Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám

2017. ÁPRILIS 8., SZOMBAT SZTORI g „Mindegy, hol leszünk tíz év múlva, csak boldogok és egészségesek legyünk” Babaszobából a színpadra Janicsák Veca megannyi koncert, klip és sikerlistás dal után egy időre visszavonult, hogy minden idejét a család­jának és újszülött kislányá­nak, Emmának szentelhesse. A nézőknek és a rajongóknak azonban nem kellett túl soká­ig nélkülözniük az énekesnőt, a színpad után a napokban a képernyőre is visszatért. Takács Eszter- A TV2 A nagy duett című műsorában tér vissza a képer­nyőre, a show-műsorban Simon Kornél színművész a partnere. Sokat készült a műsorra?- Természetesen igen, na­gyon sokat dolgoztunk. Egy ilyen nagyszabású műsornak feltétlen velejárója, hogy gya­koroljanak, készüljenek a ben­ne szereplők. Számos ének­óránk és különféle elfoglaltsá­gunk volt az első adás előtt is, és persze mindemellett igyek­szünk az egyéni felkérések­nek is eleget tenni. Izgalom­mal várjuk A nagy duett kez­detét, és nagyon reméljük, mi­nél hosszabb ideig kapunk a közönségtől lehetőséget arra, hogy bizonyítsunk.- A Csillag születik és az X-Faktor óta töretlen a pályája, elnyerte Az év énekesnője díjat is. Mikor döntötte el, hogy ez lesz a hivatása?- Gyermekként már része volt az életemnek a zene, az ének­lés. Természetes volt, hogy da­lolok, amerre járok. Nem dön­töttem el, egyszerűen így ala­kult. Hálás vagyok a közön­ségnek, mert hallgatóság nélkül nincs éneklés, először az ő szavazataik, majd sokszor a szerete- tük tartott a pályán. En­nek ellenére még min­dig rengeteg dolog érdekel a zenén kí­vül is, nagyon szeretném elkezdeni az egyetemi tanulmányai­mat és meg­szerezni a diplomát. Sze­retem az ide­gen nyelve­ket, és nem ki­zárt, hogy tíz év múlva egy má­sik szakmában igyekszem majd helytállni. Isten útjai kifürkészhe- tetlenek.- A kislánya, Emma szü- | letése után fokozatosan | tért vissza a munkába. Milyen mostanában az élete? Könnyen meg tudja szervezni, hogy a családra és a mun­kára is jusson idő?- Az anyaság a legcsodála­tosabb dolog számomra a föl­dön. A szülői lét felelősséggel jár, a lelki és anyagi bizton­ság egyaránt fontos, aminek a munka természetes része, így nem volt kérdés, hogy amint el­jön az ideje, ismét felveszem a lantot és teszem a dolgom. Az egész család segít, hogy oko­san tudjuk beosztani az időt. Az elmúlt két év leginkább a kislányomról szólt, ennél tar­talmasabb és szebb ajándékot el sem tudnék képzelni, és továbbra is Emma az első. Mindent igyek­szünk úgy csinálni, hogy ez így is ma­radhasson.- Fiatalon lett édesanya, hogy élte meg a vá­randóssá­got, a kis­lánya szü­letését?- Csodálatos időszakként, ami még azóta is tart. Én úgy . éreztem, talán könnyebben ve­szem az akadályokat bizonyos dolgokban, és nem kizárt, hogy ennek köze van az életkorom­hoz. De teljesen mindegy, hány évesen születik az embernek gyereke, az a fontos, hogy ké­pes legyen annak megfelelően a javára fordítani a helyzetet. Szerintem erre nincsen egyön­tetűen bevált recept.- Mit szóltak az örömhírhez a nagyszülők? Az édesapja, Janicsák István, aki a Z’Zi Labor énekese és vezetője, hogyan fogadta a hírt? A legtöbb férfi életében „nagy szerelem”, ha kislánya vagy lányunokája születik. A nagypapa is szokott vigyázni Emmára?- Nagyon boldogok voltak, és mindennel elhalmozzák Em­mát. Legtöbbször anyukám se­gít, nyugdíjasként ez számára a legegyszerűbb, de apukám is jelen van a kislány életében. Névjegy: Fonogram díjas magyar énekesnő. Édesap­ja Janicsák István zenész, a Z’Zi labor énekese. 2011 őszén az énekesnő a Papp László Sportarénában lemezbemuta­tó nagykoncertet adott, a Veca világa című lemeze pedig a Mahasz-lista 2. helyére ugrott. A Transilvanian Music Awards szavazatai alapján ő lett a magyar versenyzők közül Az év legjobb női hangja és a 4. Glamour-gálán el­nyerte Az év énekesnőjének járó díjat is. Ezrével hevernek kiadatlan 19. századi magyar szövegek a kézirattáraiba- Azt olvastam, hogy szeretné, ha a kislánya nem válna „celebgyerekké”. Édesapja is ismert ember. Önnek nehéz volt megélnie, hogy ismert szülők gyereke?- Mivel édesanyánk nem volt ismert, így vele nyugod­tan lehetett járkálni bárhol. Azt pedig, hogy az apukán­kat megnézik úton-útfélen, megszoktuk hamar, és mivel nem tették a mindennapjaink részévé a szereplést, így nor­málisan tudtunk élni. Nem tartom egészséges dolognak, ha egy gyerek sztárolva van úgy, hogy valójában még nem tett le semmit az asztalra. Na­gyon rossz lesz az énképe, hi­szen látszólag mindene meg­van, de közben nincs az a jól­eső érzés, hogy igen, ezért én megdolgoztam. Én megterem­tem a lehetőséget, hogy zenél­hessen, tanulhasson, hogy fej­lessze magát abban, amihez erőt érez. De szeretném, ha a sikereit sajátjaként élhetné meg, ezért nem segítem hozzá olyanhoz, aminek még nincs ott az ideje. Anyukám örök ér­vényű mondása: „Leviheted a lovat a folyóhoz inni, de nem ihatsz helyette.”