Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám
INTERJÚ 2017. ÁPRILIS 1., SZOMBAT „Nagyon sokan rágták a fülemet, hogy rendezzek. De jobban szeretek játszani” Fotok: György Zsolt Dörner Györggyel j őszintén a kultúráról és az európai értékek elvesztéséről / Dörner György már második ciklusát tölti az Újszínház élén, bemutatói sorozatával új arculatot adott a színháznak. Régen feledésbe merült magyar szerzők műveit vette elő, többek mellett Jókai Mór, Wass Albert, Móricz Zsigmond alkotásait. Mindig is hitt abban, hogy az általa képviselt szellemiségnek létjogosultsága van a fővárosi színházi palettán, amit szerinte a fokozatosan erősödő nézőszámok is igazolnak. Egyre több kortárs darabot játszanak, néhány hónap múlva Nagy Feró életét dolgozzák fel. Tarnóczy Orsolya- Néhány hete, március 15-én vehette át magas nívójú munkájáért a Magyarország Kiváló Művésze díjat. Számított rá?- Amikor az ember fejben végigpörgeti a pályafutását, akkor eszébe jutnak azok a sikeres szerepek, amelyekért érdemes ezen az úton járnia. Kerényi Imre kért fel, hogy játsszam el Géza fejedelmet Szabó Magda Az a szép, fényes nap című előadásában, Szerb Antal Ex című vígjátékában Koncz Gábortól vettem át Saint-Germain figuráját, Helyey Lászlótól pedig megörököltem Mátyás karakterét az Országjáró Mátyás király históriás játékban. Ezek mind kitűnő feladatok. Ilyenkor egy színész bízik abban, hogy a sikert a környezete is észre fogja venni. Tulajdonképpen ez történt most.- 2011-ben nevezték ki az Újszínház élére, amit akkor komoly tiltakozáshullám kísért. Ilyen hangulatban nehéz volt beindítania a teátrumot?- Gondolhatja, hogy nem volt könnyű. Egyébként tisztában voltam vele, mire vállalkozom. Hittem abban, hogy a főváros szomjazik egy olyan helyre, ahol a feledésbe merült magyar szerzők művei kerülnek terítékre. Gondolok itt Páskándi Géza, Gyúr-’ kovics Tibor, Csurka István alkotásaira, de említhetném Szerb Antalt, Wass Albertet is. A nézettség pedig engem igazol, a számok egyre jobbak. A közönség már nem fél az Újszínháztól, sokan rájöttek, hogy nem a hétfejű sárkány dolgozik itt, hanem színészek, büfések, fodrászok és jegyszedő nénik, mint ahogy máshol is. Mind a mai napig nem értem egyébként, hogy a kollégáim miért fordultak ellenem. Elhittek egy óriási hazugsághalmazt, amivel megvádoltak. Mára teljesen immunissá váltam, nem foglalkozom a támadásokkal. Tudja, ez olyan, mint amikor az ember kap egy oltást a sebfertőzésre. Én is be vagyok oltva a kritikák ellen.- Ön szerint mi a színház feladata?- A történelmi tudásunk hiányosságainak befoltozása. Az oktatás feladatát persze nem tudja átvenni, de a saját eszközeivel, az írók művein keresztül tud tenni a tudatlanság ellen.- Mitől függ, hogy éppen milyen művet vesznek elő?- Tőlem. Szeretek kutatni a ritka művek után. lókai Mór például óriási meglepetést okozott nekem A bolondok grófjával, amit korábban nem ismertem. Első olvasásra tudtam, hogy nálunk kötelező darab lesz. A múlt évadban ezért műsorra is tűztük. Erős karakterek vannak benne, tele bolond, abszurd jelenettel. Mindenki megtalálhatja benne a maga üzenetét.- Kortárs szerzőkben is gondolkozik?- Hogyne! Fazekas István Béres című, műsoron szereplő darabja is friss. Hamarosan jön Csiszár Imrével a Megszámláltatott fák című előadás. Néhány hónap múlva Nagy Feró életét dolgozzuk fel, Bozsogi János rendezi színházunkban a Beatrice című musicalt. A nézők a zenekar életén keresztül érdekes korrajzot ismerhetnek meg. Egyébként minden előadással kapcsolatban az foglalkoztat, hogy a közönségnek olyan élményt tudjunk nyújtani, amit máshol nem kap. Ha egy előadás után a néző jobb emberré válik, akkor már szinte el is értük a törekvésünket.- Ha jól tudom, rendezni is fog. Mit is?- A Zserbótangót Esztergályos Cecília, Tordai Teri és Bordán Irén főszereplésével, amelyhez a zenét már meg is írtam. Nagyon sokan rágták a fülemet, hogy rendezzek. De jobban szeretek játszani.- Új rendezőket is hív a színházhoz?