Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám
2017. FEBRUAR 18., SZOMBAT SZTORI g Fotó: VR Névjegy: Kotschy András 1969. május 22-én született Budapesten. 1999-ben a kémiai tudomány kandidátusa lett az MTA-n. 2004 óta az ELTE és a PTE Kémiai Doktori Iskolájának témakiírója, oktatója. 2005-ben habilitált az ELTE n. 2005- ben elnyerte a Magyar Kémikusok Egyesületének nívódíját. Háromszor is neki ítélték a Bolyai János kutatási ösztöndíjat. 2007-től a Servier Gyógyszerkémiai Kutatóintézet Zrt. kutató- professzora és vezetője. Nős, három gyermeke van. Magyar kutatók állnak annak a nemzetközi szerzői csapatnak az élén, amely szabályosan lázba hozta a tudományos világot az elmúlt hónapokban. A kutatók egy olyan rákellenes szert fedeztek fel, amely az állat- kísérletekben is hatékonyan pusztította el a daganatos sejteket. Heteken belül már embereken is kipróbálják. Fábos Erika ELLENSZER Leukémiás, limfó- más és egyéb daganatos sejttenyészeteken is nagyon jó eredményeket értek el a kutatók. Ez egyébként nem ritkaság, a szenzáció ebben az, hogy az általuk használt molekula az állatkísérletek során is hatásosnak bizonyult. Az új gyógyszer]'elölt úgy működik, hogy az úgynevezett programozott sejthalált serkenti. Ez egy folyamatosan zajló természetes mechanizmus, a szervezet önvédelmi reakciója. Genetikailag kódolt folyamat, ami akkor lép működésbe, ha sejtosztódáskor valamilyen hibát észlelnek a sejtek. A hibát ilyenkor először igyekeznek kijavítani az erre programozott fehérjék. Ha azonban ez mégsem sikerül, azt észleli a sejt, és egy öngyilkos funkcióba kapcsol, vagyis önmagát pusztítja el, mert „tudja”, hogy ha a hibás információt tömegesen továbbörökíti, azzal a szervezet halálát okozza. „A rákos sejtek is képletesen szólva tudják magukról, A kutatók ma már biztosak benne, hogy univerzális ellenszert - vagyis olyan rákgyógyszert, ami minden daganatos megbetegedés ellen hatékonyan bevethető - nem fognak találni. Annyifajta rák van, hogy hibásak, ezt a beléjük kódolt önpusztítást mégis kikapcsolják, és nem pusztítják el magukat - magyarázta Kotschy András, a Servier Gyógyszerkémiai Kutatóintézet Zrt. kutatóprofesszora és vezetője, . - A sejten belül azonban nemcsak a sejt önpusztításáért felelős fehérje található, hanem a sejt életben tartásáért felelős fehérje is, amely nem engedi meghalni az egészséges sejteket. Mivel pedig a rákos sejtek úgy viselkednek, mintha ahány ember, sőt még annál is több, hiszen minden rákos sejt az adott beteg genetikai állományát hordozza, folyamatosan változik. Minden egyes ember, minden egyes daganat típusa számára más és más leegészségesek lennének, hiszen az önpusztítás nem működik bennük, ezek a fehérjék életben tartják őket. Három ilyen fehérjét ismerünk, ezek közül az egyik az MCL1. A kutatás célja az volt, hogy ennek az MCL1 fehérjének kikapcsoljuk az életben tartó funkcióját, annak érdekében, hogy a beprogramozott önpusztítás a rákos sejteken belül megvalósuljon, vagyis ezzel mégis öngyilkosságba kergetjük a tumorsejteket.” hét a hatásos terápia. A rákos sejtek túlélése több alapvető feltétel teljesülését követeli meg. Ezek közül az egyik, hogy a beléjük programozott önpusztítás ne működjön. Amit a magyar kutatók felfedeztek, Az elmúlt három évben ál- latmodelleken vizsgálták a készítményt, és egy különleges módszert is alkalmaztak: emberi daganatot ültettek egerekbe. Az egerek nagy része meggyógyult. És nem csak ennek alapján bizakodnak nagyon a kutatók. Azért is, mert egy ausztrál együttműködő partner tudományos kutatásaiból már az is kiderült, hogy ez a molekula egészséges sejtekben nem vált ki hasonló pusztulást, vagyis más szervekben - sok kemoterápiás eljárással szemben - nem okoz károsodást. Csak a rákos az egy olyan támadási útvonal a rákos sejtek ellen, ami más terápiák hatékonyságát is robbanásszerűen javíthatja. Nemcsak a leukémia ellen alkalmazható, hanem számos más daganat esetén is gyógyíthat. sejteket ölte meg, az egészséges sejteket nem. Ennek köszönhetően tavasszal elindul az utolsó nagy próbatétel, elkezdődnek a humán klinikai kísérletek, beteg embereken vizsgálják, hogy hatásos-e a kísérleti készítmény, milyen dózist kell alkalmazni, és azt is, hogy vannak-e káros mellékhatásai. Hogyha ezek is megfelelően zárulnak, hat-hét év múlva az orvosok kezébe kerülhet a gyógyszer. Az, hogy ez a felfedezés mekkora áttörést jelenthet, jól jelzi az is, hogy a rákellenes gyógyszerjelölttel - ritkaságként a lap tematikájában - a világhírű tudományos folyóirat, a Nature is kiemelten foglalkozott. A Servier egyébként Európa második legnagyobb