Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám

2017. MÁJUS 13., SZOMBAT PANORÁMA 3 A Kúria precedensértékű ítélete nemcsak a bíróságok, a támadók számára is tanulságos Önvádé e; le azé be öé ima- 1 TN Az ejjel elkövetett tai dást életellenesnek I minősíteni Fotó: Shutterst így védheti meg magát 1. Élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethe­tő, ha a támadó élete árán há­rította el a támadást. 2. A jogos védelem túllépésé­ért a védekező csak akkor fe­lel, ha a jogtalan támadás el­hárításának enyhébb, de célra­vezető módját tudatosan mel­lőzte. 3. Nemcsak személye, más ja­vainak védelme is indokolhatja az Önvédelmet a lakásba vagy a hozzá tartozó bekerített hely­re való jogtalan behatolás ese­ten. 4. Éjszaka akar fegyvertelen, akár fegyveres jogtalan elköve­tőkkel szemben jogosan lehet fellépni. 5. A jogos védelmi helyzet fenn­áll, ameddig a megtámadott ok­kal tarthat a támadás megkezdé­sétől vagy folytatásától. Jogos gyilkosság Szakács Árpád arpad.szakacs@mediaworks.hu A jövőben sötétedés után Magyarországon jogosan lehet gyilkolni, feltéve ha az esetet jogos védelemként tud­ják beállítani. Lehet csűrni-csavarni a jogi érvelése­ket, de pontosan ez olvasható ki a Legfelsőbb Bíróság dönté­séből, amelynek során a héten felmentették azt a vádlottat, aki egy éjjel szóváltásba keveredett ismerősével, majd tettle- gességbe fajuló vitatkozás után szíven szúrta. Az áldozat a helyszínen meghalt. A büntető törvénykönyv 2013-as módosítása egyértel­műen szabályozza, hogy mi számít jogos védelemnek. Ha valakit éjjel megtámadnak, esetleg fegyverrel vagy töb­ben vannak a támadók, azt mindenképpen úgy kell ér­telmezni, mintha az életére törnének, az érvelés szerint ehhez igazította az ítélkezési gyakorlatot a bíróság. A Kú­ria büntető kollégiumának vezetője azt mondja: „Ilyenkor ez egy vélelem, ilyenkor nem vizsgálja a bíróság azt, hogy volt-e arányosság. Ha a helyzet igazolható, jelen esetben éjjel történt a támadás, akkor itt nincs is mit vizsgálni.” Szögezzük le, eddig a támadó mindig előnyben volt az áldozattal szemben, legyen az fizikai fellépés vagy vala­mely vagyontárgy megvédése. Emlékszünk a tehetetlen­ségében kerítésébe áramot vezető gazda védekezésére a tolvajokkal szemben, vagy annak a borosgazdának a kál­váriájára, aki fagyállóval próbálta elejét venni bora folya­matos megdézsmálásának. Jelen esetben pedig jogosan is feltevődhet a kérdés: ha éjjel rám támad valaki egy bottal, miért ne használhat­nám a kést? Mielőtt a védelem új értelmezését ünnepelnénk, nem kellene ennek a hatását is vizsgálni, vagy a körülménye­ket is elemezni? A mostani ítéletnél maradva: teljesen nor­mális, hogy valaki az élet kioltására alkalmas szúróesz­közzel megy szórakozni? Az elkövető mentőápolónak ta­nult, pontosan tudta, hogyan kell az életet kioltani. Vajon ki és miért provokált először? És még sorolhatnánk a kér­déseket - de minek is? Magyarország sok-sok területén ez az ítélet felhívás lesz az erődemonstrációra. A körülmé­nyek vizsgálatának teljes kiiktatása a hasonló esetekből egyes vidékeken utat enged a büntetlen leszámolásnak. Az ítélet utat enged a büntetlen leszámolásnak A Kúria végleges döntése szerint jogos önvédelemnek minősül H. Patrik cselekede­te, mert azután vette elő a kését, hogy későbbi áldo­zata rátámadt. P. Norbert be­lehalt a szúrásba, mert pon­tosan szíven találta a penge. A büntető törvénykönyv 2013-as módosítása óta, most először alkalmazta fel­mentő körülményként a bíró­ság, hogy az éjszakai táma­dásokat automatikusan élet­ellenesnek kell minősíteni. Fábos Erika HARSÁNY Az eset 2012-ben, éj­jel fél kettőkor történt. Egy har- sányi sörözőben két baráti tár­saság szórakozott. Hazaindul­tak, útközben összevereked­tek. A későbbi elkövető, H. Pat­rik először nem