Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám

g INTERJÚ 2017. FEBRUÁR 18., SZOMBAT csinálom, amit szeretek: a ze­néből és a zenének élek. jfPP pS? iPPPHMPlI- Pályájának egyik fontos ál­lomása az István, a király. Mi­kor játszotta utoljára ezt a sze­repet?- Két évvel ezelőtt, ami­kor Novák Péter rendez­te az előadást. A régi tagok­kal, köztük Nagy Feróval és Deák Bili Gyulával ott állhat­tunk az eredeti helyszínen, a Királydombon, ahol annak idején sok fehér galambot en­gedtünk szabadon a szabad­ság jelképeként. Emlékszem, az egyik rászállt az előrenyúj­tott kezünkre, miközben a tö­meg könnyezve éljenezte az előadást. Erdélyben a premier után húsz évvel a székelyföl­di Csíksomlyón mutattuk be a rockoperát, majd félmillió em­ber előtt. Akkor élő tévéközve­títés keretében énekelhettem el István szerepét. Kárpótolt mindenért.- 1983-ban ugyanis Koltay Gá­bor bizalmatlansága miatt nem játszhatott az ősbemutatón, mindössze az Istvánt alakí­tó Pelsőczy Lászlónak kölcsö­nözhette a hangját. Ma még­is több mint 30 éves barátság fűzi össze önöket.- Erre nagyon büszke va­gyok. A sors különös fintora, hogy az István, a király után az általa rendezett előadások címszerepeit mind rám bíz­ta. 1985-ben főszerepet játsz­hattam a János, a vitéz cí­mű rockoperában, amit Szegeden mutattunk be. A színház igazga­tójától úgy váltunk el, hogy a követke­ző évadban a Jé­zus Krisztus szu­persztárban én ját­szom el Jézust, Ré­vész Sándor lesz Júdás. Aztán az egészből nem lett semmi. Helyette a Rock Szín­ház tűzte műsorára a darabot, Sasvári Sándor kapta meg*a fő­szerepet. Ő lett Jézus.- Úgy tudom, hogy Szörényi Le­vente az öreg István szerepét önnek írta. Végül miért nem játszott a Veled, Uram című előadásban?- Ez egy nagyon hosszú tör­ténet... (sóhajt) 1992-ben Du- naszerdahelyen játszottuk az István, a királyt, az elő­adás szünetében odajött hoz­zám Levente, és megkérdez­te: „Szerinted, hogy fogsz ki­nézi az ezredfordulón?” Er­re rávágtam: „Biztos öregebb és ráncosabb leszek, de lélek­ben erős.” „Jó, mert megírom az öreg István történetét, amit te fogsz játszani!” Nyolc évig szinte mindennap erre az elő­adásra készültem, eljött az ez­redforduló, amikor is válasz­út elé állított Rosta Mária, a produkció producer asszonya: vagy visszaadom életem egyik legszebb szerepét a Koltay Gá­bor által színre vitt Megfeszí­tett című rockoperában, vagy visszaveszik tőlem az öreg Ist­ván szerepét a Veled, Uram­ban?4 Én a barátságot válasz­tottam, ezért kirúgtak, (per­cekig csak néz maga elé) A fe­leségem azt hitte, hogy szív- infarktust fogok kapni. Ne­kem mindenem volt ez az elő­adás. A darabot azóta sem lát­tam, képtelen voltam megnéz­ni. Sok év telt el azóta, már ré­gen megbeszéltük ezt a dolgot.- A beszélgetés elején emlí­tette, hogy tegnap Keszthely­re vitte a lányát, ott forgatta a legújabb klipjét. Ez azt jelen­ti, hogy Vivien szakmai útját ön egyengeti?- Mivel az édesapja vagyok, ezért segítem, amiben csak tu­dom. Tizenhat éves, számom­ra természetes dolog, hogy ha neki mennie kell valahová, akkor elkísérem. Ilyenkor ta­xisofőr üzemmódba kapcso­lok és elindulunk.- Már az elején egyértelmű volt, hogy énekes lesz belőle?