gyógyszergyára. A magyarországi kutatóintézetet 2007-ben alapították. A cég forgalma 2015- ben 3,9 milliárd euró volt. Tavaly 911 millió doboz gyógyszert adtak el. Miért hatalmas áttörés a gyógyászatban a magyar felfedezés? Hat-hét év múlva lehet gyógyszer A hétköznapi élet egyre több területén már ott vannak a gondolkodó gépek Észre sem vettük, de begyorsítottak a robotok Robot műtét közben. A robotok már tanulni is képesek, fejleszteni tudják problémamegoldó képességüket Fotó: AFP ÖNFEJLESZTÉS A mesterséges intelligencia ma már nem valami elvont tudományos-fantasztikus elképzelés, egyre inkább a napi valóságunk része. Ugrásszerű a fejlődés - amióta tanítani lehet ezeket a gépeket -, nap mint nap kapcsolatunk lehet robotokkal, elég, ha csak tömegközlekedünk, fordítóprogramot használunk vagy felkeresünk egy online ügyfélszolgálatot. Az okostelefonok prediktív szövegbeviteli funkciója egyszerű példa a mesterséges intelligencia egy hétköznapi alkalmazására, mint ahogy a beszédfelismerés vagy az automatizált fordítás is. Egyre többször beszélhetünk majd az üzenetekre automatikusan válaszoló csetrobottal is. „Már az 1960-as években kifejlesztettek egy ELIZA nevű csevegőprogramot, amely pszichoterapeutának kiadva magát egészen emberszerű kommunikációra volt képes - mondta el Benczúr András, az MTA Informatikai Kutatólaboratóriumának vezetője. - A program persze hamar lelepleződött, ha valaki kicsit is életszerű beszélgetésbe próbált vele elegyedni, mert a beépített szófordulatok ezekben a helyzetekben egyszerűen nem működtek.” De ez is változik, amiben jelentős szerepe volt a mélytanulásnak, amely a hierarchikus rétegekbe szervezett mesterséges neuronhálózatok tanulási képességeihez hasonlóan fejleszti a gépekben a problémamegoldás képességét. Ehhez a gépeknek rengeteg tanító adatra van szükségük. „Nem véletlen, hogy a mesterséges intelligencia fejleszA stratégiai-logikai játékokban a rengeteg lehetséges eset gyors áttekintése előnyt adhat a gépeknek - ez már 1996-ban megmutatkozott, amikor az IBM Deep Blue szuperszámítógépe legyőzte Gar- ri Kaszparovot. A go lehetsétésében élenjáró óriásvállalatoknál - Google, Facebook Tesla - elképesztő mennyiségű adat koncentrálódik keresési eredmények, szociális kapcsolati adatok vagy épp a vezetés alatt készülő élő videofolyam ges állásainak száma sokszorosa a sakkban elképzelhetők- nek. Tavaly sikerült az Alpha- Go gépnek nyerni a világ egyik legjobb játékosa, Lee Sedol ellen. Pókerben ez idén sikerült, a Libratus győzött a világ négy legprofibb játékosa felett. formájában - mondta el Benczúr. - Azokban a helyzetekben, amikor gyors reakciókra, hirtelen elvégzendő bonyolult műveletekre van szükség, a gépi intelligencia előbb-utóbb felülmúlja az emberi képességeket. Ilyen a kötött pályás járművek robotpilótája - ez működik a 4-es metrón is -, a vezetéssegítő, önvezető technológiák, ahol a gépi szenzorok villámgyorsan érzékelik és reagálnak a környezet változásaira.” Amerikában már átadták az első robotizált kávézót, Japánban egy olyan szállodát, ahol mindent gépek oldanak meg. Az ipari, katonai, és egyéb hatalmas robotok mellett egyre nagyobb az igény a szolgáltatóiparban az emberhez hasonlító, élethű, sőt érzelmeket is kifejező robotokra. Az egyik legnagyobb robotikai cég, a Hanson Robotics a humanoid robotok több verzióján is dolgozik. Van, amelyik már 12 érzelmet is képes kifejezni, tudja ráncolni a homlokát, tud mosolyogni, kacsintani. Ezeket főleg éjszakai munkavégzésre alkalmaznák: üzletekben, repülőtereken, szállodák recepcióÖnvezető járművekkel előzzük Európát Az önvezető autók lesznek azok a robotok, amelyek a legrövidebb időn belül tömegesen elterjedhetnek. Magyarország az önvezető járművek fejlesztésében az európai élvonalba kerülhet. Zalaegerszegen épül az egyik legnagyobb tesztközpont, ahol a járműgyártók akár hetekig, hónapokig tesztelhetik önvezető autóikat. Ehhez hasonló 500 kilométeres körzetben nincs a térségben. Szeptemberben Európában elsőként Budapesten indul önvezető járművek tervezésével kapcsolatos mérnökképzés. in, az egészségügyben, mert egyes helyzetekben egy robot „empatikusabb” lehet, mint egy fáradt ember, mivel több információt képes gyorsan és precízen használni. Aggódni még nem kell, az okos gépek egyelőre nem veszik át az uralmat. Egy kutatás szerint a munkahelyi tevékenységek 45 százalékát a ma létező technológiákkal automatizálni lehetne, de az emberi tényező teljes kizárásával csupán a foglalkozások öt százalékát lehet helyettesíteni. Fábos Erika Már pókerben is jobbak a gépek Érzelmeket is kit tud fejezni már a robot
