Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-13 / 11. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUAR 13., PENTEK KÉKHÍREK Karl Schultes nyugdíjba vonult, de továbbra is aktív marad Ájultra verte és levetkőztette KAPOSVÁR Tavaly tavasszal két hajléktalan egy nagyobb társa­ságban egy üvegvisszaváltónál italozott. A két ittas férfi között szóváltás alakult ki. A fiatalabb nekiesett a 60 éves áldozatá­nak: ököllel arcul ütötte, fejbe, oldalba rúgta, végül magára hagyta. Rövid idő múlva visz- szament a még mindig ájultan fekvő emberhez. Elvette 535 forintját, a szatyrát a benne lévő orvosi iratokkal és élelmi­szerekkel együtt, lehúzta róla a nadrágját és a cipőjét, majd megrúgta és meg is taposta. Tettét látták a járókelők, és ér­tesítették a rendőröket, akik a férfit a helyszínen elfogták. A bántalmazott férfit a mentők életveszélyes állapotban szállí­tották kórházba. A Somogy Me­gyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés és kifosztás bűntette miatt vádat emelt a 23 éves kaposvári férfi ellen. Az ügyészség az előzetes letartóz­tatásban lévő vádlottal szem­ben börtönben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta. K. G. Senki sem segített a bajbajutottakon KADARKÚT A rendőrségtől kért segítséget csütörtökre virra­dó éjjel Kadarkútról egy a Fő utcán veszteglő személygép­jármű vezetője. Az autójából ugyanis menet közben kifo­gyott az üzemanyag, de senki sem segített neki. Az autóban még ketten voltak, akik már nagyon fáztak, hiszen kint mí­nusz 10 fok volt. Az egyenru­hások a rendőrautóba ültették a bajbajutottakat, majd elmen­tek a legközelebbi benzinkút- ra, így a pusztakovácsi szemé­lyek folytathatták útját. Kizárta magát az autójából NAGYATÁD A rendőrök egy fér­fire figyeltek fel, aki lenge öltö­zetben az út szélén állt az au­tója mellet. Mivel az időjárás jóval a fagypont alatt volt, így a rendőrök a segítségére siet­tek. A bajbajutott elmondta, el­romlott a zár, így kizárta magát az autójából. Papírjai, ruhája, telefonja az bent maradt, ezért nem tudott segítséget hívni. Az átfázott fiatalt a rendőrautóba ültették, pléddel betakarták, közben autószerelőt hívtak, aki kinyitotta a járművet. KAPOSVÁR Vezető- és nem­zedékváltás az Első Ma­gyar Cukormanufaktúrában: nyugdíjba vonult Karl Schul­tes ügyvezető, a több mint 60 fős társaságot januártól fia, a 35 éves Florian Schul­tes irányítja. A 66 esztendős üzletember élete egyik fő művének tartja a kaposvá­ri céget, s büszke, hogy pár­jával, Horváth Évával együtt olyan csapatot vezettek, amely az egyre élesebbé váló cukoripari versenyben bírja az iramot. Harsányi Miklós mikios.harsanyi@mediaworks.hu- Előbb-utóbb eljön az ember életében az idő, amikor érzi, nyugdíjba kell vonulni - mond­ta Karl Schultes. - Elhatározá­som nem volt titok, de sok kol­léga, barát, ismerős nem akar­ta hinni a fülének, hiszen tud­ják, hogy mennyit dolgoztam a vállalkozásért. Úgy érzem, idő­ben léptem.- Fájó szívvel hozta meg a dön­tést?- Nem, mivel tudatosan kell gondolni a visszavonulásra. Szerintem ostobán viselked­nek azok a vezetők, akik azt hiszik: nélkülük megáll majd az élet a cégnél. Véletlenül sem szerettem volna ilyen csapdá­ba kerülni.- Mozgalmas üzleti élet, tár­gyalások sorozata, rengeteg utazás: a nyugdíjba vonulással lezárult egy korszak. Kaposvá­ron élnek párjával vagy székhe­lyét átteszi egy elegáns külföl­di üdülőhelyre?- A városban maradok, de nyilván több lesz a szabad­időm, s könnyebben utazgatok. Ezt amúgy hamarosan kihasz­náljuk: egy dél-afrikai kirán­dulással leptem meg páromat. Most ilyen programokra is jut idő, s biztosíthatom: itt élek to­vábbra, 25 éve kaposvári pol­gár vagyok.