Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám

2017. MÁJUS 13., SZOMBAT 2 KÖZÉLET Stephen Hawking szerint ideje másik bolygó után néznünk Száz éve van az emberiségnek A túlélés érdekében át kell költöznünk a Marsra? Fotó: AFP A világ egyik leghíresebb élő tudósa, Stephen Haw­king szerint alig 100 éve maradt az emberiségnek arra, hogy a faj túlélése ér­dekében meghódítson, ko­lonizáljon más bolygókat. Hawking szerint a klímavál­tozás, egy aszteroida be­csapódásának esélye, a túl­népesedés és a járványok olyan valós veszélyek, ame­lyek miatt mindenképpen kell egy alternatíva, egy má­sik, élhető bolygó. A fizikus szerint a mesterséges intel­ligencia elképesztően gyors térnyerése is okozhatja az emberiség vesztét, mégpe­dig a közeli jövőben. Fábos Erika FÖLD A világvégével kapcso­latban rengeteg jóslat szü­letett az elmúlt évszázadok­ban, Nostradamus próféciáitól a maják naptáráig, az pedig szinte évente eló'fordul, hogy egy aszteroida vélt becsapódá­sa miatt veri valaki félre a ha­rangot. De vajon milyen való­di veszélyek leselkednek Föl­dünkre? Amikor két éve egy kisboly­gó híre végigsöpört a világ­hálón, a lehetséges becsapó­dásról Horvai Ferenc űrkuta­tó, csillagász kerek perec azt mondta: az ilyen hírek csak rémisztgetések. A „földköze­li kisbolygó” kifejezés, bár­ióslatok és üzlet Tudósok tucatjai fogalmazták már meg, hogy az emberiség­nek több bolygón álló civilizá­cióvá kell válnia. Elon Musk üz­letember SpaceX űrprogramjá­nak kitűzött célja egy Mars-ko­lónia megalapítása. Stephen Hawking is tett már hason­ló nyilatkozatot. A tudós 100 éves jóslata egyébként sokak szerint csupán egy vírusmarke­ting, amelynek célja, hogy az Expedition New Earth című do­Stephen Hawking Fotó: AFP kumentumfilmnek - amelyet a tudós a BBC-vel közösen készí­tett - csapjon vele ingyenreklá­mot világszerte. milyen ijesztő, csillagászati értelemben csupán azt jelen­ti, hogy a Föld átlagos naptá­volságának 98 és 130 százalé­ka közé esik, ami amúgy igen nagy távolság. A szakember azt is hozzátette, hogy jelen­legi ismereteink szerint nincs is olyan méretű bolygó földkö­zelben, amelyik kipusztulást eló'idéző katasztrófát okozhat­na a következő évtizedekben. A klímaváltozás jóval való­sabb veszély az emberiségre. Korunkban mind gyakorib­bá és egyre súlyosabbá vál­Életesélyek a Földön kívül Nem valószínű, hogy az em­beriség az elkövetkező 100 éven belül olyan technoló­giai szintre juthat, amely le­hetővé teszi egy másik boly­gón való megtelepedését. Bár szinte hetente hallhatunk újabb élhető exobolygók fel­fedezéséről, oda eljutni a mai tudásunkkal egyelőre lehe­tetlen. A Naprendszeren be­lül viszont csak a Mars jöhet szóba mint alternatív otthon, ám az ottani klíma az emberi élet szempontjából olyannyi­ra mostoha - mérgező talaj, az atmoszféra hiánya -, hogy a Föld még akkor is jobb hely lenne, ha a megjósolt összes katasztrófa bekövetkezne. nak a szélsőséges időjárási je­lenségek, amelyek áradáso­kat, tömegeket sújtó kataszt­rófákat okoznak. A folyama­tos felmelegedéssel járó sark­köri olvadás következtében a tengerszint legalább egy mé­terrel megemelkedhet az év­század végére. Emiatt teljes országok és városok tűnhet­nek el. A legnagyobb veszély­ben a Maldív-szigetek, Hollan­dia, Banglades, a Fülöp-szige- tek, Indonézia vannak. Akad olyan jóslat is, amely szerint akár 12 métert is emelkedhet a tengerszint, ha Grönland és a Nyugat-Antarktisz jégtaka­rói teljesen felolvadnak. Eb­ben az esetben olyan világvá­rosok semmisülhetnek meg, kerülhetnek víz alá, mint New York, Amszterdam, Hamburg, Lisszabon, a víz még London belvárosát is elérheti. Egymil- liárd ember lenne kénytelen felkerekedni, hogy új lakóhe­lyet keressen. A lehetséges járványokat az úgynevezett „szuperbaktériu­mok” nyakába varrják a jósok. Ezek azok a mikroorganizmu­sok, amelyek a túlzott antibio- tikum:használat miatt rezisz- tenssé válhatnak az ember alkotta ellenszerekre. 2050- re az antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta betegsé­gek az egyik legfőbb vezető halálokká válhatnak, különö­sen a harmadik világban. Ami a túlnépesedést illeti, a mate­matikusok egy érdekes szá­mítással álltak elő, szigorú­an elméleti alapon. Ha a tör­ténelem során eddig 60 milli­árd ember élt a Földön, statisz­tikai számítások szerint, sem­miképpen sem lesz 1200 mil- liárdnál több ember. Ha pedig a Föld lakossága 10 milliárd fő körül stabilizálódik, és a születéskor várható maximá­lis életkor 80 év körül marad, akkor azt is ki lehet számolni, hogy 9120 éven belül kihal az emberiség. Rengeteg van belőle, mégis alig négy százalékát használjuk Elpazaroljuk a termálvizet Ártalmasak lehetnek a parlagfűadalékok A hazai termálvizet elsősorban fürdőzésre használják Fotó: MW Geotermikus nagyhatalom vagyunk MAGYARORSZÁG Hiába gazdag az ország termálvízben, ha csak fürdőhelyeken használ­ják, elpazarolunk egy komoly előnyt. Tóth Anikó bányamér­nök, a Miskolci Egyetem taná­ra egy térképen mutatta meg, hogy mekkorát. Elkészítette Magyarország geotermikus térképét, amelyről kiderül, hol vannak azok a földhőku- tak, amikkel egész települése­ket lehetne fűteni. 