Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám
2017. ÁPRILIS 1., SZOMBAT SZTORI 5 Dénes József régész állítja, ő tudja, honnan kerültek elő a római kori ezüstök Még az idén megoldódhat a Seuso-kincsek rejtélye? A Seuso-kincs néhány páratlan szépségű darabja. Felbecsülhetetlen értékek Fotó: MW Akár néhány hónapon belül kiderülhet, megállja-e a helyét Dénes József feltételezése a Seuso-kincs még hiányzó darabjairól. Ha igazolódik a kőszegi régész elmélete és sikerül azonosítani a tárgyak magyarországi lelőhelyét, az a honi régészet legnagyobb szenzációja lehet. Rövidesen ugyanis feltárások indulhatnak azon a területen, ahol 1976-ban megtalálták a ma ismert tárgyakat. Fábos Erika KINCSKERESŐ A köztudattal ellentétben máig sem sikerült hazánknak bizonyítania, hogy a Seuso-kincsek Magyarországon kerültek elő. Az ugyanis továbbra is csak feltételezés, hogy Polgárdi- Szabadbattyán-Kőszárhegy térségében fordult ki a földből 1976-ban a máig ismert talán legnagyobb művészi értékű, római korból származó ezüst- edényekből álló lelet. Dénes József azt mondta: közel hatéves története van a Seuso-kincs eredeti lelőhelyével kapcsolatos nyomozásainak. Arra jutott, hogy azon a helyen, ahol annak idején kimarkolhatta Kolonics György és Sümegh József (a két, azóta elhunyt megtaláló) a rézüstökbe rejtett kincsleletet, további tárgyaknak kell lenniük. Szerinte kizárt, hogy a tárgyakat illegális módon kincsvadászok már megtalálhatták. Ez ugyanis egy olyan közismert együttes, hogy az nem maradhatott volna titokban. JJivatalos és titkos állami kutatások is folytak persze a területek közelében, de azok Dénes József szerint téves irányban indultak el. Ő maga egyébként kívülállóként kezdett el érdeklődni A római kori Pannóniából származó aranyozott ezüstegyüttes 14 darab nagyméretű, súlyos színezüst tárgy, egy esküvői ajándéknak szánt tálalókészlet része. Az egyik tálon található verses köriratban megnevezték a megajándékozott Seu- sót, aki a kincs eredeti tulajdonosa volt és gazdag római polgár lehetett. A tárgyakon több a Seuso-kincsek iránt. Régészként a várak tartoztak hozzá. Egyszer egy ismerőse hozta fel a témát, akkor kezdett utánaolvasni a tudományos és biztosabb forrásból származó ismereteknek. Különösen anmás felirat is látható, például a Pelso, a Balaton akkori neve. Jelenleg - úgy tudjuk - négy tulajdonosa van (az egyik Lord Northampton). Értéke nem ismert, de 1990-ben 60 millió font volt a kikiáltási ára, vagyis több tízmitliárd forintot érhet. A British Múzeumban, Svájcban és Madridban vannak ehhez fogható emlékek ebből a nak a rendőrnek a feljegyzései hozták izgalomba, aki az akkori gyilkossági nyomozásban is részt vett, így egyre jobban érdekelni kezdte a lelet. (Az egyik kincskereső, a 18 éves Sümegh József nékorból, de azok vagy kisebbek, vagy későbbiek. A késő római korból ennyi és ilyen mértű másik tárgy egyetlen van a világ múzeumaiban: a quadripust, amely anyagában és díszítésében is nagy hasonlóságot mutat a Seuso-kincsekkel, egy polgáréi férfi fakitermelés közben találta Kőszárhegyen és szolgáltatta be 1878-ban. hány ezüstedényt értékesített, s bár nincs rá bizonyíték, valószínűsítik, hogy ez okozhatta a vesztét. Felakasztott holttestét egy kőszárhegyi pincében találták meg. (Később az ügyészség öngyilkosságnak minősítette az esetet - a szerk.) „Hosszasan raktam össze a mozaikdarabkákat, aztán végigjártam a földhivatalt is, hogy beazonosíthassam a lelőhelyet - mondta Dénes József. - A helyszín képe alapján nekem úgy tűnik, ott semmilyen további földmunka vagy bolygatás nem volt az elmúlt negyven évben. így aztán könnyen elképzelhető, hogy a lelőhelyen lévő pince tulajdonosának fogalma sincsen arról, milyen értéket rejthet a föld. Annyi a teendő, hogy konkrétan meg . kell vizsgálni azt a helyszínt. Ennek a munkának az előkészítése megtörtént, és ha az időjárás engedi, rövidesen az ásatás is megkezdődhet.” Dénes József azt mondta: majdnem biztos, abban, hogy a kincsek pontos helyét határolta be. Volt már korábban is hasonló elmélete, Szulejmán szultán türbéjét is az ő kutatásai nyomán sikerült megtalálni. „A feltevésemet egy korabeli vételi ajánlat is igazolja. Ezt Reiner Zietz, akkor Svájcban élő német műkereskedő tette Lord Northampton nevében egy libanoni mm kincskereskedőnek, Halim Korbannak. A libanoni férfi bécsi üzletében tűnt fel először egy-egy tárgy az előkerült készletből. Ebben az ajánlatban pedig az addig eladott 14 tárgyon túl 37 ivókupáról, 5 kancsórói és 187 aranyozott ezüstkanálról is említést tesznek. Ebből