vett részt a bu­nyóban, de baráti társaságá­nak egy másik tagja igen. Miu­tán a konfliktus elfajult, P. Nor­bert előbb rúgott, majd ütött. H. Patrik erre előrántotta ru­gós kését és kétszer is meg­szúrta ellenfelét. P. Norbert azonnal meghalt. Az ügyben több ítélet is szü­letett. Első fokon, éppen a Kú­riáéhoz hasonló logikával, fel­mentették, majd pedig letöl­tendő börtönre ítélték két­szer is H. Patrikot emberölés miatt. Először 12 évet, majd 5 év 6 hónapot kapott. Kónya István tanácselnök azzal indokolta az új ítéletet, hogy ebben a szituációban a védekezés szükséges volt, jo­gos önvédelem forgott fenn, eszközként pedig azt használt a sértett, amit a legjobbnak tartott. Az, hogy ennek mi lett az eredménye, már a jogon kí­vüli fejlemény. Az ítélet alapja a Btk. 2013- as módosítása, amely szerint az éjjel elkövetett támadáso­kat automatikusan életelle­nesnek kell minősíteni. A Kúria még 2013 nyarán hozott jogegységi döntést a jogos védelem bírósági értel­mezése és alkalmazása érde­kében. Éppen Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum el­nökhelyettese, büntető kol­légiumának vezetője volt az, aki akkor arról beszélt, hogy a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban válto­zott, hanem bekerült az Alap­törvénybe is, amely kimond­ja, hogy mindenkinek joga van a.személye, illetve a tulaj­dona ellen intézett, vagy eze­ket közvetlenül fenyegető jog­talan támadás elhárításához. Vagyis ez mindenkit megille­tő természetes alapjog, így a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. Ennek ellenére a mosta­ni volt az első olyan döntés, amellyel konkrét esetre alkal­mazták a cikkelyt. így NEM védheti meg magát 1. Szóbeli cselekménnyel szemben nem vehető igénybe. 2. Megtorlásként nem alkal­mazható. 3. Nem büntethető, ha az el­hárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl. 4. A támadást kiprovokálni nem szabad. 5. Súlyosan mozgáskorláto­zott vagy kiskorú személlyel szemben nem alkalmazható. 6. Közvetlen erőszakkal nem járó támadás megelőzése a támadó életét nem veszé­lyeztetheti és életének kiol­tását nem eredményezheti. Lichy József az áldozat csa­ládját képviselte az ügyben. Véleménye szerint hosszú idő­re meghatározó lesz ez az íté­let. Védőügyvédként biztosan maga is kapaszkodni is fog eb­be a döntésbe hasonló helyzet­ben. Mindazonáltal azt visz- szásnak tartja, 'hogy egy po­fonra, rúgásra büntetlenül le­het válasz egy halálos késszú­rás vagy bármilyen más fegy­ver használata.- Az, hogy a jogalkotó a megtámadott emberek pártjá­ra állt és a korábbinál megen­gedőbben szabályozta a jogos és a megelőző jogos védelmet, elfogadható és akár szükséges is - mondta Lichy József ügy­véd. - A mostani ítélet üzene­te azonban nagyon markáns. Arról szól, hogyha bárki, bár­milyen támadást intéz éjsza­ka valakinek a javai vagy sze­mélye ellen, annak számolnia kell azzal, hogy meggyilkol­hatják és gyilkosai jogi követ­kezmények nélkül meg is úsz­hatják. Lichy József azt mondja, a bíróságok már régóta lesték, mikor születik egy olyan íté­let, amely útbaigazítást ad ha­sonló ügyekben arra, hogyan kell értelmezni ezt a körül­ményt. Ez az eseti döntés most megszületett, amivel a jog- gyakorlatot egységesíteni le­het. Erre az ügyvédszakma is régóta várt, hiszen az elmúlt négy évben sokféleképpen ér­telmezték a bíróságok a jogos önvédelem kiterjesztett szabá­lyozását. A Kúria korábbi állásfogla­lása szerint mindenesetre ha valaki a haragosát provokál­va csapdába csalja, hogy a jo­gos védelem örve alatt büntet­lenül megölhesse, az egyértel­műen előre kitervelten elköve­tett emberölésnek minősül. HIRDETÉS hiteles objektív i közérthető Hétfőtől Péntekig 6 oldalon • pénz- és tőkepiacok • magyar gazdaság • cégvilág • makrogazdaság • véleménycikkek

Next

/
Thumbnails
Contents