Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2017. FEBRUAR 18., SZOMBAT Mar egy kis édességtől boldogabbnak érzi magát az ember. Különösen a nők tudnak ennek nehezen ellenállni. Semmi baj, csak tartani kellene a mértéket... Az oldal fotói: Thinkstock A cukor, hizlal, öregít, növeli a krónikus betegségek kockázatát, tönkreteszi az erek állapotát és függőséget is okoz. Hiába halljuk ezt egyre többet, nem igazán akarjuk tudomásul venni. A bajokat nem is a cukor okozza, hanem a túlzásba vitt táplálkozás, valamint az, hogy a legtöbb ember keveset mozog. Fábos Erika HITVITA A cukorfogyasztás egészségre gyakorolt hatásáról egyre többet beszélünk, a kérdésben sokszor olyan hitviták alakulnak ki, amelyek napokig lázban tartják a különféle közösségi oldalak hozzászólóit. Együnk-e cukrot vagy ne, ha igen, menynyit? Ezek a fő kérdések. „A szénhidrátokon belül az egyszerű szénhidrátokat szokás cukroknak nevezni - mondta Kis János Tibor diabetoló- gus, az Egy Csepp Alapítvány szakértője. - Ezekből kevés kell, mert gyorsan felszívódnak. Főleg az édességekben, cukrászkészítményekben, tejtermékekben, fehér lisztben, kristálycukorban és a mézben található.” Az összetett szénhidrátok vagy keményítők sokkal egészségesebbek, mert lassabban szívódnak fel, tovább adnak energiát. Ezek leggyakoribb forrásai a gabonafélék, a hüvelyesek, a zöldségek, a magvak, a rizs, a teljes kiőrlésű pékáru és a gyümölcsök - ebből kellene többet enni amazok rovására. Ami az előnye, pont az a hátránya A szénhidrát nagyszerű tápanyag. Olyan gyorsan juttatja energiához a szervezetet, mint semmi más. Pont ez az előnye, de a hátránya is ebből fakad. Mint ahogy Kis János Tibor elmagyarázta: mivel a szervezet gyorsan feldolgozza a szénhidrátot, főleg az egyszerű szénhidrátot, kis idő elteltével újra éhesek leszünk, ismét enni fogunk, miközben az így bevitt energiát nem használjuk fel. Ilyenkor a szervezet a cukrot zsírrá alakítja és elraktározza. Vagyis hízni fogunk, ha nem csökkentjük a szénhidrát mennyiségét, vagy mozgással nem ellensúlyozzuk a felesleges energiabevitelt. Cukorbetegek nem ettől leszünk Míg az 1-es típusú diabé- teszes betegekben inzulinhiány áll fenn, addig itt termel ugyan a szervezet inzulint, de az egy idő után már nem tudja megfelelő mértékben csökkenteni a vércukorszintet. A tudomány mai állása szerint a 2-es típusú cukorbetegség, amely tehát nem egy veleszületett, hanem főleg felnőttkorban szerzett állapot, csak közvetett kapcsolatban áll a túlzott cukorfogyasztással. Azok vannak nagyobb veszélyben, akik elhízottak. A súlynövekedés hátterében pedig leggyakrabban a mozgáshiány és a túlzott cukorfogyasztás áll. Az elmúlt másfél évtizedben több mint hetven százalékkal nőtt a cukorbetegek száma Magyarországon, minden ötödik 60 év feletti magyar érintett, és egyre több köztük a gyerek is. „Magyarországon 800 ezer ember vált ki rendszeresen vér- cukorcsökkentő gyógyszereket, de ennél több cukorbeteg lehet, a lakosság körülbelül tíz százaléka is az érintettek közé tartozhat- mondta Kis János Tibor. - Aki megbetegedett, nagyobb eséllyel lesz szívás érrendszeri betegsége, nagyobb eséllyel mennek tönkre a hajszálerei, ami látásromlással, veseelégtelenséggel és keringési betegségekkel jár, és a rák kockázata is megnő. A legmegdöbbentőbb adat pedig az, hogy naponta tíz cukorbeteg ember lábát kell amputálni Magyarországon. Szűrésre annak érdemes mennie, aki elhízott, magas vérnyomással él, volt a családjában ilyen betegség, vagy a terhessége alatt előjött ez a probléma.” Sokszorosát fogyasztjuk, mint régen A cukorfogyasztás elrettentő mértéket öltött az elmúlt évtizedekben. Csaknem tízszeres mennyiséget eszünk napjainkban, mint 100 évvel ezelőtt. Magyarországon egyébként az elmúlt években már csökkent a fogyasztás, most 28 kilót eszünk meg egy év alatt fejenként (a 80-as években járt 40 fölött is). Ráadásul hiába sok ez is, a 28 kilónkkal még nagyon jól állunk nemzetközi összehasonlításban: Angliában 50 kiló, az Egyesült Államokban 54, Mexikóban 60 kiló cukor jut egy főre éves átlagban. Nálunk ez körülbelül napi tíz deka cukor bevitele, és ez sok. Ennek alig a felét szabadna elfogyasztani. Nem is kell ezen csodálkozni. Az étkezési szokások sokat változtak. Az élelmiszergyártók jól tudják, amihez cukrot tesznek, azt könnyebb eladni, így aztán szépen hozzászoktunk az egyre intenzívebb édes ízhez. Pedig a cukrok nagy része az élelmiszerekben, például a gyümölcsökben, zöldségekben vagy tejtermékekben eleve, természetes módon is megtalálható. Ha tehát valaki változatosan táplálkozik, csak ebből is hozzájut elegendő mennyiségű szénhidráthoz. * Van azért mit utálni benne Ha egészségesek vagyunk, normál mennyiségben nem okoz bajt a cukorfogyasztás. A legnagyobb veszélye, hogy hizlal, az elhízás pedig sokféle krónikus betegség, köztük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is növeli. Az is bizonyított, hogy a túlzásba vitt cukorbevitel a test étvágyszabályzó hormonális működését is rosz- szul befolyásolja, tehát minél több a cukor az étrendünkben, annál többet kívánunk belőle, és még falánkabbak is leszünk tőle. Klinikai kutatások bizonyították már azt is, hogy ha folyamatosan sok a cukor a szervezetben, megnövekednek a gyulladásos reakciók, és a rák kockázata is nagyobb lesz. Gyorsan le lehet róla szokni Teremy Alex táplálkozási tanácsadó azt mondta: lassan, lépésről lépésre könnyebb hozzászoktatni a szervezetet a kevesebb cukorhoz. Előbb a kávéból, teából érdemes elhagyni, majd a cukrot tartalmazó üdítőket és a nassolást kell száműzni a szokásaink közül. Ezután jöhet az a lépés, hogy az egészségesebb szénhidrátokat választjuk, több zöldséget, gyümölcsöt eszünk, desz- szertet pedig csak hétvégén vagy ünnepi alkalmakkor fogyasztunk. Már két hét alatt komoly eredményre lehet jutni, és mindenki megtapasztalhatja, hogy egyre kevésbé kívánjuk majd az édes ízeket. „Amíg ez az életmódváltás zajlik, érdemes megnézni, hogy azoknak az élelmiszereknek, amelyeket gyakran fogyasztunk, mennyi is a cukor- tartalmuk - tanácsolja. - Ezt a címkéken elolvashatjuk. Meg fogunk lepődni, hogy mennyi cukrot tartalmaznak olyan ételek, amelyekről nem is gondolnánk: a ketchupok, az ételízesítők, az üdítők, a kenyerek. Ha a grammokban megadott meny- nyiséget elosztjuk 4-gyel, megkapjuk, hogy hány teáskanál- nyi cukor van benne. A napi cukorbevitelünk mindent egybevéve nem lehet több, mint 8-10 kiskanálnyi. Gyorsan meg lehet tanulni, miben mennyi van és mit, mivel helyettesíthetünk. Le lehet szokni a túlzott cukorfogyasztásról.” Hiedelmek és tévhitek A FEHÉRNÉL JOBB A BARNA ÉS A NÁDCUKOR. A nádcukor és a répacukor kémiailag ugyanaz: szacharóz. HAMIS) Akárcsak a barna cukor, amely attól barna, hogy a cukorgyártás során, a technológia végén már nem lehet teljesen megtisztítani a melasztól. Sőt, mivel egyre népszerűbb, sok esetben a fehér cukrot utólag színezik melasszal. A NYÍRFACUKOR OLYAN, MINT A FEHÉR, CSAK EGÉSZSÉGES A nyírfacukor nem is cukor, hanem egy cukoralkohol, szaknyel- HAMIS! ven xilitol (xilit). Kezdetben valóban a nyírfa kérgéből állították elő, ma többnyire kukoricaszárból készül. A gliké- miás indexe valóban jobb, mint a kristálycukornak. AZ AGYMŰKÖDÉSHEZ ELENGEDHETETLEN A CUKOR ■mm Az agy legfontosabb energiaforrása a sző- & ’NB lőcukor. Egy átlagos IGAZ! felnőtt agya naponta mintegy 140 gramm glükózt használ fel, ez a napi szénhidrátfogyasztás csaknem felét teszi ki. A FINOMÍTOTT KRISTÁLYCUKOR ALEGEDESEBB A legédesebb cukorféleség a gyümölcscukor, ezt követi a ré- HAMIS! pacukor (szacharóz), ebből is a normál kristálycukor. Ezután jön a sorban a szőlő-, majd a malátacukor, a sort pedig a tejcukor (laktóz) zárja. A CUKOR HIZLAL Az egyszerű szénhidrát túlzott bevitele esetén a cukor zsírrá alakul. Napi 5 gramm feleslegesen elfogyasztott szénhidrát egy év alatt másfél kiló zsír lerakódásához vezethet. Ezért ha több szénhidrátot eszik, fontolja meg, és mozogjon többet! A kicsik már az anyatejjel tanulják meg, milyen finom is a cukor... Megvan az oka, hogy ennyire szereti Az édes íz olyan, amit már születésünkkor ismerünk. Azért szeretjük, mert a biztonságot és a szeretetet juttatja eszünkbe. „Mindannyian úgy kezdjük az életet, hogy édesanyánk testéből táplálkozunk - mondta Bagdy Emőke a Magyar Konyhának adott interjújában. - Bizonyos ízeket már akkor megtapasztalunk. Magzatvizet nyelünk, a magzatvíz pedig édeskés. Sőt az anyatej is az. Az édes íz és a szeretet ugyanazt jelenti. Az édes íz maga a szeretet. Amikor úgy érezzük, minket senki sem szeret, elkezdjük önmagunkat kényeztetni. Ösztönösen valami édeset majszolunk.” Miután pedig mindezt tudatosítjuk, a pszichológus szerint könnyebben odafigyelhetünk az étkezési szokásainkra, és a nassolás helyett kereshetünk egy kevésbé káros csemegét arra az esetre, ha vigasztalni vagy jutalmazni akarjuk magunkat. A keményítő lassabban szívódik fel Előbb a kávéból, teából hagyjuk el...
