Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám

2 KÖZÉLET 2017. FEBRUAR 18., SZOMBAT Amerikai kutatók megállapították, hogy a különleges nevű emberek között sokkal több a deviáns viselkedésű, mint a hagyományosabb nevüek között. „Ez így azért nem teljesen igaz - magyarázta Raátz Judit hiszen nem attól lesz valaki deviáns, hogy külön­leges a neve, hanem azért, mert eleve egy olyan családba született, amelyik valószínűleg egy kicsit eltér az átlagostól. Ez már abból is látszik, hogy ritka, különlegesen csengő nevet adnak az újszülöttnek. Ebben a környezetben nő fel a gyermek, és ez predesz­tinálja arra, hogy ö maga is egy kicsit az átlagostól jt. eltérő legyen.” m ■ : A A ■ Alig van olyan nap, hogy ne érkezne névadáskéré­si engedély a Magyar Tu­dományos Akadémia illeté­kes intézetéhez. Sok szülő egészen extrém ötletekkel bombázza a hivatalt. De vajon mi alapján adnak a legtöbben nevet a gyerme­küknek? Takács Eszter NÉVADÁS Tavaly száz új ke­resztnevet hitelesített a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Intéze­te. Azok, akik tanácstalanok vagy nem tudnak választani a régebb óta adható mintegy 3800 névből, 2017-től már vá­laszthatják például a Biana, a Juci, a Mirona, a Napvirág vagy az Aziz, a Drágán, a Gáb- ri, a Jankó és a Kamii kereszt­nevet is. Az MTA dönt Egészen pontosan 1657 fér­fi- és 2203 női név közül lehet választani jelenleg - mond­ta el lapunknak Raátz Judit, az MTA tudományos munka­társa. A Nyelvtudományi In­tézetbe havonta mintegy SO­TO kérelem érkezik, amelyek­ben újabb és újabb keresztne­vek jóváhagyását kérik a leen­dő szülők. Ennek legfeljebb a harmadát engedélyezik a tu­dományos munkatársak. Sem­miképpen sem jegyezhető be nem magyar helyesírású név, például Maya, Kyra, Gregory vagy Evelyn, és az uniszex ne­veket sem engedélyezik. El­utasítottak már például olyan kérelmet is, amelynek tárgyá­ban nem volt egyértelműen bi­zonyítható, hogy valóban léte­ző régi magyar név. Ilyen pél­dául a férfiaknál az Arszák, a Dengezik, az Askam, a nőknél pedig a Bölöjte és a Négyőke. Olyan kérelmek is szép szám­mal akadnak, amelyekben nem valódi nevet szeretnének anyakönyveztetni. Ilyen pél­dául a Napfi, a Betyár, az Öcsi vagy a Leány. Ezeknek a be­jegyzéséhez sem járulnak hoz­zá a szakemberek. Az engedélyezés szempont­jai megtalálhatók az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján: 14 alapelvet figye­lembe véve döntenek a szak­Havonta mintegy 30-40 új keresztnév jóváhagyását kérvényezik a szülők emberek, a már említett pél­da mellett a többszörösen be­cézett névalakok bejegyzésé­hez sem járulnak hozzá. Nem mindenkinek van névnapja Sok fejtörést okoz a szülők­nek és a Nyelvtudományi In­tézet munkatársainak is, ha olyan nevet anyakönyveznek, amelyiknek nincs névnapja. Ez az ünnep katolikus keresz­tény hagyomány, ezért például a török neveknek nincs név­napjuk. Ilyenkor három le­hetőség van: vagy a hang­zásban, eredetében legköze­lebb álló keresztnév név­napján ünnepelnek - pél­dául Izabelt lehet Izabel-1 la névnapon, vagy a másik ~ lehetőség, hogy egyszerű­en választ egy napot a szülő. A harmadik pedig, hogy a rit­ka nevek valamelyik napján tartják meg a névnapot. Ezek pedig: január 15., április 15., július 15. és október 15. Erzsébet vagy Lulu? A névadási szokások folya­matosan változnak, újabb és újabb irányzatok figyelhetők meg. Még mindig nagy divat két keresztnevet adni a gye­reknek, sőt talán manapság még inkább, mint néhány év­tizeddel ezelőtt. Sokan egye­di, különleges nevet szeret­nének adni a gyereküknek, de legalább ennyien vannak, akik népszerűsége ellenére is olyan egyszerűbb, nemzetkö­zileg is jól csengő nevet adnak a gyermeküknek, mint az An­na vagy a Dávid. A legnépsze­rűbb lánynevek az Anna mel­lett a Hanna, a Jázmin, a Lili, a Zsófia, míg a kisfiúkat Ben­cének, Máténak, Leventének, Ádámnak, Dávidnak nevezik el a leggyakrabban. Régi, ha­gyományos neveket, mint Er­zsébet vagy Mária, ma már nagyon ritkán adnak a szü­lők. Egy névadási hagyomá­nyokat vizsgáló tanulmány­ból kiderül, hogy nemcsak a névátörökítés volt jellemző, de gyakori volt az is, hogy az