- Sosem erőltettem rá sem­mit. Emlékszem, tízéves volt, amikor egyszerűen elém állt, és azt mondta: „Apa, taníts meg énekelni!” Ekkor arra gondoltam, adok neki egy dalt, amit úgysem fog tudni eléne­kelni. Ez volt Céline Diontól a My Heart Will Go On a Ti- tanicból. Egy hetet kapott tő­lem, utána elém állt, egysze­rűen leesett az állam. Ott dőlt Varga Miklós Budapesten szü- 1956. december 4-én. Az Egri József Úti Általános Is­kolában járta ki a nyolc osz­tályt, majd a Szabó József Geológiai Szakközépiskolá­ban folytatta tanulmányait, ahol középfokú geológusként végzett. 1981-ben a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Fő­iskolán végzett kereskedel­mi üzemgazdászként. Nős, el, hogy a lányomból énekes lesz. Az ének iskolájában a legjobb versenyzők között végzett, pár hete Pál Dénessel együtt megnyerték a Sztár­ban Sztár +1 kicsi című mű­sort. Azóta felpörögtek körü­lötte az események, készíti az első albumát, két videóklipje már fent van a YouTube-on. Nagyon sokan már úgy jön­nek oda hozzám a fellépéseim után: „Gratulálok a lányához, nagyon tehetséges!” ti- Büszke apa, nagy szívvel, ami néha ellágyul.- Abszolút, de nekem két tehetséges gyermekem van. A fiamat, Szabolcsút a színé­szi pálya érdekli. Néhány éve egy kerületi rendezvényen fi­gyelt fel rá Nemcsák Kéroly, a József Attila Színház- igazga­tója, majd megkéiwne, len- ne-e kedve a Csalóka szivár­vány című előadásban játsza­ni. A próbafolyamat alatt sok­szor mentem érte, közben ne­kem is ajánlottak egy szere­pet. így lett belőlem a levitéz- lett vándorszínész, Homály Szilveszter.- Nevét leginkább az Európa dallal szokták azonosítani. A szerzemény minek köszön­hette a sikerét?- Ezt a dalt felső erők hoz­ták össze. A dallam és a szö­veg külön született, otthon a gitáromon pötyögve írtam meg az alapot. Erre írt szöve­get Kék farmer címmel Csiga Sanyi. Ez nem lett igazán be­futó, ezért hagytam az egé­szet. Aztán Varga Mihály- tól kaptam egy szöveget Eu­rópa címmel, ami tökélete­sen illett a régi dalomra, egy hangot, egy betűt nem kellett megváltoztatni. Az Uránia moziban, 1984-ben mutattuk be. Háromszor kellett megis­mételnünk, mert a közönség majdnem szétszedte a házat. A kislemez 170 ezer példány­ban ment el.- Előfordult, hogy külföldi éne­kesektől hallotta ismét a dalt?- Rengeteg ilyen történe­tem van! Az Európa önjáró­vá vált. Még állt a berlini fal, felesége Fejes Erika, két iker­gyermek (Vivien és Szabolcs) apja, négy fiútestvére van. Sok­oldalúságát mi sem hangsú­lyozza jobban, mint hogy egy­aránt megfordult a rockze­nei deszkákon és színházban is. 1975-1978-ban a Grog, 1980-ban a Zenit, 1980­1982- ben a Pandora's Box, 1983- ban a P.S. Band együt­tes énekese volt. amikor egy svájci énekes úgy döntött, hogy kiadja a dalo­mat, amiért Amerikában le­mezszerződést kapott. 2004- ben a szlovák kormány az Európát akarta kampánydal­nak az európai uniós csat­lakozásukhoz. Az illetéke­sek viszont megfeledkeztek erről bennünket, a szerző­ket értesíteni. De a rossz pél­dák mellett szeretném meg­említeni, hogy olyan világ­sztárok, mint Jack Bruce és a Toto zenekar frontembe­re, Bobby Kimball is eléne­kelték a dalomat, méghozzá Mándoki Lászlónál.