Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám

2017. FEBRUÁR 11., SZOMBAT MŰVÉSZBEJÁRÓ y Indiana Jones módjára kutattak a világhódító fejedelem után Magyarországon Attila, a hun király nyomában A lovas harci kultúra is bemutatásra került a filmben Fotók: VR Attila a hunok legnagyobb királya volt, aki az 5. szá­zadban világbirodalmat épí­tett ki, amely Közép-Európá- tól a Kaszpi-tengerig, a Du­nától a Balti-tengerig ter­jedt. Ahogy életével, úgy ha­lálával kapcsolatban is még mindig sok a kérdőjel. Tarnóczy Orsolya MOS A Travel Channel törté­nelmi rejtélyeket kutató leg­újabb sorozata magyar szak­emberekkel, köztük Szörényi Leventével - aki 15 éve folytat csapatával ásatásokat - pró­bált választ találni a kérdésre: hol rejtőzhet Attila sírja? Az ismert legenda sze­rint Attila, Isten ostora vala­hol a Tisza közelében halha­tott meg. A fővezérek a legna­gyobb titokban több száz rab­szolgát küldtek ki a folyó egyik kanyarulatához, a parton ren­geteg földet ásattak ki velük, azt kövekkel együtt belehor- datták a folyóba, így emelve gátat, amely ideiglenesen elte­relte a vizet az egyik mellék­ágból. Amikor a meder szá­razra került, a hun király tes­tét színarany koporsóba tet­ték, azt egy nagyobb ezüst­koporsóba, és végül a holttest a kettős koporsóval együtt egy vaskoporsóba került. Az eltemetésre szánt kincsekkel együtt a koporsót éjjel szállít­tatták a folyópartra, szintén a rabszolgákkal, őket a lesben álló íjászok mind egy szálig lelőtték. Hogy Attilát hova te­mették, csak néhány vezére és a fia tudta, de nekik nem állt érdekükben megbolygatni a sírt, aztán meghaltak ők is, kihalt mindenki, akinek tudo­mása volt a történtekről. Attila egyik legnagyobb ma­gyarországi kutatója a pár éve elhunyt Bóna István régész volt, aki írásaiban megerősí­tette, hogy a sírnak egyértel­műen a Duna-Tisza közén kel­lene lennie, de ezen a terüle­ten kívül is legalább tucatnyi település vallja magáénak a dicsőséget. Szörényi Levente Az utóbbi években azon­ban újfent egyre többen azt gondolják, hogy Attila várá­nak és sírjának valahol a Pi­lisben kell lennie. A hegység körvonala szívet formáz, kö­zepén található Dobogókő, itt „lüktet a világ szíve”, a Föld egyik legfontosabb energe­tikai központja. Ráadásul az Árpád-korban ezt a területet Pilis-szigetnek nevezték és féltve őrizték mindentől és mindenkitől. A Travel Channel ré­gészként végzett riporte­rét, Josh Gatest, az Expedí­ció az ismeretlenbe című so­rozat amerikai műsorvezető­jét is megfogta a téma, már­mint, hogy a világ elé tár­ja a kérdést: vajon hol rejtőz­het Attila koporsója. A nép­szerű csatorna kutatását egy magyar munkatárs is se­gítette, Varga Gergely, aki Josh Gatesszel ak­kor került elő­ször kapcsolat­ba amikor Szulej- mán sírját együtt megtalálták (er­ről két éve forgat­tak filmet). A stáb tavaly januárban állt össze ismét, és elkezdtek kutatni Attila után. Helikop­terrel köröztek a Pilis fölött, majd útjuk a Holdvilág-árok­ba vezetett, ahol Szörényi Le­vente és csapata több mint 15 éve végez feltárásokat. Az Il­lés és a Fonográf egykori éne­kes-gitárosa, az István, a ki­rály és az Atilla, Isten kardja rockopera zeneszerzője 2000- ben hozta létre régészeti ala­pítványát, hogy válaszokat kapjon azon kérdésekre, ame­lyek gyermekkora óta izgat­ják. Egyes feltevések alapján ugyanis valaha ezen a helyen állt Attila egykori városa, örök nyugvóhelyére is itt ke­rült a hunok fejedelme. Az el­ső régészeti kutatásokat Sas­hegyi Sándor végezte a terü­leten 1939-től, majd több feltá­rást követően kehelytartó sír­szobor, áldozati állatok csont­jai és római kori tárgyak is előkerültek a területről, egy­értelmű bizonyítékok azon­ban a mai napig nem kerül­tek felszínre. A kutatásról né­hány hónapja Szörényi Leven­te így nyilatkozott lapunk­nak: „Nem sikert, nem is dicsősé­get akarok a Hold- világ-árokból. Nincs is rá szük­ségem, hiszen azok á produk­ciók, amiket a pályám alatt létrehoztunk, mind őrült si­keresek voltak. Nem kell ne­kem kompenzálnom semmit. Egyszerűen igyekszem meg­érteni, hogy Sashegyi miért itt kezdett el kutatni. Az a cé­lunk, hogy egymásnak ellent­mondó jelekből kihámozzuk, mi van itt. ” Az Expedíció az ismeretlenbe sorozat Attila, a hun című epizódját Ameriká­ban már tavaly novemberben bemutatták, épp az elnök- választás napján. Az új epi­zód Magyarországon február 11-én, szombat este 21 órakor debütál a Travel Channelen. Amerikában már tavaly novemberben bemutatták Három évig készült az egész estés mozifilm a ma már világhírű Recirquel társulatról Magyar cirkusz egy igazi