Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám
2017. JÚNIUS 17., SZOMBAT PANORÁMA 3 Városba költöznek az élőhelyükről kiszoruló állatok Megtanulunk együtt S m ■ i mm ^ elm a vaddisznókkal Súlyos sérüléseket szenvedett a napokban egy biciklis Visegrádon, amikor egy vaddisznó támadt rá, de egy kutyát sétáltató pár is veszélybe került nemrég. Ezek inkább extrém, ritkán előforduló esetek, de a vadak jelenléte a városokban is egyre több problémát okoz. Fábos Erika NAGYVADAK Az erdei vadfajok közül a vaddisznó belterületi megjelenése okozza a legtöbb gondot. Budapest, környékén, illetve a Dunakanyar több településén, de Tatabányán, Salgótarjánban és a Balaton-felvidé- ken is egyre gyakrabban találkozni velük. Ez nemcsak nálunk jellemző, a vaddisznóállomány létszáma és elterjedési területe világszerte nő, a városi, zöldövezeti területek számos területen már a vaddisznó valódi élőhelyévé váltak. A gondok megoldása együttgondolkodást igényel, a „városi vadgazdálkodás” jogi és szervezetrendszerének kialakítását, valamint a lakosság védekezését teszi szükségessé - ezt az a kutatás állapította meg, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából Heltai Miklós, a gödöllői Szent István Egyetem egyetem docense vezetett. „A belterületen károkat okozó vaddisznók a közvélekedéssel ellentétben - miszerint: az erdőkből »szöknek be« a városba - eleve lakott területen élnek, és nem is térnek vissza a külterületi erdőkbe - mondta Heltai Miklós. - A megoldást a »városi vadgazdálkodás« jelentheti. Nem felelősöket kell találnunk, hanem a kiváltó okokat kell megértenünk. Ezek közül a legmeghatározóbb az, hogy a természetes élőhelyek leromlanak, átalakulnak vagy el is tűnnek. A kiszoruló állatok új élőhelyeiket a lakott településeken találják meg. A cél nem a kiirtásuk, legyen szó nyestről, borzról vagy vaddisznóról, hanem az, hogy minél több információval rendelkezzenek ahhoz az emberek, hogy konfliktusok nélkül tudjanak együtt élni egymással. Ahol szükséges, megoldás lehet az önálló városi vadvédelmi szolgálatok felállítása is.” Észak-Amerikában figyeltek fel először a városba költöző vadak okozta konfliktusok fontosságára és arra, hogy a problémát kezelni kell. 1967-ben rendezték meg az Egyesült Államokban az első erről szóló konferenciát. Mára már önálló tudományként és gazdasáA rókákra inkább az jellemző, hogy az évnek ebben a részében portyáznak. Ezekben a hetekben nagyon sok helyről hallani az ország egész területéről, hogy a kistelepüléseken lopják a baromfit. A fiatal süldő rókák gyorsan rájönnek, hogy a baromfiudvarokban könnyen és biztosan jutnak táplálékhoz. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben az is megfigyelhető, hogy egyre beljebb szorulnak a lakott területek közelségébe. Nemcsak az udvarokat, de a szeméttárolókat is egyre több helyen látogatják. A szakemberek szerint ebben az is közrejátszik, hogy egyre több a vad. Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. kommunikációs munkatársa azt mondta: a vaddisznó okozta károsítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a kerítés. Ehhez a kerítés alsó, 1-1,5 méteres részét kell megerősíteni, gi tevékenységként ismerik a városi vadgazdálkodást. Ez a speciális tudományág Magyar- országon még gyerekcipőben jár. A felsőoktatásban egyedülálló módon, elsőként a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézőiében vezették be önálló tantárgyként. de fontos az is, hogy rend legyen a kertekben. „Az erdők közelében élők lehetőleg ne etessék az állatokat, zárják el a kukákat, ne szórjanak ki zöldterületre konyhai hulladékot, kerti nyesedéket és ne hagyjanak a fák alatt gyümölcsöt - mondta Mészáros Péter. - Ez ugyanis kedvelt táplálékforrás a számukra. A zöldhulladék alatt csigák, giliszták tenyészhetnek, amit a vaddisznók nagyon szeretnek.” Ennél is fontosabb, hogy ha valaki azt észleli, rendszeresen látogatnak a kertjének közelébe a vadak, ne kezdjen egyedül védekezésbe. Értesítse az önkormányzatot, a közeli erdészetet vagy