- Ezek szerint Európa meghó­dította a világot. Most viszont teljesen más folyamatok zajla­nak. Mennyire figyeli a napi hí­reket és a mai Európát?- Természetesen napi szin­ten tájékozódom, a mai Euró­pa nem fest túl jól. Annak ide­jén, amikor a dal íródott, egy olyan Európát akartunk, ahol nincsenek falak sem fizikális, sem átvitt értelemben, és vá­gyódtunk arra az Európára, amelyet elsősorban kulturá­lis értelemben tartott össze az a fogalom, amit úgy hívtunk: „az európai kultúra”.- Mit gondol, lehet még szeret­ni azt az Európát, amely egyre inkább rátelepszik az életünk­re, és ahelyett, hogy védene, kiszolgáltat a szélsőségesség­nek és megpróbálja megtagad­ni az alapértékeit?- Az általunk vágyott Euró­pa ma nagyon messze van at­tól, amit annak idején elkép­zeltünk, amiről álmodtunk. Az az Európa az egyenlő jo­gok helye volt és nem az erő­sek és gyengék Európája, ahol annak van nagyobb szava, aki rá tudja kényszeríteni a ma­ga akaratát a többiekre csak azért, mert erős érdekérvé­nyesítő képessége van. Látszó­lag szolidáris a gyengébbek­kel szemben, de milyen áron? Úgy kaptuk az EU-s támoga­tásokat, hogy közben cserébe fel kellett áldozni a jól műkö­dő vállalatainkat és a piacun­kat teljesen kiszolgáltatni a legtöbbször silány minőség­nek. Mi történt Görögország­gal? Hagyták a végletekig el­adósodni, hogy aztán mindent megszerezzenek tőlük. Önös érdekből Európára szabadítot­ták a migránsokat számolat- lanul, behozva ezzel az állan­dó terrorveszélyt, és nem tud­nak mit kezdeni velük. Euró­pa jelenlegi, tehetetlen vezetői rajtunk kérik számon az úgy­nevezett európai értékeket, amikről fogalmuk sincs. Ezek­től viszont mit várhatunk? Tarnóczy Orsolya- Negyvenéves sikeres pályafu­tását tavaly egy jubileumi kon­certtel pecsételte meg a SYMA csarnokban. Őrület, hogy meny­nyire szalad az idői - Villámgyorsan eltelt ez a pár évtized. A koncert alatt ünnepeltem a hatvanadik születésnapomat, Koltay Gá­borral mégsem egy születés- napi bulit álmodtunk meg, hanem egy összegző, vissza­tekintő életműkoncertet ren­geteg vendéggel, többek mel­lett Nagy Feróval, Kalapács Józsival, Sasvári Sándor­ral, Keresztes Ildikóval, Ra­dies Gigivel, Makrai Palival és Charlie-val. Ilyen koncer­tem még sosem volt, de azt kí­vánom, soha rosszabb negy­ven évem ne legyen. Derű­jén Rózsi tavaly decemberben tartott jubileumi koncertjén azt mondta: „A fiatalok még ne örüljenek, még nem vonu­lok vissza!” Ezzel én is így va­gyok. Engem nem zavar az idő múlása, kortalannak érzem magam. Nem szerepelek cím­lapokon, mégis a Jóisten segít abban, hogy még mindig azt Varga Miklós karizmati­kus, őserővel bíró rock­legenda, aki rendíthetet­len kősziklaként áll a szín­padon, hangjával kapukat nyit meg, varázslóként fel­színre hozza a mélyben lán­goló érzéseket. Negyven­éves pályafutását leginkább az Európa című dal hatá­rozza meg, amit milliók zár­tak a szívükbe és világsztá­rok népszerűsítettek. Varga Miklós lapunknak adott in­terjújában arról is beszélt, hogy mit gondol a családról, az értékekről, az egykori pá­lyatársakról és arról, hogy mennyire más volt Európa akkor, amikor a legendás dal született.

Next

/
Thumbnails
Contents