Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2017. ÁPRILIS 8., SZOMBAT A fogyasztás harmada importból származik, de az a cél, hogy önellátók legyünk. Az árak az előrejelzések szerint nem emelkednek Milyen tojást vegyünk húsvétra? A madárinfluenza óta hely­reállt a hazai tojástermelés, nem lesz hiány az ünnepek­re. Ilyenkor vesszük a leg­többet: az éves fogyasztás 20 százaléka jut a húsvétra. Fábos Erika ÜNNEP A madárinfluenza-jár- vány ellenére lesz elegen­dő tojás húsvétra - mond­ta Végh László, a Magyar To­jóhibrid-tenyésztők és Tojás- termelők Szövetségének elnö­ke. Mára azok a gazdaságok is visszaállították az állomá­nyaikat, amelyeknek a fertőző megbetegedés miatt meg kel­lett szabadulniuk a tojóktól. „Az ünnepi időszakban fogy a legtöbb tojás, a karácsony és a húsvét egyformán kiemelt időszak - mondta Végh Lász­ló. - Természetesen a terme­lők igyekeztek úgy pótolni az elveszett állományt, hogy mostanra termelni tudjon. A kiesés nem okoz drágulást. A tavalyi nyomott árak után idén már elégedettek a felvá­sárlói árakkal a termelők.” A fogyasztói árakra az ün­nepek előtt az importtojás sem lesz hatással, a húsvét ugyan­is nem az az időszak, amikor dömpingáron kerülne a piac­ra a tojás. Igaz ugyan, hogy az uniós termelők sokáig le­nyomták a belpiaci árakat, de a forgalmi adó csökkentésével és a közúti fuvarozási rend­szer ellenőrzésének megerősí­tésével nagyrészt sikerült ki­szűrni az áfacsalással érintett szállítmányokat. Tavaly több mint kétmilliárd darab fogyott Az ünnepi beszerzéssel az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem lesz gond, import­tojás is kerül a boltokba. Er­re nemcsak ilyenkor, de év közben is szükség van. Igaz ugyan, hogy Magyarországon tavaly tíz százalékkal, mint­egy 100 millió darabbal nőtt a nagyüzemi tojástermelés, de ez így sem elég. A cél az, kedelmi egységre és csak­nem 400 ezer étkezési tojás­ra kiterjedt felmérése megál­lapította, hogy az importtojá­sok mintegy 70 százaléka a kisméretű - S és S/M jelölé­sű - kategóriába tartozik. Ezt a kategóriát az EU-ban koráb­ban csak ipari célokra hasz­nosították, és az unió nagy részében étkezési tojásként ma is eladhatatlan. A szövet­ség hangsúlyozza: a tyúkállo­mányok egész életükben csak 5-6 százalékban termelnek ilyen kisméretű tojásokat, te­hát importból főleg selejtes to­jás kerül az országba, és mi­vel az unióban túlterme­lés van, legtöbbször ol­csóbb a hazainál. Nálunk olcsó a tojás Ráadásul az, hogy az S-es méretű to­jás olcsó, ugyancsak csalóka. Nem jár job­ban a vásárló, ha az olcsóbb, de kisebb mé­retű tojást választja. Er­re hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisz­térium nemrég életbe lépett rendelete is. Eszerint a boltok­ban azonos betűmérettel kell feltüntetni a tojás darabon­kénti és kilós árát is, így köny- nyebb eldönteni, melyik mé­rettel járunk jobban. A tojás fogyasztói ára az Egyesült Királyságban a leg­drágább (10 tojás 3,12 euró­ba kerül), Csehországban pe­dig a legolcsóbb (1,12 euró), ezt csak kismértékben múl­ták felül a hazai tojásárak (1,18 euró), Németországban 1,39, Ausztriában 1,6, Szlo­vákiában 1,4 eurót kérnek el 10 darab tojásért. Az elmúlt években a tojás fogyasztói át­lagára Magyarországon 2012- ben volt a legmagasabb, első­sorban a kötelező technológiai váltással összefüggésben, ak­kor 420 forintot kellett fizet­ni tíz tojásért. Most, minőség­től függően, 360-450 forintot kérnek érte. Tavaly Magyarországon 100 ezer darabbal nőtt a nagyüzemi tojástermelés A gazdaságok visszaállították az állatállományukat Fotók: MW Könnyen megtudhatja, hazait vett-e hogy tovább növekedjen a ha­zai mennyiség, és ahogy ko­rábban, Magyarország ismét önellátó legyen tojásból. Ta­valy egyébként 2,14 milliárd étkezési tojás fogyott, amiből 600-700 millió darabot háztá­jiban állítottak elő, és körül­belül ugyanekkora volt az im­port aránya is. Az első számjegy a tartásról árulkodik. A 0 azt jelenti, ökoló­giai, biotartásból származik, az 1-es a szabad tartás, a 2-es a mélyalmos, a 3-as a ketreces. Az utána következő két betű azt jelöli, hogy melyik ország­ból, ha tehát itt a HU felirat ol­vasható, hazai a tojás. Az utá­na következő számsor azt jel­zi, hogy hol található a telep, ahonnan származik, az utolsó számjegyekkel pedig a terme­lőt lehet beazonosítani. Külföldről sok selejtes tojás érkezik A behozatallal nem az a probléma, hogy túl nagyará­nyú, hanem hogy így is sok közötte a silány minőségű. Molnár Györgyi, a Magyar Tojásszövetség titkára azt mondta: az Agrárgazdasági Kutató Intézet 200 kiskeres­Húsvéti böjt - testnek és léleknek? Fotó: Shutterstock A hamvazószerdától húsvétva- sárnapig tartó időszak sok em­ber életében szigorú életmód­dal jár. Lemondunk minden káros, illetve a szervezetünk­nek terhes ételről és szokásról, de vajon hogyan hat mindez a szervezetre? Hogyan hat a hús- vétot megelőző 40 napos böjt a koleszterinre? Létezik-e ko­leszterinböjt? Milyen étrenddel tarthatjuk karban rossz értéke­inket, illetve mennyi idő alatt javíthatunk rajtuk, csökkent­hetjük a szív- és érrendszeri be­tegségek kockázatát? A böjt a társadalom egy részé­ben megmaradt vallási szokás­nak, de mára már divattá is vált, a magasztos eszmék he­lyett a test fizikális jólétéről szól - áll a Magyar Kardiológusok Társaságának közleményében. „Böjt alatt egyrészt az alap­anyagcsere lelassul, izmot ve­szítünk, hiányoznak a vitami­nok és a nyomelemek; amikor pedig valaki újra enni kezd, zsír formájában fog minden visz­szajönni. Hirtelen emeljük meg a zsír- és cukorbevitelt, ami­vel megterheljük a szervezetet. Ilyenkor drasztikusan nő a ko­leszterinszint, ennek következ­tében lerakódások keletkeznek az erekben, és ez növeli példá­ul a trombózis, illetve a szívin­farktus veszélyét - figyelmeztet Hervainé Krizsán Annamária, a társaság dietetikusa. - Nagyon fontos ügyelni a fokozatosság­ra. A böjtbe nem szabad fejest ugrani. Kezdőknek az is megol­dás lehet, ha hetente egy rend­szeres gyümölcsnapot vezet­nek be. A böjt megtörése is fo­kozatos legyen, nagyon könnyű ételekkel, kis adagokkal álljunk vissza a normális étkezésre” - tanácsolja a dietetikus. „Vannak bizonyos krónikus be­tegségek, amelyek esetén tilos bármilyen böjtbe kezdenünk. Pajzsmirigy-túlműködés, vese­elégtelenség, terhesség, szop­tatás, vérkeringési, vérképző­A böjtbe nem szabad fejest ugrani szervi betegségek, diabétesz, egyes pszichiátriai betegségek esetén; illetve a krónikus szív­betegeknek sem szabad a szer­vezetet ennyire megterhelő vál­lalásnak kitenni. Óvatosan kell ezzel bánni pubertáskor előtt és időskorban is, ilyenkor csak egy-két napos, enyhébb kúrák­ba ajánlatos belevágni” - figyel­meztet Vértes András kardioló­gus, a Magyar Kardiológiai Tár­saság kardiovaszkuláris pre­venciós és rehabilitációs mun­kacsoportjának vezetője. És hogy miként, mennyi időn belül befolyásolja, befolyásolhatja la­borértékeinket a böjt? „A ma­gyar lakosság összkoleszterin- szintjének átlaga 5,7 mmol/l, az optimálisnak tartott tarto­mány felső értéke 5,2. A fel­nőtt lakosság 66 százaléká­nak magasabb a vérzsírszint­je az ajánlottnál. Ezen azonban rövid távon, akár 40 napos ön­megtartóztatással sem tudunk nagyon változtatni. Ehhez leg­alább két-három hónapra van szükség, ám akkor megfelelő étrenddel 5-10 százalékkal is csökkenthetjük a koleszterin­szintünket. Sokaknak már ez is segítene, ráadásul a kolesz­terinszint egyszázalékos csök­kentése két százalékkal mér­sékli a szív- és érrendszeri be­tegségek kockázatát” - teszi hozzá a főorvos. „A többszörösen telítetlen zsí­rok (köztük az ómega-3 és az ómega-6 zsírok) és az egysze­resen telítetlen zsírok csökkent­hetik a vér triglicerid- és LDL-ko- leszterin-szintjét, ebben gazdag a lenmag-, a szőlőmag-, a nap­raforgó, a tökmag-, a dió-, az olí­va- és a mogyoróolaj. Ajánla­tos sok gyümölcsöt, zöldséget és gabonát fogyasztani, oldha­tó rostokban gazdag ételeket, amelyek megkötik a bélben a zsírokat és csökkentik a kolesz­terinszintet. Ilyen élelmiszerek a zabkorpa, a zabpehely, a tel­jes kiőrlésű lisztek, a natúr müz­lik, a hajdina, a köles, a barna rizs, a bulgur, a babfélék, a bor­sófélék, a rizskorpa, az árpa, a citrusfélék, az eper, a répa és az alma. A tejtermékek közül a so­vány, zsírszegény változatok ja­vasoltak. Húsokból, húskészít­ményekből elsősorban a tenge­ri halak, illetve a csirke és puly­ka fogyasztása javasolt (bőr nél­kül), időnként sovány sertés-, marha- és vadhússal kiegészít­ve. És mindehhez persze rend­szeres mozgásra is szükség van” - ad tanácsot Hervainé Kri­zsán Annamária dietetikus. MW 1

Next

/
Thumbnails
Contents