- Gaál Ildikó filmrendező, aki korábban a Kreutzer- szonátát, majd a Csongor és Tündét vitte színpadra, ismét Dörner György 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Nagy reményekkel nézhetett a pálya elé: ő volt Platonov a legendás Horvai-féle vizsgaelőadásban, amelyet nem is évekig, hanem évtizedekig emlegettek a főiskolán. Legsikeresebb, legnépszerűbb alakítása Raymond Queneau Stílusgyakorlatok című művében volt, az előadást Salamon Suba László rendezte. Ugyanabban az évben a Nemzeti komoly feladatot kap tőlem, de hogy pontosan mit, azt még nem akarom elárulni.- Mennyire nehéz a színházi feladatait összeegyeztetni az igazgatóival?- Igyekszem úgy beosztani a dolgaimat, hogy ne kelljen versenyt futnom az idővel. Persze a próbaidőszak nagyobb fejtörést okoz, do ebben az évadban csak egy új szdfe- pet vállalok el.- A filmezés nem hiányzik önnek?- Iszonyatosan. De azt látom, hogy mindenhol és minden filmben ugyanazok a színészek forgatnak. Színház tagjaként kezdte meg pályafutását. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja, 1988-tól kezdve a Radnóti Miklós Színház társulatának a tagja volt. 1989- től szabadfoglalkozású művész. 2011 októberében Tarlós István főpolgármester kinevezte az Újszínház igazgatói posztjára, tavaly szeptemberben pedig ismét bizalmat kapott, így már második ciklusát töltheti az igazgatói székben.- Szinkronizál még?- Természetesen. Legutóbb Kurt Russellt szinkronizáltam egy sci-fiben.- Eddy Murphynek szerette kölcsönözni a hangját?- Nagyon. Újdonság volt. Ráadásul olyan természetességgel tudtam káromkodni, hogy azon még magam is meglepődtem.- Kanyarodjunk kicsit vissza a színházhoz. Egyértelmű volt, hogy újra indul az igazgatói pozícióért?- Azt éreztem, hogy azt az építő munkát, amit elkezdtem, folytatnom kell. Az is érdekes, hogy a fővárosi színházak közül csupán csak az Újszínházra érkezett be tizenkét pályázat.- Volt olyan a pályázók között, akin meglepődött?- Maradjunk annyiban, hogy egyik ámulatból estem a másikba. imádtam a tenger hűsítő, sós fuvallatát. De amikor megjelent a kedvenc bőrdíszművesem helyén egy kínai kereskedő, akkor elkezdtem szo- morkodni.- Úgy érzi, Európa szép lassan elveszíti az értékeit?- Sajnos, de ez egy tudatos leépítési folyamat. Európát ma olyan vezetők irányítják, akik nem demokratikus választás útján kerültek oda, ahol most vannak. Személy szerint én nem választottam meg egyikőjüket sem. A demokrácia elvesztette jelentőségét, mint ahogy a szavaink is.- Mire gondol?- Ha valaki azt mondja: paraszt, akkor mindenki a pejoratív értelmére gondol, nem arra a földművesre, aki a javakat termeli. A szavaink mi magunk vagyunk, ha ezeket elveszítjük, akkor elveszünk mi is.- Ezek után tud még bízni a kollégáiban?- Kénytelen vagyok. „Bízzál Istenben, és tartsd szárazon a puskaport” - mondta Oliver Cromwell. Én is így teszek.- Honnan tudja, hogy ki a barát és ki az ellenség?- Petőfi Sándor A nemzethez című versében ezt pontosan leírja: „Köztünk van a legnagyobb ellenség, / A cudar, az áruló testvérek!”- Olvassa a napi híreket?- Nem igazán. Ha rajtam múlna, mobilom sem lenne. Inkább rádiót hallgatok, Karc FM-et, Bartókot, Kossuthot, illetve Rock Rádiót.- Azért tisztában van a világ eseményeivel.- Hogyne! Európa útját egyébként nem látom túl fényesnek, teljesen elvesztette a talajt a lába alól. Kiszolgáltatta magát egy idegen világnak. Ez már nem az én Európám!- Másnak képzelte?- Más volt. Mondok egy példát: világéletemben nagyon szerettem Velencébe járni, *- Ön szerint miért ennyire megosztott a színészvilág?- Ezt nem tudom.- Milyen változásnak kell bekövetkeznie, hogy egymásra találjon a szakma?- A tapasztalat azt mutatja, hogy ez sajnos nem fog megtörténni.- Február végén rendezték meg immár negyedik alkalommal a Keresztény Színházi Fesztivált az Újszínházban. Az első esemény főleg Kerényi Imre mondatai miatt híresült el, de a valós értékeiről nem esett szó. Miért?- Mert nem az volt a fontos. Annak idején azért álmodtam meg a Keresztény Színházi Fesztivált, mert ez az esemény egyfajta szakralitásgarancia arra, hogy a nézők lelkihez tudjunk szólni. A szeretet, a gondoskodás, az ősök tisztelete kell, hogy boldogságot 'sze- rezzen. Hiszem, bőgj', iyi fp- kozottan erősítjük Magyar- ország keresztény mivoltát, akkor a hazugság, a rossz szándék, az anyagelvűség helyére a hit és a magyarságtudat erősödése lép. yjI Is BBiEPsjP^I wlaJL 11 ró 1II i\\ Q / 4IIII (| mUmMar iHl t %
