Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-07 / 56. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁRCIUS 7., KEDD Iváncsikné Kálmán Éva hiszi, sokan kaphattak volna még kitüntetést Ha lesz időm, egyszer biztosan kipróbálom a szabadságot is Iváncsikné Kálmán Éva hosz- szú és eredményes munkásságának elismeréseként kapta meg a Kaposvár város szolgálatáért díjat nemrégiben. Energikus, a feladatok elől meg nem hátráló pedagógus, aki megbecsüli azt, amit eddig elért, de sokkal fontosabb számára az, amit még megvalósíthat. Mert a tény, hogy épp beszélgetésünkkor lett hatvanéves. Barkóczy László laszlo.barkoczy@partner.mediaworks.hu KAPOSVÁR - Számtalan esemény megszervezése, lebonyolítása fűződik a nevéhez, dolgos egy életút az Öné.- Nagyon örülök, hogy most kitüntetést kaptam a munkámért, de hiszek abban, hogy még nagyon sokan kaphattak volna. Én az Alföldről származom, majd éltem Pápán is, de mikor ideköltöztünk a férjemmel, én csak „jött-mentnek” számítottam. Azóta kiléptem a kezdeti státuszból, előbb elfogadtak a kaposváriak, majd be is fogadtak, mostanra pedig már ki is tüntetnek. Ezt tartom igazi elismerésnek.- Mindenhol nagy tisztelettel említik a nevét. De ez egy olyan dolog, amit nem lehet kapni, azt ki kell érdemelni.- Én azt gondolom, hogy azzal, hogy tiszteletet adok, valószínűleg azt is kapok vissza.- Ambivalens híreket olvas az ember a gyerekek mozgásával kapcsolatban. Egyesek szerint nem mozognak eleget, míg mások szerint a mindennapos testnevelésóra a megváltás.- Ez egy rettenetesen kényes kérdés. Én testnevelő vagyok 42 éve, tehát azt gondolom, van rálátásom. Nem hiszek a mindennapos testnevelés ilyenkénti megvalósításában. Nagyon szükségesek a döntéshez azok a személyi és tárgyi feltételek, melyek azért még sok helyen hiányoznak. Ezek hiányában inkább csak árthatunk. Mert hol a sikerélmény egy állandóan ismételt lépcsőzésben? Számomra a sport az, amit a gyerek élvezettel csinál. Nem több és nem is kevesebb. Most ez az elvárás, és én igyekszem ezt maximálisan megvalósítani. De ehhez kell egy olyan nagy szakmai alázat, tapasztalat, illetve elhivatottság, ami azért megnehezítheti a feladatot sokak számára, pláne ha a tárgyi feltételek sem adottak. Szerencsés vagyok, nyolc évig tanítok egy gyereket, így nyomon tudom követni a fejlődését, és látom, milyen mozgásformákra van szüksége. Bevezettem például a tantermi testnevelést, olyan feladatokkal, melyek mindig változatosak, szórakoztató- ak. Ki nem szeretne padokat tolni- húzni, ugrálni köztük, rajtuk akár? De nagyon sok ötletet adnak a gyerekek is.- Igaz, hogy a mai gyerekek lustábbak, kevesebbet mozognak?- Ezek sztereotípiák. Nem szeretem a „Bezzeg az én időmben” kezdetű mondatokat. A mai gyerek teljesen más, mint a tegnapi volt, és remélem a holnapi is egészen más lesz. Máshogy kell hozzájuk szólni, másképp lehet őket motiválni. Ez az, ami engem a pályán tart.- Nagyon sok szülő valamilyen sportág felé tereli a gyerekét, ha egyáltalán tereli. Népszerű a foci, pedig lehet, nem mindenki arra termett. Van más választási lehetőség is... Az az igazi elismerés, hogy nem csak elfogadtak, de be is fogadtak a kaposváriak Iváncsikné Kálmán Éva: nem szeretem a „bezzeg az én időmben" mondatokat Fotó: Lang Róbert Energia nem csak a sporthoz kell Az energia nem csupán a sportéletben szükséges, de a folyamatos önképzés, tanulás ugyanolyan fontos a tanárnő számára. Noha már „védett korban” van, önként jelentkezik számos továbbképzésre, pusztán azért, hogy tudja azt, amit ott elmondanak. Az interaktív tábla háromnapos oktatásától, és a sok új információtól sokat zsongott a feje, de aztán épp tanulói segítettek neki nagy türelemmel elmélyíteni, és rögzíteni a megszerzett tudást. De a portfolió elkészítésére sem úgy gondol mint az ördög büntetése: megcsinálta, mert kihívásnak látta, nagyon sokat tanult belőle, és most jelenleg ő az egyetlen a tanári karban aki megvédte azt. Köszönőlevél Iváncsikné Kálmán Éva biológia szakos tanár is, a Berzsenyi Iskolában egyedüliként oktatja a tantárgyat. Noha a sportélet nagyobb hírverést ad, azért a tanárnő hatalmas sikernek könyveli el, mikor a nemrégiben volt tanítványától kapott köszönőlevelet, aki jelenleg egy agykutató csapat tagjaként dolgozik.