1622 helyen van olyan kút Magyarországon, amelyből termálvíz nyerhető. Ez leg­alább 30 fokos vizet jelent, de - attól függően, hogy milyen mélyről lehet kinyerni - ennél melegebb is lehet. A Mecsek hegységtől északra, a Dél-Du- nántúlon, Mályiban, Fábián- sebestyénnél, Zalakoroson is vannak 90, sőt 100 fok fölötti vizeink is - mindez az ország nemrég elkészült Geotermi­kus térképéről derül ki, amit Tóth Anikó bányamérnök ké­szített el.- Kiemelkedően jó helyzet­ben vagyunk - mondta Tóth Anikó, a Miskolci Egyetem ta­nára. - Ezt az energiát azon­ban nem használjuk ki meg­felelően, a termálfürdésen kívül, energetikai célra alig hasznosítjuk. Az Alföldön és főleg a Dél-Alföldön különösen nagy számban találhatók föld- hőkutak. Vannak olyan me­gyék, például Csongrád és Bé­kés, ahol közel 300 termálkút van. Ehhez képest országosan csak a kutak alig felét haszno­Tízmillió éve lezajlott geológiai folyamatoknak és 30-35 ezer éve hullott csapadékoknak kö­szönheti Magyarország, hogy a Kárpát-medence részeként a geotermikus energia nagyha­talmának számít Európában. Azon túl, hogy sok termálvíz van, a földkéreg is vékonyabb itt, a világátlagnál: 24-26 km a vastagság a Pannon-meden­cében, vagyis közelebb van­nak a felszínhez a meleg vizek is. Ezer méterre lefúrva 60-80 fokra felmelegedett vizet le­het találni, egy jól fúrható, po­rózus, üledékes kőzetben, ami a Kárpát-medencére jellemző. Ez a víz fűtésre jól használható, kétezer méteres mélységben már 100-130 fokos termálvíz is előfordul hazánkban. sítják, a legtöbb helyen fürdőt üzemeltetnek. Azt, hogy mek­kora ebben az elmaradásunk, jól jelzi, hogy Magyarország jelenleg 3,6 petajoule mennyi­ségben használt geotermikus energiát, holott a becsült po­tenciál évi 100 petajoule len­ne, tehát alig négy százaléká­nál járunk az energetikai cé­lú felhasználásnak. Igaz, a térségben kiemelkedő a hely­zetünk, sehol nincs annyi ter­málvíz, mint nálunk, a termé­szetes lehetőségeket Ausztri­ában, Németországban mégis jobban kiaknázzák. Hazánkban is használják távfűtéshez, üvegházak mű­ködtetésére, háztartási me­leg víz előállításához és köz­ponti fűtési rendszerekben is, főleg az Alföldön, dé még mindig nem fogják be a ter­málvizet hőtermelésre vagy nyáron hűtéshez, esetleg ter­ményszárítók fűtésére, no­ha lehetne. A legtöbb he­lyen egyszerűen csak lehű­tik, hogy alkalmassá tegyék a fürdőzésre, amit a szén nyezés miatt már vissza sem lehet juttatni abba a kőzet­rétegbe, ahonnan kinyerték. Vagyis sokszorosan pazarol­ják el. Jelenleg húsz városban fűtenek vele, és több száz te­lepülésen lehetne. Tóth Ani­kó szerint, a meglévők mel­lett ráadásul Magyarorszá­gon rengeteg felhagyott szén- hidrogénkút is alkalmas len­ne arra, hogy termálvizet ter­meljünk belőle. MW SZEGED Veszélyekkel járhat a parlagfűkészítmények hosszú távú fogyasztása, mutatták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói vizsgálatsoro­zatukban, amelynek eredmé­nyeit a PLoS One tudományos folyóiratban' ismertették - tá­jékoztatta a felsőoktatási in­tézmény közkapcsolati igaz­gatósága kedden az MTI-t. A közlemény szerint a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé so­rolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszer-biztonsági Hiva­tal. Ennek ellenére a parlagfü­vet egyre többen nem veszé­lyes gyomnak, hanem „érté­kes gyógynövénynek” tekint­ve a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére al­kalmazzák. A parlagfű'gyógyászati al­kalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divat­ja. Az ebben rejlő üzleti poten­ciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékek­kel is megjelent a piacon. A parlagfű hosszú távú fogyasz­tásának hatását, kockázata­it ennek ellenére eddig sen­ki sem vizsgálta. Ezt felismer­ve az SZTE Gyógyszerésztu­dományi, illetve az Általános Orvostudományi Karának ku­tatói olyan vizsgálatba kezd­tek, amelynek során elsőként tanulmányozták a növény tar­tós alkalmazásának veszélye­it egy állatkísérletben. A vizsgálatsorozatban ta­pasztalt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a par­lagfű hosszú távú humán fo­gyasztásának biztonságossá­gát. A cikk kitér arra, hogy a vizsgálatok azt nem bizonyít­ják, hogy a parlagfű állatkí­sérletekben észlelt mérgező hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatá­sai általában minőségileg ha­sonlóak. Ezért a parlagfű em­beri fogyasztása nem tekint­hető biztonságosnak. MW Az SZTE megvizsgálta a parlagfű élettani hatásait Fotó: MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents