Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-12 / 109. szám

2017. MÁJUS 12., PÉNTEK SOMOGYI GAZDA y Milliárdos értéket ment meg a jégtől Májustól szeptember végéig működik az ország egyetlen jégeső-elhárítási rendsze­re a dél-dunántúli régióban. Már két beavatkozáson van túl a csapat, melyhez me­gyénkből hatvanan csatla­koztak, a védekezést nyolc meteorológus segíti. Harsányi Miklós miklos.harsanyi@mediaworks.hu SOMOGY - A káresemények kö­zül a jégeső a második olyan természeti csapás, amely a leg­súlyosabb veszteségeket okoz­hatja a földeken - mondta Hu­szár István, a Nefela Dél-Ma­gyarországi Egyesülés igaz­gatója. - Mivel régóta rendel­kezésre állnak azok a műsza­ki technológiák, melyek segít­ségével hatékonyan lehet vé­dekezni, feltétlenül célszerű tovább bővíteni a hálózatot. A döntéshozókat régóta kér­tük, s eldőlt, jövőre országos lefedettségű lesz a rendszer. Tavaly ötvenhat beavatko­zása volt a szervezetnek, gond esetén azonnal riasztják a szakembereket. Somogy me­gyében 60, a régióban 141 ta­lajgenerátor található, a beren­dezések karbantartását a té­li leállás során Pécsett végez­ték el. Az agrárvállalkozók 27 éve számíthatnak a Nefelára, 160 személy összehangolt te­vékenységének köszönhetően 70 százalékos hatékonysággal üzemel a hálózat. Huszár Ist­ván szerint sokat mondó adat, hogy csak a termelőknek éven­te közel 4,5 milliárd forint ér­Rosta László Somogyjádon állítja fel a jégelhárítót Fotó: Kovács T. téket mentenek meg, s ezenfe­lül a lakosság is tetemes anya­gi kártól mentesül. Baranya, Somogy, Tolna: sorrendben ezekben a megyékben adódik a legtöbb feladat. Az eredmé­nyes beavatkozás alapja a pon­tos meteorológiai előrejelzés, a berendezéseket két órával a veszélyesnek ítélt zivatarfel­hő kialakulása előtt kell elin­dítani. Huszár István kifejtette, nagy horderejű változást hoz a gazdálkodók életébe, ha ha­zánk teljes területén csökken­teni lehet majd a jégkárokat, így Magyarország lehet az első olyan európai ország, ahol ez valóra válik. A rendszer kiala­kításának költsége mintegy 1,8 milliárd forint, s négy egy­séget hoznak létre, az egyik a dél-dunántúli régió lesz. Az új berendezések telepítésén kí­vül térségünkben is indokolt a kisebb-nagyobb technikai kor­szerűsítés, így többek közt új légtartályokra valamint égető kémények szükségesek. A biz­tonságos működést - csak So­mogy megyében, illetve Tolná­ban és Baranyában - évente 160 millió forintból fedezik, a költségek előteremtésében az agrárgazdálkodók mellett az önkormányzatokra is ^számí­tanak. Szakemberek ^szerint nincs két egyforma év, s*bíP mikor kialakulhat olyan idő­járási körülmény, amely rö­vid időn belül hosszú hónapok munkáját semmisítheti meg. Ezért megnyugtató, ha stabil alapja lesz a rendszer hosszú távú működésének. Fontos a nemzetgazdaságnak is Talajgenerátorok országszerte A Vidékfejlesztési Program­ban pályázott a Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara (NAK) 1,8 milliárd forintra, melyből a jégkármérséklő rendszer or­szágos kiterjesztését szeret­nék finanszírozni. A NAK me­gyei igazgatóságától meg­tudtuk: mivel ingyenessé ten­nék a szolgáltatást, megál­lapodást kötöttek a Földmű­velésügyi Minisztériummal, hogy a rendszer üzemelteté­sének költségeit a kárenyhí­tési alapból lehessen finanszí­rozni, mely mintegy 1,5 mil­liárd forintot jelentene éves szinten. A számítások sze­rint ez a ráfordítás mintegy 50 milliárd forint termelési érték megmentését jelentené or­szágosan. A tervezett beruhá­zást nemzetgazdasági szem­pontból is kiemelt beruházás­sá nyilvánította a kormány. Si­keres pályázat esetén már 2018. május elsején működ­het a rendszer. Gy. Zs. Összesen 984 talajgenerá­tort szeretne telepíteni a NAK az országban, tízszer tíz kilo­méteres négyzethálós felosz­tásban. A dél-dunántúli régi­óban összesen 194 talajge­nerátor fog üzemelni a tervek szerint. Az Észak-Dunántúl- ra 182 darab, Közép-Magyar- ország területére 333 darab, s Kelet-Magyarországra 275 darab talajgenerátor beüze­melését tervezik. Míg a leg­több eszközt kezelő működte­ti, addig mintegy kétszáz da­rab automata generátort is te­lepítenek majd, főként azok­ra a területekre, melyek nehe­zen megközelíthetőek, vagy ahová nem tudnak működtető személyt szerződtetni. A rend­szerből nem csak az agrári- um profitálhat majd, hanem Magyarország teljes lakossá­ga számára előnyökkel jár, hi­szen a rendszer védheti az épületeket, gépjárműveket, kiskerteket is. Gy. Zs. Van mit behozniuk a hátrányból induló méheknek Fotó: L. R. Későn mehettek a virágzó repcére a legyengült méhek SOMOGY Jelentős méhpusz- tulásról számoltak be térsé­günkben a téli hideg napok után többen is.