Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
Par hónap alatt ■■■ másfélmillió néző látta az alkotást Jm* ft M Idén harminc éves az egyik legsikeresebb magyar rajzfilm, a Macskafogó. A magyar rajzfilmgyártás a kezdetei óta sikertörténetnek számított, ennek a történetnek egyik fontos állomása volt az egerek és l( " macskák harcáról szóló sztori. aKBBBÍ»t Fábos Erika „MEHETÜNK vissza a balettbe ugrálni.” „Egy aprócska ka- lapocska, benne csacska macska mocska.” „Nyomja meg a piros gombot, és nyugodjon békében.” - ezerszer idézett mondatok, ki ne tudná, hogy a Macskafogó című, rövid idő alatt kult- filmmé emelkedett magyar rajzfilmből valók. A M. M. u. (Mickey Mouse után) 80-ban az X bolygón játszódó történetben, a bűnözőszindikátusokba szerveződött macskák az egértársadalom teljes felszámolására törekednek. Fushimisi professzor, a tudós egér, szeretné ezt elkerülni és egy csodafegyveren dolgozik. Az egerek, még az Intermou- se egy rég visszavonult egérügynökét, Nick Grabowskit is segítségül hívják, hogy a professzor megváltó tervét sikerre vigye a macskák ellen. Pár hónap alatt másfélmillió néző ment ezért a történetért moziba. Nem fordul elő gyakran, hogy egy animációs film emelkedik ebbe a magasságba, még a nagy amerikai stúdiók klasszikusai kpzül is csak kevésnek sikerült. Sokan, sokféle módon magyarázták a Macskafogó sikerét, a könnyen érthető és az akkori trendeknek megfelelő sztorival, a korra jellemző politikai áthallásokkal és utalásokkal, a zseniális magyar hangokkal, a már említett szállóigévé nemesedett beszólásokkal. Mindegy is miért, a film népszerűsége azóta is töretlen, folyamatosan játsszák a televíziós csatornák és ma, 30 év után, sokad- szorra is ugyanolyan élmény. A magyar rajzfilmgyártás amúgy is sikerágazat. Már 1914- ben elkezdődött, ám a világháború miatt nem tudott áttörést elérni. A professzionális animációs munka 1928-ban kezdődött, amikor Bortnyik Sándor festőművész megnyitotta iskoláját, és olyanok tanultak nála mint Halász lános, Macskás- sy Gyula, Kassovitz Félix és VáA legjobb színészek szinkronizálták a rajzfilmet A Macskafogót a kor legjobb színészei keltették életre hangjukkal, akik maguk is nagyon élvezték a szinkronizálást. Sin- kó László, Haumann Péter, Körmendi János, Kern András, Pap- Vera, Kortilós Juci, Gálvölgyi János, Gera Zoltán, Zenthe Férenc és Bezerédi Zoltán hangja is hozzátesz az élményhez. Az alkotók igyekeztek úgy válogatni, hogy megjelenésükben is legyen hasonlóság, így lett például Lusta Dick hangja Mikó István, Teufelt Benedek Miklós szólaltatj zseniálisan: De még a legapróbb epizódszerepekre is első osztályú színészt kértek fel, például a japán macska pár másodsárhelyi Viktor, aki később Victor Vasarelyként lett világhírű. Macskássy Gyula azonban itthon alapított reklámstúdiót, majd az 1957-ben megalakult a Pannónia Filmstúdiót is vezette. A 60-as években az Iparművészeti Főiskolán speciális rajzamikor a tengerből kimászó Grabowskit akarja elkapni, Usztics Mátyás el. filmes képzés indult, ahonnan új, tehetséges fiatalok kerültek a Macskássy-műhelybe, köztük Nepp József, Dargay Attila, Várnai György, Jankovics Marcell. A velük kezdődő animációs újhullám pedig olyan alkotásokat