- Ennyire ragaszkodik Somogy- hoz?- A kaposvári cukorgyár­ban 1991-ben álltam munkába igazgatóként, öt év után eljöt­tem, ám később itt alapítottuk a cukormanufaktúrát. Renge­teg szál köt a városhoz: ha vé­gigsétálok a Fő utcán, akkor is sokan rám köszönnek. Kár volna tagadni, ez jól esik. Szá­mos egykori cukorgyári vagy MCM-s dolgozóval futok össze, s váltunk néhány szót: ezek kedves pillanatok.- Külföldiként hogyan fogad­ták annak idején?- Különösebb probléma nél­kül beilleszkedtem, bár bizo­nyos tekintetben olykor eltér a magyar és az osztrák embe­rek mentalitása. Ausztriában gyakran vidámabbnak tűnnek az emberek, Magyarországon sok gondterhelt arcot látni.- Mennyi idő alatt alkalmazko­dott a helyi viszonyokhoz?- Úgy érzem, ez sem okozott megoldhatatlan problémát. A magyar nyelvtudás hiánya fő­ként az elején jelentett nehéz­séget, ám a közvetlen kollégá­im remekül beszéltek németül, angolul, s ha nem is beszélek folyékonyan, de azért az évek folyamán a magyarból is ra­gadt rám valami...- Átalakulások, változások tö­mege zajlott le a cukoriparban. Mi ad okot büszkeségre? Karl Schultes Bécsben született 1950-ben, fizika szakon végzett, később műszaki tudományokból dok­torátust szerzett. Az Agranánál közel 20 évig dolgozott, 1998- ban alapította a kaposvári Első Magyar Cukormanufaktúrát. 1991-től él Kaposváron. 2017-től nyugdíjas. Régi órákat gyűjt, s szívesen utazik párjával.- Kaposváron működik az ország egyetlen cukorgyára. Ne feledjük: hosszú évek alatt 11 üzemre került lakat. Annak idején szerintem részben a ha­tékonyságnövelő beruházások sorozata alapozta meg a kapos­vári gyár jövőjét: ennek ered­ményeként napi 3000 tonnáról 7000 tonnára növeltük a feldol­gozott cukorrépa mennyiségét.- S mi az, amit utólag megvál­toztatna?- Bizonyos kérdésekben elté­rő álláspontot fogalmazott meg az akkori osztrák felsővezetés, mint én. így útjaink öt év után szétváltak.- Ne a kifogást, hanem a meg­oldást keressük: problémás helyzetekben gyakran mondta munkatársainak. Erre gondolt, amikor párjával, Horváth Évá­val megalapította a cukorma­nufaktúrát?- Negyvenhét évesen új helyzetbe csöppentem. Évával ketten egy bérelt garázsban kezdtük el a munkát, s a ma­nufaktúra gyors tempóban nö­vekedésnek indult. Meggyőző­désem volt, hogy sikeres lesz a cég, s elszántan, lendülete­sen, tele ambícióval dolgoz­tunk. A cukorcsomagolásban láttam a jövőt és igazunk lett: ahogy nőtt a cég, úgy több egy­kori cukorgyári kollégának is munkát, megélhetést biztosí­tottunk. Olyannyira hűsége­sek maradtak hozzánk, hogy a kezdő csapatból már jó páran MCM nyugdíjasok.- Előremutató ötletek, gyors reagálás, megbízható üzle­ti kapcsolatok: Ön szerint ez alap. Mi kell még a boldogu­láshoz?- Felelős gondolkodás. Tud­ja, soha nem vágytam kastély­ra és a horvát tengerparton sem vásároltunk fényűző vil­lát. Egy barátságos, a magunk örömére berendezett családi házban élünk a Németh István fasorban: nekünk ez tökélete­sen megfelel. Magyarországon esetenként még mindig azzal szembesülök, hogy számos tu­lajdonos jóval többet vesz ki a vállalkozásból, mint amennyit lehetne. Általában hosszú tá­von gondolkodom: kezdetektől fogva tudatosan visszaforgat­tuk a bevétel jelentős hányadát a cégbe. Ezzel sikerült megte­remteni az anyagi és szakmai alapokat a tartós fejlődéshez, s nem ért olyan megrázkódta­tás az üzleti életben, amit nem vagy csak hihetetlen nehézsé­gek árán hevertünk ki.- Önt soha nem verték át az üz­leti életben?