejlődnivalónk van még.- Jövő évtől egy új népegészség­ügyi szűrőprogram, a vastagbél­szűrés indul el. Ez fontos? vállalkozásoknak. Sok ilyen van, például a B17~vitamin- nal emberek százait kezelik, több százezer forintért, mi­közben tudjuk, hogy hatásta­lan átverés. Vannak aztán en­nek olyan enyhébb változa­tai, mint a deutériummentes víz vagy az Avemar, ezekről Szintén soha senki nem bizo­nyította a mai orvostudomány elvárásai alapján, klinikai kö­rülmények között, hogy haté­kony lenne.- Az orvosi kezelés részeként hozzáférhetőek a legkorsze­rűbb gyógyszerek Magyaror­szágon?- Álságos lenne azt mon­dani, hogy mindenhez hoz­záférhetünk, de ma Magyar- országon a kezelési lehetősé­gek nincsenek jelentősen el­maradva a nyugat-európaitól. Sőt, igazságtalan lennék az egészségbiztosítóval, ha nem tenném hozzá, hogy példá­ul Angliához képest liberáli­sabb a daganatellenes gyógy­szerekhez való hozzáférés. Svájchoz vagy Németország­hoz viszonyítva ezt nem tu­dom mondani, de a gazdasági fejlettségi szintünknek meg­felelő. Azt azonban tudni kell, olyan elképesztő ütemben je­lennek meg új gyógyszerek, hogy folytonos lemaradásban vagyunk.- Mennyit változtak a gyógyí­tás lehetőségei az elmúlt évek­ben, és mit gondol, mi a jövő?- Szemben a 15 évvel ezelőt­ti, klasszikus kemoterápiával, amikor citosztatikus, gyógy­szereket adtunk, amelyek ugyan elpusztították a daga­natsejteket, de értelemszerű­en azzal együtt minden osz­tódó, vagyis egészséges sej­tet is, ma egyre inkább sze­mélyre szabottan és célzot­tan tudjuk a betegeinket ke­zelni. Megismertük a daga­natok molekulárbiológiai hát­terét, amelynek a korrekció­jával vissza tudjuk zökken­teni a sejteket az egészséges ciklusba, és ezáltal éveket tu­dunk nyerni. A célzott terápiá­val ezt a folyamatot sikerült olyannyira lelassítani, hogy- Nagyon fontos. Ha az 50 év feletti lakosság tízévente egy­szer elmenne egy béltükrözés­re, évente 4000 élet megment­hető lenne hazánkban. A vas­tagbélrák viszonylag lassan, 5-10 év alatt fejlődik ki. Hosz- szú ideig csak olyan rákmeg­előző állapotok vannak a bél­rendszerben, amelyek jól ope- rálhatóak. Igazoltan ez a leg­jobban szűrhető daganatos be­tegség. A szűrővizsgálat pedig nemcsak hogy kimutatja, de meg is előzi a kialakulását az­zal, hogy a daganat kifejlődé­sét meggátolja.- Egészségtudatosság: amió­ta megérkezett a nyár, komoly vita alakult ki arról, mikor ve­szélyes a napon tartózkod­ni. Tapasztalható, hogy egy­re több a daganatos bőrelvál­tozás?- Igen, egyértelműen. Az új betegek közel fele, tehát a 70 ezer új betegből több mint 30 ezer ember bőrdaganatokkal fordul orvoshoz, és tízévente háromszorozódik ez a szám Magyarországon.- Mi a legjobb hír, amit mon­dani tud a betegeinek?- Az, hogy önnek azért van szüksége erre kezelésre, hogy meggyógyuljon. A legrosz- szabb pedig, amikor azt kell mondani, hogy sajnos önnek áttétes betegsége van, amit a mai tudásunk szerint nem tu­dunk meggyógyítani.- Egyre több embernek mond­hatja, hogy meggyógyulhat? Névjegy: B0D0KYGYÖRGY 1954-ben született Budapes­ten. 1974-1980: Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Általá­nos Orvostudományi Kar. 1984-ben sebészeti szakvizs­gát, 1993-ban klinikai onkoló­giai szakvizsgát tett. 1980-1989: Semmelweis Or­vostudományi Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika. 1989-1990: New York Állami Egyetem, Syracuse, NY USA. 1990-1998: Országos Onkoló­giai Intézet, kemoterápiás osz­tály. 1998- tói a Szent László Kór­ház onkológiai osztályának ve­zetője. 2002-2007: a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke. 2007- tői a Magyar Klinikai On­kológiai Társaság tiszteletbe­li elnöke. Több mint 120 klinikai gyógy­szervizsgálatban vett részt vizs­gálatvezetőként.- Nemcsak a tumorok előfordu­lása, hanem a gyógyítási arány is egyre növekszik, miközben a rákot még mindig halálos be­tegségként tartjuk számon. Ho­gyan lehetne jól gondolkod­nunk erről a betegségről?- Úgy, ha többet tudnának róla az emberek. Azt, hogy a daganatok egy része jól gyó­gyítható, és egyre több olyan is van, amellyel hosszú időn keresztül együtt lehet élni. Ha úgy gondolnánk ezekre, mint krónikus betegségek­re. Egy onkológusnak a halál nem ellenség, meg lehet sze­lídíteni. Mondjuk húsz évvel ezelőtt egy vastagbélrákos be­teg jó esetben 3-6 hónapot élt, ma, korszerű ellátás mellett ez a beteg 3-4 évet kell hogy él­jen. De például egy tüdőrák­kal, ami ma is halálos ítélet­ként él az emberek tudatában, és korábban tényleg hónapok alatt vezetett halálhoz, éve­ket élhet egy beteg. A célzott terápiáknak köszönhetően, a here- és a hematológiai daga­natok is gyógyíthatók, és na­gyon sok daganattípus - ilyen a prosztatarák, a hólyagrák vagy bőrtumorok - ugyan­úgy kordában tartható, mint egy krónikus betegség, hosz- szú éveket együtt lehet élni vele. Egy melldaganatból, ha időben felfedezik, műtéti úton vagy műtéttel és kevés utóke­zeléssel ugyancsak meg lehet gyógyulni. Nem olyan köny- nyű meggyógyulni, ha valaki daganatos beteg - ezt nem or­vosi, hanem a társadalmi érte­lemben mondom. Sajnos a da­ganatos betegség Magyaror­szágon még mindig egyfajta megbélyegzést is jelent.- Ha arra vonatkozik a kér­dése, hogy korábban kerül- nek-e felismerésre a dagana­tok, akkor sajnos nem. Pedig a kulcs, hogy az első tünettől az onkológusig mennyi idő telik el. Ezen múlik a beteg sorsa.- Hetente lehet olvasni egy olyan listát, ami tipikus első tü­neteket tartalmaz. Mi az, amit tényleg fontos lenne betartani?- Ha bárhol a testén szokat­lan csomót talál, ha megma­gyarázhatatlan, több napig tartó hőemelkedése vagy lá­za van, ha huzamosabb ideje rekedt vagy köhög, ha bárhol rendellenes vérzést tapasztal, vért lát a székletében vagy a vizeletében, ha nem gyógyu­ló sebe van, ha fáradékony, ha étvágytalan, ha ok nélkül súlyt veszít, vagy ha ismeret­len eredetű fájdalmat tapasz­tal - amint ezeket észleli va­laki, azonnal menjen orvos­hoz! Inkább menjen ötször fe­leslegesen, mint egyszer ad­dig várjon, amikor már nincs segítség.- Nagyon sok daganatos bete­get becsapnak alternatív mód­szerekkel, csodaszerekkel. Ez tendencia, vagy nálunk na­gyobb a fogékonyság erre?- Nem sajátítanám ki, ez mindenhol jelen van, de az már társadalmi kérdés, hogy milyen mértékben képes te­ret nyerni. Ez pedig az egész­ségügy presztízsétől is függ. Az évi 70 ezer új beteg min­denesetre egy óriási piac ezeknek a legsötétebb üzleti az éveket ad a betegnek. Az elmúlt két-három évben pe­dig már átléptünk az immun­terápia korszakába. Ennek lé­nyege: az immunrendszert hívjuk segítségül a gyógyítás­hoz, hogy a szervezet számára idegen daganatsejteket blok­kolja. Ha a jövőbe ugorhatok, azt gondolom, hogy a követke­ző lépés belátható időn belül a vakcináció lesz, magyarán: be fogjuk tudni oltani a betegein­ket a daganat ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents