Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám
2 KÖZÉLET 2017. ÁPRILIS 15., SZÓMBA! Egyre kevesebb aktív korúnak kell majd megteremtenie az egyre több nyugdíjas ellátásának a fedezetét Fotó: Shutterstock Közel nyolc százalékkal magasabb a kojnigjáló szorzoszam, mint egy éve ELLÁTÁS Az előírások szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani. A szorzószámok összegét évente módosítják. Az idén nyugdíjba vonulókra az egy évvel ezelőttinél körülbelül 7,9 százalékkal magasabb értékek vonatkoznak. A szorzó három év alatt emelkedett mintegy 15,8 százalékkal. A szorzószám most a minimálbér és a bérminimum idei megemelése miatt növekedett ekkorát. AZ OECD legutóbbi tanulmányából kiderül: Luxemburgban élnek legjobban a nyugdíjasok, ott folyósítják a legmagasabb nyugdíjminimumot is, ami forintra átszámolva közel 530 ezer forintra tehető. Őket az osztrák nyugdíjasok követik, a legkisebb nyugdíj ott 250 ezer forint körül mozog, akárcsak Hollandiában és Belgiumban. Vásárlóerő tekintetében, a kelet-európai országok közül csak Csehországban jobb a helyzet, mint Magyarországon. A többi ország nyugdíjasai közül Szlovéniában és Szlovákiában hasonló a szint, máshol rosszabb. A legkevesebb pénzből Bulgáriában és Litvániában élnek az idősek, ott egy átlagos öregségi nyugdíj feleannyi termék és szolgáltatás megvásárlására elegendő, mint Magyarországon. Fábos Erika Luxemburgban élnek legjobban a nyugdíjasok Jól járt, aki kivárt t nyugdíjjal Megjelentek a nyugdíjak megállapításában a korábbi években elért jövedelmeket korrigáló szorzószámok. Ez az érték csaknem nyolc százalékkal magasabb az előző évinél. így jól járt, aki kivárt. A mai 30-50 évesek viszont kénytelenek lesznek magukról is gondoskodni. Az átlag ma 121 ezer forintot kap Az értékek közlésére azért kell az első negyedév végéig várni minden évben, mert a Központi Statisztikai Hivatal februárban teszi közzé a nettó átlagkereset-növekedés adatait, és a szorzószámokat ezek alapján számítják ki. Most az átlagnyugdíj 120 960 ezer forint, de ahogyan a jövedelmek, úgy a nyugdíjak tekintetében is megyénként vannak eltérések. A legmagasabb nyugdíjakat - átlagban - 2016-ban Budapesten folyósították, havonta átlagosan 143 805 forintot. 120 ezer forint feletti összeget kapnak a Pest, Fehér, Veszprém és Ev nyugdíjban a népesség részesülők százalékban száma (ezer fő) 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2015 Komárom-Esztergomban élő nyugdíjasok. A legkevesebb nyugdíjat a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében élőknek viszi a postás: havonta 107 912 forintot. A férfiak 17, a nők 23,6 évig nyugdíjasok Magyarországon a nyugdíjban töltött átlagos élettartam a férfiaknál 17 év, a nőknél pedig 23,6 év. Vagyis ennyi ideig biztosan számolni kell azzal, hogy a nyugellátásból kell majd megélni valakinek. A mai nyugdíj- rendszer nem is olyan sokára nem fog tudni a mait megközelítő nyugdíjakat produkálni, a nagy vesztes a mai A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ma körülbelül 1,8 millió lakos - a teljes lakosság valamivel több mint 18 százaléka - a 65 év feletti korosztályba tartozik, két évtized múlva pedig 2,1 millióra emelkedhet a számuk. A nyolcvan30-50 éves korosztály. Az MNB 2016-ban megjelent tanulmánya szerint a következő 20 évben még nem lesz gond a magyar nyugdíjrendszerrel, hiszen a bevételek fedezik a kiadásokat. Az elöregedő társadalmakra jellemző tendenciák alapján ugyanis egyértelmű, hogy Magyar- országon egyre kevesebb aktív korúnak kell majd eltartania az egyre nagyobb számú nyugdíjast, és ez a nyugdíjak összegére is hatással kell legyen a jövőben. A mai 30-50 éveseknek a legnehezebb Az elemzések szerint a mai 30-50 év közöttiek évesnél is idősebbek számaránya 2040-re már a duplája lesz a jelenleginek, és eléri a teljes hazai lakosság 8 százalékát. Ez régi tendencia, 1993 óta több a 60 éven felüli, mint a 15 éven aluli ember Magyar- országon. Míg ma 1,26 millió azok, akik sokat fizetnek be, viszont mire nyugdíjba mennek, már nagy valószínűséggel keveset kapnak. Ráadásul ők azok, akik egy társadalmi átalakulás közepén élnek, vagyis számukra a legnehezebb a tartalékképzés, mivel jellemzően két generációt is támogatnak jövedelmükből. A „szendvicsgeneráció” tagjai később vállaltak gyerekeket, mint a szüleik, a gyerekeiket még támogatják, amikor már az idősebb kort megélő szüleiket is segíteniük kell. Mire pedig nyugdíjba kerülnek, az államra már nem tekinthetnek az időskori megélhetés egyetlen és meghatározó szereplőjeként. 16-26 év közötti él hazánkban, addig húsz esztendő múlva már alig több mint egymillióan lesznek. Jelenleg még négy aktív korúra - 15 és 64 év között - egy 65 évnél idősebb ember jut, harminc év múlva már csak feleennyi. A mostani fizetés fele lehet az időskori juttatás Körülbelül a mostani fizetésének a fele lesz a nyugdíja annak, aki eléri a korhatárt. Egy biztosító által készített felmérésből az derül ki, hogy a többségnek fogalma sincs arról, miből teremti elő a többi pénzt. Minden harmadik ember gondolja úgy, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell majd. A magyarok kétharmada ennek ellenére egyáltalán nem tesz félre időskorára, a 36-40 évesek 67 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással. A megkérdezettek fele válaszolta azt, hogy kétségbeesik, ha belegondol, miből fog élni időskorában, ha mégsem lesz képes aktívan dolgozni. Egyre kevesebben bíznak abban is, hogy 60-65 éves korukban nyugdíjba vonulhatnak, a válaszadók 40 százaléka szerint mire nyugdíjba megy, már minimum 70 év lesz a nyugdíjkorhatár. Habár az elmúlt években mindenhol emelkedett, jelenleg általában 65 év a nyugdíjkorhatár. Görögországban, Dániában már most is 67 év, és a legtöbb országban a következő évtizedben fokozatosan erre állnak át, de Csehországban és Dániában például 2041-től már valóban csak 70 éves kortól lehet nyugdíjat kapni, és hosszú távon mindenütt Európában ezzel számolnak az elemzők is. Év nyugdíjra GDP egy főre jutó fordított összeg százalékában nominált összeg (milliárd) (ezerforint) 2000 1228,5 9,3 32 986 2002 1696,3 10,1 44 446 2004 2 052,7 10,2 . 56244 2006 2 510,3 10,6 69088 2008 3 062,6 11,5 84 306 2010 3 043,8 11,2 86361 2012 3 349,7 11,8 96 600 2014 3478,3 10,8 105197 2015 3 502,4 10,4 108 518 Forrás: KSH 3103 30,4 3 070 30,2 3041 30,1 3028 30,0 3027 30,2 2937 ' 29,4 2 889 29,1 2 755 28,6 2 690 27,3 Forrás: KSH Ez lesz a legnagyobb gond az ellátással Az okoseszközök és a számítógépek miatt romlik egyre jobban a szemünk világa Európában népbetegség lesz a rövidlátás EU Európában minden negyedik ember rövidlátó, ráadásul ez az arány évről évre várhatóan növekedni fog, mert napjainkra a szem már gyerekkorban fokozott megterhelésnek van kitéve. „Különösen károsan hat a számítógépek és az okoseszközök rendszeres használata, valamint az olvasásos tanulás” - hangoztatta Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója. A közhiedelemmel ellentétben a rövidlátás nem múlik el a kor előrehaladtával, vagyis nem lehet kinőni. Ez azzal magyarázható, hogy a szemprobléma kialakulásának alapvetően anatómiai okai vannak: akkor jelentkezik, ha a csontos szemüreg hosszabb a normálisnál, illetve a lencse felszínének domborúsága is okozhat fénytörési problémát, ami gyengíti az éleslátást. Az anatómiai adottságokat szemtornával sem lehet befolyásolni. Az elhanyagolt rövidlátás ugyanis komoly terhelés a szemnek, ezért 1-1,5 dioptria felett már Nem lehet kinőni a rövidlátást Fokozottabb megterhelésnek van kitéve a szem Fotó: Shutterstock mindenképpen szemüveg viselése ajánlott. Nagy Zoltán Zsolt klinikaigazgató szerint ezért fontos a gyerekekre odafigyelni, hogy minél kevesebb időt töltsenek a számítógép és a különféle okoseszközök előtt. A közeli használat ugyanis igénybe veszi a szem izmait, ami szintén okozhat rövidlátást vagy fokozhatja a már fennálló problémát. Minden esetben fontos lenne, hogy a fiatalok több időt töltsenek a szabadban, kiránduljanak, sportoljanak. Ilyenkor ugyanis a szem alkalmazkodási izmai nyugalmi állapotba kerülnek, ami jótékonyan hat a szervre. A professzor kiemelte, hogy bizonyos genetikai szembetegségek is gyakran jelentkeznek gyermekkorban, ilyen a veleszületett szürke, illetve zöld hályog. Ezekre is nagy figyelmet kell fordítani, mivel romolhat vele az életminőség. Korán, akár már 2-3 hónapos korban elvégzett műtéttel azonban elérhető, hogy a potenciálisan vakságra ítélt gyerekek teljes életet tudjanak élni. MW Különösen a gyerekekre lehet káros