szült, mint az 1961-ben készült Gusztáv sorozat, amelyet több mint 70 országban vetítettek és a Rubik kocka előtt az egyik legismertebb magyar termék volt. A valódi áttörést az 1968-as év hozta, amikor a MTV is támogatta a gyártást és megindultak a nagy sorozatok. Köztük a Frakk, a macskák réme, a Mekk Elek, a Kokori és Kot- koda, a Mirr-Murr, a dr. Bubó, vagy éppen a Mikrobi és a Kockásfülű nyúl. 1978-ban indította Jankovics Marcell a Magyar népmesék sorozatot, majd jött a Pom-pom, Sebaj Tóbiás, A nagy ho-ho-horgász. A sorozatokból nőttek ki aztán az első egész es- tés rajzfilmek, mint a Vük, majd a Ludas Matyi, a Szaffi, vagy a kísérletező stílusú Hófehér. A Fehérlófia, ugyancsak ebbe a sorba illeszkedik. A hazai ami- mációs tudást díjak és elismerések sokasága jelezte ekkoriban, amely talán 1981-ben, Rófusz Ferenc és alkotása, a Légy című animációs kisfiún Oscar-üíjával tetőzött. Ekkor a Pannónia Filmstúdiót már a világ öt legjelentősebb rajzfilmműhelye, a Walt Disney, a Hanna-Barbera, a So- juzmultfilm és a japán Toei között tartották számon. MŰVÉSZBEJÁRÓ y 2016. DECEMBER 11., VASÁRNAP Jövő pénteken a Felszállott a páva gyerek döntősei versenyeznek Kodályék nem gondolták volna Sebő Ferenc, a Fölszállott a páva zsűrielnöke azt mondja, a legnagyobb értéke az ennek a tévében látható tehetségkutatónak, hogy a különlegesből, egyre szélesebb rétegek számára kezd természetes lenni a népzene. Fábos Erika _______________- Ez már a negyedik verseny, változott ettől valamit a mezőny?- A mezőny nem. Az elejétől azonos, változatlanul magas színvonalú produkciókat látunk. Annyi változott, hogy bátrabban mernek benevezni a gyerekek, és idén már 400 jelentkezőből kellett kiválasztanunk azt a 48 produkciót, amelyik végül műsorba kerülhetett.- A táncház mozgalomnak, a népzenének adott ez a műsor egy új lendületet?- Ezt többnyire csak azok gondolják így, akik most, ennek a műsornak köszönhetően látnak csak bele ebbe a világba. Amúgy több százezer olyan gyerek él az országban, akik számára a népzene és a tánc mindennapos elfoglaltság. Büszkék lehetünk rá, hogy van egy ilyen fiatalságunk ebben az országban. A Fölszállott a páva érdeme az, hogy egy szélesebb kör is hírt kap erről. Ezért fontos ez a műsor, mert ennek köszönhetően is kezd átmenni a különlegességből a természetesbe az, hogy valaki a népművészettel foglalkozik. Annak idején mi úgy indultunk, hogy amikor elkezdtünk eredeti formában népzenét játszani, mindenki bolondnak nézett minket. Ciki dolognak számított ezzel foglalkozni.- Volt felnőtt, és most zajlik a gyerekek versenye. Van különbség?- Van. A gyerekek produkcióin sokkal kevesebbet bosszankodom. A felnőtteknél bizony előfordult, és nem azért, mert a gyerekekkel elnézőbb, vagy megengedőbb lennék. Éppen ellenkezőleg. A felnőttek hanyagabbak voltak, úgy gondolták, elég megtanulni valamit félig is. A gyerek viszont olyan elképesztő tisztán és tisztelettel, akcentus nélkül táncolják, játsz- szák az eredetit, hogy az lenyűgöző. Ebből is látszik mekkora félreértés, hogy létezik gyerekfolklór. Nincs ilyen. A gyűjtők által hozott kapuzós játékot például fiatal felnőttek, 18 éves / lányok is játszották. Faluhelyen a gyerek játékokkal másolta le a nagyok j szokásait, az esküvőtől j a temetésig, úgy nevel- ; kedett bele a felnőtt kö- zösségbe. Miért is kellene egy gyereket „gyerek- • kultúrával” traktálni? Ebben Weöres Sándorral értek egyet, aki azt mondta, amikor megkérdezték tőle,’hogy szereti-e a gyerekeket, hiszen olyan szép gyerekverseket írt, hogy azokat mind magának írta, mert nincs olyan, hogy gyerek meg felnőtt vers, hiszen egy gyerek csak kicsi, de nem hülye.