- Nálam egyáltalán nem kell többet focizni, pedig én a labdarúgást ugyanúgy imádom, mint minden más sportágat. De nem jobban. Ennek a sportnak sincs mindenhatósága, nem is szabad, hogy legyen. Én azt gondolom, hogy a sportág kiválasztása az mostanában fordítottan működik egy kicsit, mint kellene. A gyerek válasszon, ne a szülő, de ne is a sportág válassza a gyereket. Nekem, mint testnevelőnek tehát az a dolgom, hogy felkészítsem alapvető mozgáskoordinációját, állóképességét arra, hogy amikor a diák megismer egy sportágat, képességei birtokában el tudja dönteni, hogy akarja-e azt űzni vagy sem. Az a dolgom, hogy minden sportot megmutassak a tanítványaimnak, a síeléstől a korcsolyán át a birkózásig, hogy tudjon miből választani. Ha döntött, én támogatom, legyen az bármely sportág. Ajánlok edzőt, tartom a kapcsolatot a szülőkkel, ha szükséges.- Nagyon pörög, minden szava energikus, optimista tettvágy- gyal teli. Úgy látom, van még mit tenni.- Igen, rengeteg tervem van! Eddig minden nyáron tá- boroztattam, de idén ez nem lesz, új kihívásokat keresek, és találni is fogok! A Balaton- átúszás magától értetődő, hisz a szervező csapatban is benne vagyok évek óta. De a vizes világbajnokságon is számítanak a munkámra Balatonfüreden. Ezekre már nagyon készülök. De most pályáztam a csodaosztályommal egy négynapos kirándulásra, remélem, nyerünk is. Azért így is lesz pár szabad hetem a nyárból, ez érdekes lesz, kipróbálom, milyen pihenni, hiszen gyerek nélkül nem voltam szabadságon vagy 15 éve. Ha nem tetszik, rögtön keresek arra az időre is valami elfoglaltságot. Szabad kapacitásaim vannak, és ennek már híre is ment szerencsére... Több mint száz bor és csaknem féíszáz pálinka versengett Az év borait is kiválasztották A Bibliamúzeumtól a pesti esküvőig SEGESD A segesdi Szent László Borbaráti Kör huszonnyolcadik alkalommal rendezte meg hagyományos borversenyét és tizenegyedszer pálinkaversenyt is tartottak. A szakmai zsűri elé százhét féle bort és negyvennégy féle pálinkát hoztak a gazdák, eze-. két kellett megízlelniük és elbírálniuk. A boroknál 28 arany, 32 ezüst és 34 bronz oklevél talált gazdára. A pálinkák közt 5 arany, 15 ezüst és 14 bronzminősítést osztottak ki. Kiemelkedő eredményt ért el Kalafatics lános szőlősgyö- röki borosgazda, aki összesen hat borával is aranyérmet szerzett - mondta Büki Gábor főszervező. A rendezvényen kiosztották „Az év borai” díjakat is. A legjobb fehér gazdája Pápai János, a vörösboré Baranyai János, míg a vendég fehérbor gazdája Albertus József, a vendég vörösé Bútor Sándor lett. Az év rosé bora címet dr Lévai Iván bora érdemelte ki az idén. Az év pálinkájának gazdája pedig Kis- kó Lajos lett. A borverseny finom vacsorával, egymás borainak kóstolgatásával és bállal zárult. Györke József A legízletesebb borok, pálinkák készítői kupát, emléklapot kaptak KŐRÖSHEGY Színes élményekkel gazdagodva tértek haza a református fiatalok legutóbbi útjukról. Budapestre kirándultak vonattal kőröshegyi, balaton- földvári és szántó- di református fiatalok, konfirmandusok a hétvégén. A lelkes kis csapat Ficsor Gábor Andor, kőröshegyi lelkipásztor vezetésével először a Ráday utcai Bibliamúzeumot kereste fel, majd ezt követően megtekintette a Kálvin téri templomot és a genfi reformátor szobrát. Innen aztán már a budai várba vezetett az útjuk egy emlékezetes eseményre. Végül ugyanis az ifjúsági munkát a gyülekezetükben évek óta segítő, illetve szervező fiatal pár esküvőjén vettek részt a pasaréti templomban, ahonnan igazi, személyiséget átható élményekkel gazdagodva tértek haza. Gamos Adrienn Az ifjúsági munkát végző fiatalok egybekeltek, a társak együtt örültek velük
