Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám
2017. JÚLIUS 8., SZOMBAT SZTORI g iiemiesvariiKonViV.eio dolgoztaik I afvakuumcsomagolast eat a la Italfel Sí *‘T-ú Illy Ferenc Temesvárról indult el, az első világháború végén több, máig emlegetett és főként túlélt csata után kitüntetéssel szerelt le. Trieszt- j be vetette a sorsa, ott kávépörkölő üzemet alapított, feltalálta a légmentes csomagolást és megalkotta az első eszpresszógépet. Akkor már Francesco lllyként megteremtette a mostanra világszerte ismert lllycaffé márkanevet. G. Juhász Judit FEKETE Ki gondolná, hogy az eszpresszógépet egy magyar találta fel? És azt, hogy a légmentes csomagolás ötlete is az ő fejéből pattant ki? Egy Olaszországba vetődött temesvári magyaréból, Illy Fe- rencéből. A feltalálóvá és üzletemberré lett vidéki fiú az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Temesváron született 1892. október 7-én. A Jose- fin-negyedben nőtt fel, és az ottani katolikus templomban keresztelték meg. Édesanyja a német Rössler Aloisia (Lujza) volt, magyar édesapja, János asztalosként igyekezett eltartani a családot, szegénységben éltek. Az elemi iskola után Illy Ferenc a temesvári piarista gimnáziumba került, az iskolát 1904-ben végezte el - idézte fel az Ade- varul című román lap. Bizonyítványából ítélve úgy fest, nem tanult valami fényesen, a legjobb jegyet kézi rajz tantárgyból kapta, vallásból, történelemből, matematikából és írásból viszont éppen csak átcsúszott. Háború és kitüntetések Bécsben próbált szerencsét, két nagy cégnél is köny- velősködött, aztán katonának állt: 1913-ban sorozták be a császári és királyi temesvári 61. gyalogezredbe. Az akkoriban szokásos kétéves szolgálatra jelentkezett - de az első világháború kitörése mindent megváltoztatott. Mozgósításkor azonnal a harctérre került, és csak öt év múlva, a háború végén szerelt le. Időközben kiváló tiszthelyettes, többszörösen kitüntetett őrmester vált belőle. A Nagyhaboru.blog.hu adatai szerint Illy Ferenc életének e kevéssé ismert szakaszáról a bécsi Kriegsarchiv (hadi levéltár) néhány irata szolgálhat részletekkel. A legfontosabb dokumentumnak tartott katonai anyakönyvi lapja megsemmisült, de a levéltárban őrzött - akkoriban milliószám megírt - kitüntetési [f javaslatokból több minden I is kiderült. így például az, 1 hogy 1915. május 1-jén őrit mesterként irodai segéderő I volt az ezredparancsnokság I segédtiszti irodájánál. Több- I szőr is kitüntették, 1915-ben I megkapta a Koronás Ezüst Érdemkeresztet, 1916-ban a Koronás Vas Érdemkeresztet, utóbbira az akkoriban szokásos szövegezéssel és halmozott jelzőkkel javasolták: „Feladatát fáradhatatlan szorgalommal, szívós kitartással és különös kötelességteljesítéssel végzi. Született rátermettségének, lelkiismeretességének, fáradhatatlan kezdeményező tevékenységének köszönhetően az ezred legénységének veszteségi állománykezelését mindig kifogástalan rendben, példásan vezette. Ezenkívül az ezred- segédtiszti iroda ügyeit ritka ügyességgel és kiváló szakismerettel, áldozatkészséggel, odaadással, megbízhatóan és értően végezte, ami által hozzájárult a harci szellem megtartásához.’' Parancsnoka 1917- ben a Bronz Vi- tézségi Éremre javasolta az 1914 őszén és telén lejátszódott eseményekben való helytállásáért: „Az 1914. széptember 22-én, Rostokánál, valamint 1914. december 23-án Potok-Krosnónál lezajlott csaták alatt szolgálatát hősiesen teljesítette.” Olasz források és a fáma szerint részt vett a galíciai kraszniki és az isonzói csatában is. Trieszt, az új élet földje A háborúból őrmesterként szerelt le, és az Olaszországhoz csatolt kereskedővárosba, Triesztbe vetődött. Nem véletlenül, hiszen itt élt Milly, a testvére, aki egy ismert üzletember felesége volt. Illy Ferenc itt szeretett bele unoka- öccsei zongoratanárnőjébe, az olasz és ír szülőktől származó Vittoria Bergbe, azaz Dorisba. A 20-as évek végén összeházasodtak, két gyerekük született: Ernesto és Hedda. Riccardo Illy, Francesco unokája nagyon büszke családja temesvári gyökereire. Egy interjúban azt mesélte, az Illy-házban gyakran főztek hagyományos magyar ételeket, nagymamája a gulyás specialistája volt és németül beszélt a családjával. Édesapja, Ernesto egyáltalán nem tudott magyarul. Az Illy-unokák - Riccardo, Francesco és Andrea - előbb olaszul, aztán németül tanultak meg - mondta el Riccardo az Orizonturi Culturale Ita- lo-Románe című lapnak. Triesztben eleinte - már Francesco lllyként - egy kakaó- és kávékereskedéssel, illetve -pörköléssel foglalkozó cégnél dolgozott, 1933-ban pedig megalapította saját vállalkozását, az Illycaffét. Ez merész lépésnek számított, hiszen akkoriban Triesztben hatvannál is több kávéval foglalkozó vállalat működött. Három nagy szerelem Olaszországban ragyogóan intelligens és vállalkozó kedvű emberként emlékeznek Francesco lllyre. Zseniális műszerész, könyvelő és művész volt, szerette a művészeteket, a festészetet, a zenét és a finom étkeket, hontalan státuszát 1949-ig megőrizte. Andrea nevű unokája szerint nagyapjának három nagy szerelme volt: Trieszt, a kávé és Doris, a felesége. Keveset mesélt otthon Abban az időben a kávét közvetlenül a fogyasztás előtt pörkölték, Illy Ferenc azonban kiötölte, miként lehet úgy csomagolni, hogy az illatát és az aromáját a néha heteken át tartó, úton is megőrizze: ez lett a vákuumcsomagolás. Ő találta ki azt is, hogy a kávét légmentesen lezárt fémdobozokban forgalmazzák. Kevéssel ezután az őrmesterből lett vállalkozó megépítette a világ első, forró vízzel működő automata eszpresszókávét főző gépét, az Illettát. Francesco Illy 1956-ban bekövetkezett halála után fia, Ernesto vette át a vállalat vezetését, őt pedig Riccardo, az unoka követte. Riccardo az Adevarul című román lapnak elmondta: édesapjuk keveset mesélt a nagypapáról, a családról, a kalandjairól. „Csak Hedda nénémnek köszönhetem, hogy sikerült összegyűj- tenem a dokumentumokat és rekonstruálnom a családom történetét. Emlékszem, hogy apám álmodozónak mondta a nagypapát, aki túlélt számos borzalmas csatát. Saját akaratából, szabad emberként vett részt benne, kevéssel előtte ugyanis szabadságra engedték. A családi szájhagyomány szerint Illy Ferenc egyedüliként élt túl egy bombázást: valamilyen ösztöntől vezérelve a támadás előtti pillanatokban lépett ki a hegyekben megbújó barakkból, ahol a társaival meghúzta magát.” Elértünk ahhoz a ponthoz, ahonnan visszafordíthatatlanná válik a globális felmelegedés Hawking ismét aggódik a Föld jövőjéért JÖVŐ A Föld és az emberiség jövőjével kapcsolatos aggodalmait osztotta meg 75. születésnapja alkalmából a BBC-nek adott interjújában Stephen Hawking elméleti fizikus, a világ egyik leghíresebb tudósa. Hawking szerint Donald Trump amerikai elnök kiugrása a párizsi klímaegyezményből visszafordíthatatlan változásokhoz vezethet a Föld klímájában. A cambridge-i professzor úgy vélte, a döntés olyan útra tereli a bolygót, amelynek végén a Vénuszhoz hasonlóan forró planétává válhat. Hawking arról is beszélt, hogy az agreszszió szerinte „beépült” az emberekbe, és az az emberiség legjobb reménye a túlélésre, ha elhagyja a Földet és más bolygókon él tovább. A BBC News felidézte, hogy a 75 éves tudós felnőttélete legnagyobb részében tolószékbe kényszerült a mozgató idegpályái elsorvadása miatt. Jelenleg már sem mozogni, sem beszélni nem tud. Gondolatait számítógép segítségével közli. „Közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amelytől már visszafordíthatatlanná válik a globális felmelegedés. Trump lépése átlökheti a Földet ezen a küszöbön, és olyanná válhat a bolygó, mint a Vénusz, ahol 250 Celsius-fokos a hőmérséklet és kénsavas eső esik” - figyelmeztetett a tudós. Hawking professzor pesszimistán nyilatkozott arról, hogy képes lesz-e szerinte az emberiség megoldani a környezeti problémákat és az emberi konfliktusokat. Mint mondta: attól tart, hogy az evolúció során az ember génjeibe beleépült a kapzsiság és az agresszió. „Nincs jele, hogy A tudós gép segítségével kommunikál csökkennének a konfliktusok, és a katonai technológia fejlődésével együtt ez katasztrófához vezethet” - mondta. Arra a kérdésre, hogy mi az álma, azt felelte: szeretné, ha gyógyítani lehetne a betegségét (amiotrófiás laterálszkle- rózis), vagy legalább feltartóztatni az előrehaladását. „Amikor 21 évesen diagnosztizálták nálam, azt mondták, hogy két-három évem lehet még hátra. Most, 54 évvel később, bár gyöngébben és tolószékben, de még mindig dolgozom, és tudományos lapokba írok” - érzékeltette sorsának kivételes alakulását. MW Stephen Hawking professzor nagyon borúlátó Fotó: AFP