- Hol képzeli el magát és a csa­ládját tíz év múlva?- Mindegy, hol leszünk, csak boldogok és egészségesek legyünk. Felfedezésre váró ismeretlen mesehősök Domokos Mariann két kisgyermek anyukája, de nem emiatt kezdett el mesékkel foglalkozni KUTATÁS Új könyv született a magyar népmesegyűjtés kez­detéről. A Mese és filológia cí­mű kötet szerzője Domokos Ma­riann, az MTA Néprajztudomá­nyi Intézetének fiatal kutatója, hiánypótló munkáját Akadé­miai Ifjúsági Díjjal ismerte el a szakma. A szerző két kisgyer­mek anyukája, de, mint mond­ta, nem a gyerekek miatt kez­dett a mesékkel foglalkozni. „Az ELTE néprajz szakára Kri­za János, a Vadrózsák gyűjtő­je kéziratban maradt népmese­gyűjtéséről írtam a szakdolgo­zatomat. Ekkor merültem be­le a 19. századi népmesék vi­lágába, és kutatni kezdtem. A népmesekutatás történetisé­gét eddig kevesen vizsgálták. Számomra döbbenetes élmény volt azzal szembesülni, hogy ezrével hevernek kiadatlan 19. századi magyar nyelvű népme­seszövegek a kézirattárakban” - mondja a szerző. Hozzátette: ez a mostani kötet olyan intéz­ményeket, népmesegyűjtőket és gyűjteményeket mutat be, olyan szempontokat és össze­függéseket kíván megismertet­ni, amelyek feltűnően hiányoz­nak a hazai mesekutatásról szóló eddigi összegzésekből. A kutatások sze­rint a mesék a kez­detektől fogva ve­lünk élnek, és év­századok óta le is jegyzik őket. Az egyik legkoráb­bi mesenyom egy egyiptomi feljegyzés, amely időszámítá­sunk előtt 2000 körűire datál­ható, de már ez is egy korábbi mese meglétére utal. Európá­ban az olasz Giovanni Frances­co Straparolának a 16. század kö­zepén megjelent gyűjteménye egy új műfaj, a tündér­mese kiindulópont­ja. A 17. század vé­gén ezt francia meseírók nép­szerűsítették. Hazánkban a 18. században, német előzmények alapján kezdődött el a gyűjtő­munka. „Nálunk a 18. század utolsó évtizedeiben jelentek meg az első gyűjtési felhívások - idé­zi fel. - Európában a Grimm testvérek gyűjteménye adott nagy lökést az egyes nemze­teknek ahhoz, hogy a saját népmesekincsüket elkezdjék szisztematikusan feltárni. A népmesegyűjtés szervesen il­leszkedett a nemzeti önállósá­gért, függetlenségért, az iroda­lomért és nyelvért folyó küzde­lembe, fontos része volt a népi kultúra nemzeti kultúrába va­ló beépítésének. Közvetlenül Grimmék vállalkozásának ha­tására kezdte el Gaal György összegyűjteni a Bécsben állo­másozó magyar katonáktól a magyar népmeséket az 1810- es években. Innentől datáló­dik a hivatásos mesegyűjtemé­nyeink korszaka.” Hazánkban a 18. század- tan kezdő­dött a gyűjtés Fotó: Fiáth Miklós Magyar nyelvű meseszöve­gekkel persze már korábban is találkozhatunk, a 18. szá­zad legvégéről már több nyomunk és néhány szövegünk is fennmaradt, me­lyeket a mesekuta­tás ma népmesék­ként tart számon. Domokos Mariann azt mondja, sokan valamiféle ősi, mitikus, szinte már szakrális tudást sze­retnének beleképzelni az egyes történetekbe. Olykor egyene­sen a mesék gyógyító erejéről esik szó, iparágak kezdenek er­re épülni. A mese felnőttműfaj volt nagyon sokáig, természete­sen a rövidebb, didaktikusabb állatmesék a kisebbek számá­ra is befogadhatóak voltak, de a természetfeletti erejű hősök csodálatos kalandjait elmesélő hosszú tündérmesék eredeti­leg alapvetően nem a gyerekek­nek szóltak. Egyelőre úgy tud­juk, hogy a Grimm testvérek igazították hozzá először, a 19. század első évtizedeitől kezd­ve a század közepéig folyama­tosan, az európai meseirodal­mat a polgári otthonok gyerek­szobáinak ízléséhez. „Ez végtelenül történetiet- len és folkloristaként tökélete­sen értelmezhetetlen, sőt, kife­jezetten kártékony megközelí­tés. Számomra a népmese min­denekelőtt szövegként megje­lenő történeti műfaj, mely szö­vegeket meghatározott szerep­lők, a mesélők alakítják és hoz­zák létre meghatározott törté­neti folyamatok keretében. A népmese szüzséje, elemei, motívumai, sokszor még a sze­replői is nemzetköziek. Van­nak olyan elméle­tek is, melyek azt feltételezik, hogy a honfoglalás korá­ban kialakult, mi­tikus és hősepi­kai elemeket is fel­használó hősmese alműfaja Európában tőlünk terjedt el.” Fábos Erika A mese korábban felnőtt­műfaj volt I Az elmúlt két év MíMIÍ | leginkább a kislányomról szólt.

Next

/
Thumbnails
Contents