vadásztársaságot, és kérjen segítséget. Mérget kirakni tilos, rókát csapdázni csak megfelelő ismeretekkel szabad, légpuskával lövöldözni pedig felesleges és nagyon veszélyes is. „Ezek az állatok félnek az embertől, tehát önszántukból nem támadnak, csak ha veszélyben érzik magukat - mondta Mészáros Péter. - Olyan előfordult már, hogy kutyasétáltatás közben a kutya rátámad a vaddisznóra és védekezett, a kutya pedig a gazdáját kereste, így elvezette a vadat hozzá, de ha békén hagyják őket, ezek az állatok inkább menekülnek.” A városi vadgazdálkodás Az almafáról G. Juhász Judit judit.g.juhasz@mediaworks.hu Az igazi veszélyt valójában az ágak jelentik V eszélyes foglalatosság a kertészkedés. Nem, nem a metszőolló és nem a szemzőkés miatt. Nem is a förtelmes, mindent lerágó és összenyálazó csupaszcsigák vagy éppen a rajban támadó szúnyogok miatt. Az igazi veszélyt valójában a magukat ártalmatlannak mutató, almafáról lemetszett filigrán ágak jelentik. Elmagyarázom. A szúnyogokra, csigákra, metszőollókra és szemzőkésekre a kertész felkészül. Tudja, melyiktől mit várhat, hát úgy fog hozzá. A metszőollóval lenyisszanthatja az ujját, a szemzőkéssel átvághatja az inait, a szúnyogok a pulóveren át is agyoncsipkedik, a meztelencsigákat pedig undorító érzés megfogni. Az almafával a kertésznek semmi baja nincs. Tavasszal lemetszette az ágait, s nem postázta a zöldkukával, mert további nemes feladatokat szán nekik, nevezetesen azt, hogy jelzőidéként segítsenek a paradicsom-, karalábé- és egyéb palánták elültetésében, sorba rendezésében. A 40-50 centis jelzőágak tehát ott sorakoznak a felásott ágyás szélén, katonásan mutatják az irányt a kertésznek. Az lehajol minden egyes kiásott gödröcskénél, a komposztot •a földdel és a műtrágyával vegyíti, aztán helyet csinál a palántának satöbbi. A sokadik növénykénél a nagy tudású kertész úgy dönt, nem hajolgat többé, inkább ülve dolgozik tovább. Már sötétedik, s még mindig nincs minden palánta a helyén, sietni kell. Felgyorsul: növényt a gödörbe, földet rá. Ahogy közelebb hajol, bogy a földet megtapogassa, határozott mozdulattal fel- nyársaltatja magát a kiemelt feladatot ellátó almafaággal. A szemén keresztül. A következőket már sejthetik. A kertész elborul, arcát áztatja valami, „vér-e?” kérdi, s örül, hogy csak könnyek. Szemgolyójában ott toporog minden eddig lemetszett almafaág. Az éjszaka egy részét az ügyeletes szemészeten tölti. Szeme nem nyílik, szemhéja cipónyira duzzadt, s boldog, amikor a doki azt mondja, nyom nélkül gyógyulhat a gálád támadás nyoma. Eközben - míg otthon a kórházi hírekre vár - a kertész segédje az ágakat azonnali elveszejtésre ítéli, kihúzgálja az ágyás széléről, s a kuka mélyébe ved őket. Két nap múlva azonban egy még azonosítatlan személy kimenti az ágakat, s másfél arasznyi kerítést épít belőlük a most előbújó hajnalkák védelmére. A kertész ekkor dönt úgy, hogy ad még egy esélyt az almafaágaknak. Meg persze magának is. 8 év börtönt kapott 9 gombóc fagyiért Egy férfi részegen egy gönci fagyizóba ment, ahol először pénzt kért, majd miután azt nem kapott, fagylaltot és üdítőt követelt az eladótól úgy, hogy közben azzal fenyegette, hogy megszúrja. Az eladó, miután átadta a fagyit, kérte az árát, mire a vádlott dühösen visszaszólt, hogy: „Nem ezt beszéltük meg, azt beszéltük, hogy ingyen adod, mert ha nem, akkor megszúrlak.” Végül a fagyival és két ásványvízzel elment. Pár perc múlva azonban visszament és további fagylaltot követelt. Ismét azzal fenyegette az eladót, hogy megszúrja, ha pedig hívja a rendőröket, akkor a tárgyaláson szúrja le. Az eladó ezután adott még fagyit és üdítőt. A vádlott a kasszához is odalépett, és megnézte, van-e benne pénz. A férfi végül összesen 9 gombóc fagyit és 2 üdítőt vitt el. A bíróság most rablásért ítélte el, 8 év börtönre. MW HIRDETÉS Színes műsormagazin Heti reitvényHeti retro magazin H sportmagazin um.hu szerda csütörtök péntek DU VI Keresse kedvenc megyei lapját már heti 4 ingyenes melléklettel, változatlan áron! kedd km »BÍKSKfl