az következik, hogy a teljes készlet valaha kétszáz fő vendégül látására készülhetett. Márpedig ennyi tárgy nem került elő, vagyis a kollekció egy jelentős része még mindig a föld alatt lehet.” Nagy Mihály a Magyar Nemzeti Múzeum régészeként 1994-ben, az akkor zajló per miatt többször is megvizsgálhatta a tárgyakat New Yorkban. Mintát vett róluk, hogy kiderülhessen, milyen talajmaradványok vannak rajtuk, ez ugyanis elárulhatja, honnan kerültek elő, vagy hol voltak utoljára. „A Seuso-kin- cset nem régészeti feltáráson találták meg, és mivel a leletkörülményeket nem rögzítették, számos olyan információ semmisült meg, ami segíthetett volna a leletek történeti összefüggéseinek pontos megállapításában - mondta Nagy Mihály. - Az elvégzett elemzések és a laboratóriumi vizsgálatok alapján teljesen egyértelmű, hogy a tálakon talált talajminta és az a minta, amit a rendőrség egy kőszárhegyi pincében rögzített, azonos. Nekem addig sem volt sok kétségem, de azóta meggyőződésem, hogy ezek a tárgyak Magyarországon kerültek elő a földből.” Esküvői ajándéknak szánhatták a szép tálalókészletet « A lelet nagy része még feltárásra vár Tavasszal az illegális gyűjtők letarolják az értékes fűszer- és gyógynövény lelőhelyeit Védettséget érdemelne a medvehagyma SZEZON Ilyenkor tavasszal medvehagymalevelet kínálnak eladásra a közterületeken és a piacokon, ennek jelentős része jogosulatlan gyűjtésből, lopásból származik. Az ebből élők tavasszal gyakran lelőhelyeket tarolnak le, zavarják az élőhelyeket, szemetet hagynak maguk után a természetben, szedés közben pedig mindent, köztük a védett növényeket is letapossák vagy a medvehagymával együtt leszedik, lekaszálják. A medvehagyma illegális gyűjtése és árusítása évente százmilliókban mérhető hasznot hoz a természetet károsítóknak. „Ez azért is veszélyes, mert így az is előfordul, hogy más növények, például gyöngyvirág- vagy őszikikerics-levelek kerülnek a medvehagymale- velekhez, ami pedig mérgező - mondta Temesi Géza, az Országos Természetőr Egyesület elnöke. - Segítheti a felismerést, ha a levelet ujjaink között összedörzsöljuk: ha ‘Fokhagymaillatú, ha összedörzsöljük a levelét Fotó: MW fokhagymaszagot lehet érezni, biztosan medvehagymáról van szó, hiszen vadfokhagymának is nevezik. Amennyiben nem tudjuk a növényt kétséget kizáróan azonosítani, ne gyűjtsük be, inkább megbízható forrásból vásároljuk meg. Ez minden gyógynövényre igaz. A hazai gyógynövények között egyébként harminc védett és fokozottan védett fajta van. Ezek gyűjtése büntethető. Tisztában vagyunk azzal, hogy a védetté nyilvánítás a medvehagyma esetében nem a legjobb megoldás, de szigorításra mindenképpen szükség lenne, hogy a gyűjtők megértsék, a szabályok betartásával, a környezet tiszteletével védeniük kell a természeti értékeinket.” Temesi Géza azt mondta: a medvehagyma védetté nyilvánításának gondolata már többször felmerült. A körülöttünk lévő országokban már van, ahol tilos szedni, tőlünk szállítanak hozzájuk a begyűjtött termésből. Az értékes növény őrzése most az erdészeti szakszemélyzet és a természetvédelmi őrök feladata. Sajnos az ország azon térségeiben, ahol elterjedt és ahol nagy mennyiségekben gyűjtik a medvehagymát, eddig nem tudták eredményesen távol tartani a természetron- gálókat - azokat, akik a begyűjtés idején hajlamosak más védett erdei gyógynövényeket is letarolni. Hasonlóan nincs hatékony fellépés a javarészt lopásból származó medvehagyma közterületen folytatott illegális árusításával szemben sem. A gyűjtött medvehagyma élelmiszernek minősül, így az általános jelölési, nyomon követési követelmények ugyanúgy vonatkoznak rá, mint a termesztett zöldségekre, gyümölcsökre. Ennek megfelelően fel kell tüntetni a gyűjtő vagy a forgalmazó nevét és címét, az áru megnevezését, az azonosítására alkalmas adatot, például a csomagolás vagy a szedés idejét. Vásárlóként is könnyen ellenőrizhetjük, hogy beazonosítha- tó-e a gyűjtő vagy a forgalmazó, így elkerülhetjük, hogy illegális terméket vegyünk. F. E. Csak megbízható helyről szerezzük be! Vigyázat, csak két kilót szedhet! A medvehagyma - mint minden más, nem védett gyógynövény - állami erdőben egyéni szükségletre fejenként napi 2 kg-ig gyűjthető. Ez azonban kereskedelmi forgalomba hivatalosan nem hozható. Magánerdőben mindennemű, állami erdőben a nagyobb meny- nyiségben való gyűjtéshez a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges. Védett természeti területen pedig a gyűjtés külön hatósági engedélyhez is kötött. Akinek nincs ilyen papírja, azt megbüntethetik.