- A tanulópénzt megfizet­tük, pláne az elején. Előfordult, hogy nem fizették ki a cukrot, a trükkös alakok ebből az ipar­ágból sem hiányoznak. A ta­pasztalatok birtokában egy­re óvatosabbá váltunk: bizto­sítékot kértünk, s aki először rendel tőlünk árut, előre fizet. Szükség van a fegyelemre.- Sok ismerőse állítja: derűs, nyugodt ember. Mégis mi hoz­za ki a sodrából?- A tudatlanság és az intole­rancia. Bevallom: könnyen fel­húz, ha fontos szakmai kérdé­sekben olyan személy hallat­ja a hangját, aki nem igazán mélyedt el az adott témában. Ez szerintem felesleges idő- és energiapocsékolás. Aki ismer, tisztában van azzal is: a rossz hangulat hamar elpárolog, s máris várom a következő fel­adatot.- Gyaníthatóan nyugodtabb korszak előtt áll. Mihez kezd időmilliomosként?- Hát, korántsem biztos, hogy az leszek.... A családi el­foglaltságokon kívül azért több idő jut a hobbira. Három oldtimer Volkswagen boldog tulajdonosa vagyok: a legidő­sebb 1953-as gyártmány. A ré­gi órák gyűjtése a másik szen­vedélyem: a kollekció több mint 30 darabból áll. S ha már a ré­giségeknél tartunk, gyerekko­rom óta kedvelem régi katonai felszereléseket és az ólomkato­nákat. Amúgy épp itt az ideje, hogy bővítsem a felhozatalt. Ez olyan szenvedély, amivel alig­ha lehet leállni... Aliansz imahét a partnerségért KAPOSVÁR A reformáció kin­cseit mutatták s mutatják be az evangélikus, református, baptista, metodista gyüleke­zetek, az Apostoli Egyház és a Kaposvári Keresztény Kö­zösség igehirdetői az Aliansz imahéten. A megyeszékhe­lyen a protestáns egyházak látogatják meg egymást es­ténként a metodista egyház szervezésében. Eszmét cse­rélhetnek hitük, tanításaik főbb kérdéseiről és személyes imádságban kérhetik Isten segítségét a közös célok meg­valósításáért. Az imaalkalma­kon elhangzott: nincs más út, nincs más igazság, csak Jézus Krisztus és Ő vezetheti el az embert az örök élet csodájába. A Biblia fontosságára és erejé­re is felhívták a hallgatóság fi­gyelmét. Az Aliansz együttműkö­dést kezdeményező társulás, 129 országban van jelen, ha­zánkban több mint százöt­ven éve. A szövetség a keresz­tények egységének elősegí­téséért alakult, csatlakozhat hozzá magánszemély, gyüle­kezet, vagy missziós csoport is. Célja a felekezetek közöt­ti partnerség építése. Az ima­hét lehetőséget nyújt Krisz­tussal és követőivel való talál­kozásra, hitbeli megerősödés­re, egymás hite által való épü­lésre. Gamos A. Hazaindultak a Nagyatádon ragadt olasz cirkuszosok és állataik Véget ért a hosszú vendégség NAGYATÁD Megkönnyebbültek az olasz cirkuszos család tag­jai: végre véget ért a túl hosz- szúra nyúlt nagyatádi vendé­geskedésük. Hálás szívvel gon­dolnak a magyar emberek sze- retetére, emberségére. A sok kellemetlenség mellett a ven­déglátósok biztosították a napi meleg élelmet. A két ünnep kö­zött a Hotel Solar gondoskodott az élelmezésükről. A környék gazdái ellátták őket szalmával, szénával. Az állatvédők még Budapestről is küldtek a nagy­vadaknak megfelelő mennyi­ségű húst. Mellettük sok ma­gánszemély is kinyitotta pénz­tárcáját, hogy valamivel támo­gassa őket. Amikor jó idő volt, Valéria rögtönzött bemutatót is tartott a szelíd állatokkal akkor szinte ingyen állatkert várta a kíváncsiskodókat. Aki­nek szerencséje volt még be­mutatót is láthatott az orosz­lánokkal, vagy akár almával, szénával etethette a kifutók­ban lévő állatokat. Az érdeklő­dők sem jöttek általában üres kézzel. Nagyon sokan hoztak a Somogyi Hírlapban megjelent cikk hatására almát, káposz­tát, karalábét, zöldségféléket is, hisz közel száz állatról kel­lett gondoskodniuk. Mint megírtuk, az olasz cir­kusz Nagyatádon ragadt, mert egyrészt lejárt az autójuk mű­szakija, másrészt ki sem fizet­ték őket. Györke József Lendületből épített csapatot

Next

/
Thumbnails
Contents