- Mi a legnagyobb élmény ebben a műsorban Önnek?- Az a rácsodálkozás, hogy ezt tényleg meg lehet tanulni. Annak idején ugye ez volt a vesszőparipa, amit hajtogattunk, hogy a hagyomány az tanulható, de őszintén: hittük is meg nem is. A nagy elődök és zenetudósok ugyanis azt hirdették, hogy ezt a zenét nem i lehet megtanulni, mert ez már a múlté és a parasztsággal együtt eltűnik. Amikor pedig látom a versenyen ezeket a hibátlanul muzsikáló, táncoló gyerekeket, azt gondolom, hogy a büdös mindenit, ezt tényleg meg lehet tanulni. Kodályék ezt el sem merték képzelni, hogy ilyen lesz egyszer.- Egy ilyen régi motorost, mint ön egyáltalán meg lehet még lepni? Látott olyan produkciót, ami után azt gondolta, hogy „azt a mindenit”?- Minden műsorban volt ilyen. Legutóbb ettől a cimbalmos fiútól, Horváth Árontól állt meg bennem az ütő. De láttam egy tökéletesen kivitelezett kalotaszegi legényest is, ami az egyik legnehezebb, legvirtuózabb táncunk. Ráadásul, amikor megkérdeztem a táncost, hogy ezt meg kitől tanulta, azt mondta a youtube-ról. Tökéle- ^ tes volt minden mozdulata. Ebből is látszik, hogy van igény a közmagyar kultúrára, fájdalom, hogy csak videómegosztókról lehet előásni, ahelyett, hogy az őt megillető helyén lenne a médiában.- Akár egy népzenei csatornára gondol?- Még csak arra sem. Nem valami dömpinget szeretnék, szó nincs róla. Azt viszont fontosnak tartanám, hogy a televízióban és a rádióban, a normál struktúrában megjelenjen a népzene, vagy mondjuk az ezzel kapcsolatos igényes ismeretterjesztés. Portréfilmek például a népművészet mestereiről. Nem kegyeletből, meg tiszteletből kell foglalkozni a népzenével, hanem azért, mert hatalmas az igény rá, szinte minden generációban, mert az elmúlt negyven év ezt kitermelte.- Azért, az jó érzés lehet, hogy az ember ilyen meggyőző formában is szembesül azzal, hogy mennyire hatásos az életműve.- Jó érzés, hogy ehhez nekem is közöm volt, valóban nagyon jól esik látni, hogy nem valami kitalált szórakozás volt, amit a magunk kedvére csináltunk, hanem közösség épült belőle. Anélkül, hogy ezt tudatosan kiagyaltuk volna, vagy valami marketing gépezettel felépítettük volna a terméket. Magától épült körénk, egyre nagyobbra, mert olyan szeretettel, hittel és meggyőződésből csináltuk. Valami olyan érték, amin akár a manapság elsiratott fiatalság is újjáéledhet. Ebben egyébként azóta hiszek, amióta megcsináltuk a Kassák Klubban az Aprók tánca klubot. Ott megjelent a táncház mozgalom első generációja már szülőként, és jöttek a nagymamák is vigyázni a kicsikre. Szétnéztem és azt láttam, hogy három generáció egyformán jól érzi magát. A Rubik kocka előtt a raSSl«giBBi^ÍBMBSb magyar termékek ü ÉMEB; \ f[ liiŰLir B „Fontos, hogy a televízióban és a rádióban is g B megjelenjen a népzene." |