újszülött azt a nevet kapta, Fotó: VR amelyik napon született (ter­mészetesen nemének megfe­lelően). Manapság az tapasz­talható, hogy egyre többen adják egy-egy keresztnév be­cézett alakját vagy olyan nemzetközileg ismert nevet, amejy vagy az átvevő nem­zet helyesírásához igazod­va jelenik meg, vagy megőr­zi a nemzetközileg ismert for­mában. Mindenképpen meg­figyelhető egy olyan tenden­cia is, hogy mivel egyre job­ban kitolódik a felnőtté válás, a szülők sok esetben már a névválasztással is azt üzenik: „ne nőjön föl” a csemetéjük. Ezért kérel­meznek sokan becézett névalakot, mint a Ditke, Lujzi, Lulu vagy Misi, Geri, Zolkó. Ezek egyike sem ke­rült be az adható nevek kö­zé - szögezte le Raátz Judit. A becézések mellett a gyer­mekállapot megtartásának másik módja a mesefigurák­ról másolt elnevezések név­ként való kérelmezése, ilyen például lányoknak a Bogyó, a Babóca, a Buba, a Lencsi, míg a fiúknak a Vackor, a Gézen­gúz vagy a Kopasz. Kettős családnevek HIRDETÉS Németországi munkalehetőség: mosogató állás R.7 filc Irnnuhai Kevesebben rendelkeznek a támogatásokról, ha a NAV tölti ki a bevallást Elfeledkeznek az egy százalékokról mosogató állás 6-7 fős konyhai csapatban ■ heti 6 munkanap ■ személyzeti szállás, étkeztetés, internet Bruttó 1700 euró, nettó 1300 euró Elvárás: aktív angol vagy német nyelvtudás Jelentkezni lehet az info@wm-oberstdorf.de email címen és a 0049-170-7722754-es és a +36-20-589-2577-es telefonszámokon! MA6YARORSZAG Idén már több millió magánszemélynek az adóhatóság készíti el a sze- mélyijövedelemadó-bevallá- sát külön kérvényezés nélkül. Az adóhatóság januárban ügy­félkapun vagy levélben kül­dött tájékoztatók melléklete­ként mindenkinek elküldte az 1+1 százalék felajánlásá­hoz szükséges nyomtatványt, amit a bevallástól függetlenül külön is be lehet adni. Az Origó szerint az eddigi tapasztalat az, hogy azok kö­zül, akik nem maguk készí­tik a bevallásukat, jóval ke­vesebben rendelkeznek adó­juk 1+1 százalékának felaján­lásáról valamelyik civil szer­vezetnek, illetve egyháznak. A Human Dialog kutatása alapján a nem nyilatkozók re­latív többsége, 14,6 százaléka azért nem ajánlja föl egyet­len civil szervezetnek vagy egyháznak sem az adója egy százalékát, mert elfelejti. További 8,6, illetve 5,3 szá­zalék azért nem, mert vagy más ké­szíti helyette a be­vallását, vagy nem is tud róla, hogy nyilatkozhat erről. Azok közül, akiknek kérésére már tavaly is a NAV készítette el az adóbevallást, csak min­den negyedik ember rendel­kezett az adója egy-egy szá­zalékáról. Ugyanakkor azok közül, akik maguk készítet­ték az adóbevallásukat, csak minden negyedik adózó nem ajánlotta föl az egy százalé­kot. Az adóbevallás idei határ­ideje, május 22-e. Mindezek isme­retében lehet alap­ja a civil szerve­zetek aggodalmá­nak, hogy megint csökkenni fog a felajánlott egy százalékok összege. 1997 óta, amióta rendelkezni lehet az szja egy százalékáról, folya­matosan nőtt az összeg, míg­nem a gazdasági válság hatá­sára 2009-től csökkenés kez­dődött. A tendenciát erősítet­te, hogy 2011-ben megszűnt az szja felső adókulcsa, és egységesen 16 százalékos lett az adó, így kevesebb lett a fel­ajánlható adótömeg is. Tavaly az adókulcs csökkenése elle­nére nőtt az szja-ból felaján­lott egy százalékok összege. Csak a civil szervezetek szá­mára felajánlott összeg 8,4 milliárd forint volt. A beteg gyerekek élmény­terápiájával foglalkozó, tavaly az egy százalékokból 120 mil­lió forintot gyűjtő Bátor Tábor Alapítvány adományszervezé­si igazgatója, Tóth Kata sze­rint az egy százalékért foly­tatott kampányoknak elsősor­ban arról kell szólniuk, ho­gyan használják fel a felaján­lott pénzt. „Tavaly egy adózóra átlagosan 4000 forint felaján­lás jutott. Ebből például a Bá­tor Tábor Alapítvány egy gye­rek egészségügyi ellátását fe­dezni tudja” - tette hozzá Tóth Kata. Szerinte ez cáfolja azt az érvet is, amire az egy száza­lékot fel nem ajánlók 6,6 szá­zaléka hivatkozott a felmérés során, hogy ilyen kicsi összeg­gel nem érdemes foglalkozni, mert úgysem számít. Igenis számít. VR Átlagosan 4000 forint a felajánlás

Next

/
Thumbnails
Contents