világszám! VILÁGSZENZÁCIÓ A magyar mo­zikban február 2-ától látha­tó a valóság és a fikció hatá­rán egyensúlyozó Mi ez a cir­kusz? című mozifilm, amely nem mindennapi bepillantást ad hat fiatal artista, a Recirqu­el társulat tagjai életébe egy előadás születésén keresztül. A film rendezője Halász Gló­ria, a váci börtönszínházról ké­szült Vasfüggöny és a Balogh László bohócdoktorról szóló Dr. Lala című film alkotója. Utób­bival a rendező elnyerte a hor­vátországi Opuzeni Filmfeszti­vál, a CineFest miskolci nem­zetközi filmfesztivál és az Or­szágos Független Film Feszti­vál dokumentumfilmes fődíját. A több mint három éven át ké­szült egész estés film sajátos, emberközeli nézőpontból mu­tatja be a produkci­ók szereplőit és az újcirkusz világát. „Mennyiben más egy ilyen elő­adás a hagyomá­nyos cirkuszhoz képest? Ab­ban, hogy itt nem az elkápráz- tatás az elsődleges - mondta Vági Bence a társulat vezető­je. - Nem a bravúrokon és a trükkökön van a lényeg, ha­nem a történetmesélésen. A művészek persze itt is képzett artisták, de mást és többet ké­pesek kifejezni a testükkel. Az a cél, hogy az emberek szí­vében érjünk el hatást, hogy érzelmeket váltsunk ki a né­zőinkből. Nemcsak a három ősi érzelmet, a félelemet, az örömöt és az ámulatot - ahogy A táncból és a képzőművészetből is kerestek inspirációt a klasszikus cirkuszi előadá­son -. hanem többet annál, összetettebb emlékezetes él­ményt. Sok újcir- Nem az el- kuszi produkciót képráztatás láttamc An8'iában ír ß „ es a Sziget feszti­9Z elsődleges válón is, és min­dig azon tűnőd­tem, hogy miért nem szület­het meg egy ugyanilyen ma­gyar produkció is, miközben fantasztikus artistákat képez­nek hazánkban - ezzel a gon­dolattal indult el ennek a tár­sulatnak az élete.” Ez az új műfaj a hatvanas években, Franciaországból in­dult el. Az igény abból táplál­kozott, hogy a színház meg akart újulni. A táncban, a kép­zőművészetben kerestek hoz­zá inspirációt, és kellett hozzá valami olyan impulzus, ami lenyűgöző, dinamikus és iz­galmas - ez volt a cirkusz. A Recirquel, kezdetben nem is a társulat neve, hanem az el­ső előadás címe volt öt évvel ezelőtt, a Szigeten. Akkor még nem is gondolták, hogy mára már négy egész estés műsort hoznak össze, amit telt házak előtt játszhatnak mindenütt a világon, de ez tulajdonképpen az első este után eldőlt. Istenek és Istennők - Párizsban ezt írják róluk A Recirquel társulat magyar ar­tistákból alakult 2012-ben Bu­dapesten, azzal a céllal, hogy megismertessen a világgal egy kelet-közép-európai és egyben magyar újcirkuszi irányzatot. A kezdeményezés hatalmas hazai és nemzetközi sikereket ért el azóta. Előadásai telt házzal fut­nak a Müpában, rendszeresen lép fel a világ legnagyobb szín­házaiban és cirkuszi központja­iban. Tavalyi párizsi turnéja so­rán másfél hónap alatt 18 ezer néző látta előadásait. A Le Pári­sién egyenesen „isteneknek és istennőknek” nevezte artistáit. Magyarországon a cirkusz gyö­kerei az 1800-as évekig nyúl­nak vissza, és 1950 óta itt mű­ködik Európa egyik legrégebbi artistaiskolája. Vági Bence ren­dező és koreográfus misszió­ja az is, hogy a világhírű magyar Artistaképző végzőseinek bizto­sítson a művészi pályán munka- lehetőséget. „Ma is emlékszem arra az érzésre, hogy utána ülünk együtt, fáradtan, és ugyanazt érezzük, hogy velünk most tör­tént valami fontos és ezt akar­juk még. Szerencsére akkora siker lett, hogy meghívták a csapatot a Millenárisba a Szi­get huszadik születésnapjára és a Müpába is. Tulajdonkép­pen ez adta azt a lökést, hogy ennek a műfajnak van létjogo­sultsága Magyarországon. Ez­után született meg az első pro­dukciónk, a Cirkusz az éjsza­kában, amit ugyancsak tuda­tosan a sajátos magyar cirku­szi tradíciókra és zenei világ­ra építettünk.” A társulat legrangosabb fel­lépése tavaly Bogotában, La- tin-Amerika legnevesebb kul­turális eseményén, az Ibéra- merikai Színházi Fesztiválon volt. Itt háromezer előadómű­vész mutatkozik be, és a Re­cirquel az eredeti 14 előadás helyett végül 17-et játszott, olyan nagy sikere volt. A kö­vetkező mérföldkő pedig az volt a csapattagok számára, hogy ők nyitották meg Mont­realban - a világhírű Cirque de Soleil főhadiszállásán - az újcirkusz műfaj e világi köz­pontjának tekinthető TOHU kőszínházban az első évadot. Három héten keresztül dol­goztak ott, ahol az egész vi­lágból a négy-öt legjobb társu­lat jut színpadhoz. Nemsokára Tel-Avivba indulnak, ők nyit­ják meg a helyi opera tavaszi évadját a Meztelen bohóc című előadásukkal. Sajátos magyar cirkuszi tradíciókra épül a bemutató

Next

/
Thumbnails
Contents