- Hosszan tartottak a mínusz 15-20 fokos hidegek, amit nem tudtak elviselni a méhek - je­gyezte meg Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnö­ke. - Huszonöt-harminc száza­lékos méhpusztulás volt a me­gyében a hideg és az atkafertőzés mi­att. Február környé­kén elindult a mé­hek fejlődése, de a nagy márciusi hi­deg tovább gyengí­tette őket. A lehű­lés miatt a méhek­nek megint fürtbe kellett összeállniuk. De a lét­számuk még nem volt magas, nem tudták védeni a fészket a rezgésükkel, így még megtize­delte a családokat a hideg. A hir­telen jött lehűlés a repcevirág­záskor érkezett, így nem tudtak kirepülni és gyűjteni a repcén, noha éppen kora tavasszal erő­södhetnének meg. Kada Zsuzsanna, az Orszá­gos Magyar Méhészeti Egyesü­let (OMME) Balatonlellei Szer­vezetének elnöke szerint is nagy volt a méhpusztulás, de a megmaradt családok többnyire jó állapotban vannak és felké­szülve várják. Tavaly nyáron az atka nagyon sokat ártott a mé­heknek, s aki nem védekezett egyfolytában, annak nagy vesz­teségei voltak. - Én az őszi záró­kezelést követően csak az akác után szoktam atkát gyéríteni, de már az idén szükség volt a védekezésre - mondta.- Végeztünk egy felmérést, s ugyan összességében a méhcsa­ládok jelentős hányada pusztult el atkafertőzöttség miatt a tél során, változó visszajelzések érkeztek a méhé­szek felől - emelte ki Nagy Csaba Zol­tán, az OMME So­mogy megyei szak- tanácsadója. - Ter­melési szezonban vagyunk, s az atka elleni védekezés lo­gikája is azt mond­ja, hogy ilyenkor inkább a bio­lógiai módszereket használjuk ellene, így fenntartható a méz vegyszermentessége.' A legnagyobb bajokat nyár végén és ősszel okozza az atka, ilyenkor bármennyire igyek­szik, nem tud úgy szaporodni, hogy jelentős károkat okozhas­son. A kitelelt családokban vi­szonylag alacsony a fertőzött- ség. Megviselte a tél és a kora tavaszi szárazság a repcét, biz­tosan nem ez lesz a kimagasló éve a repceméznek. Március vé­gén és április közepe felé fagyos hajnalok is voltak, így az akácot is többször érhette kár, de me­gyei szinten talán mindez nem lesz annyira jelentős. Gy. Zs. A repceméz nem lesz ki­magasló és az akácot is érhette kár Kevesebb az eper, de mégsem drágul Van, ahol létesíteni szeretnének, máshol fejlesztik a piacot Helyet teremtenek a helyinek CSÖKÖLY Az már látható, hogy a fagy ottani pusztítása mi­att az Alföldön is kevés lesz az eper, ennek ellenére a csö- kölyi termelők az ebből adódó kisebb mennyiség miatt nem számítanak jelentős áremelke­désre. Nezdei Sándorné véleménye szerint várhatóan idén is annyi pénzért vásárolják majd fel a gyümölcsöt a kereskedők, mint az előző évben. Tavaly a szezon- kezdetkor 800 és 1000 forintért tudták eladni az eper kilóját. - A szezon végén már csak 300 forintot fizettek érte - emléke­zett a csökölyi termelő, ami, mint hozzátette, éppen fedezte csak az önköltséget. - Az idén talán nullára kijönnek Nezde- iék - tette hozzá reményked­ve. A család azonban mostan­ra csökkentette a termőterüle­tet, miután tavaly komoly fa­gyás volt májusban. - Ha nincs bevétel nem lehet palántát sem vásárolni, egészen egyszerűen nincs miből - így summázta a helyzetet Nezdei Sándorné. Jelentős fagyra még idén má­jusban is lehet számítani, de a termelők bizakodnak. Csököly- ben körülbelül száz olyan csa­lád van, amelyik nagy ültetvé­nyen termeszti az ízletes gyü­mölcsöt, számukra ez jelenti a megélhetést. Koszorús Rita KARÁD-KAPOSMÉRŐ Van igény a termelői piacokra Somogy megyében, s míg valahol en­nek létesítésére pályáznak, addig máshol a már meglévőt fejlesztenék. Amint megteremnek a zöld­ségek, kinyit a termelői pi­ac Kaposmérőben, jellemző­en nyártól őszig. így történik ez már közel öt éve a telepü­lésen. A piacon a közmunka­program termelését és a helyi őstermelők terményét értéke­sítik - tudtuk meg Prukner Gábor polgármestertől. Remé­nyeik szerint az idei évben to­vább fejleszthetik a piacot, hi­szen tavaly pályáztak erre. Több elárusítóhelyet szeretné­nek kialakítani és a térburko­latot is fejlesztenék, ha kedve­ző elbírálásban részesül a pá­lyázatuk. A kaposmérői pol­gármester hozzátette: így egy kicsit komolyabb piac is ki­alakulhat a községben. Ezzel együtt a közétkeztetést is fej­leszteni szeretnék, hiszen ezt kapcsolhatták össze a pályá­zatban a piac fejlesztésével is. Schádl Szilárd, Karád pol­gármestere kérdésünkre el­mondta: a helyi termelőket szeretnék segíteni a települé­sen, így hamarosan termelői piac kialakítására adnak be Nincs párja annak, ha tudjuk, honnan van az élelmiszer Fotó: L. R. pályázatot. Gyeszát Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents