Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-31 / 256. szám
2016. OKTÓBER 31., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 A régió élvonalában lesz a magyar . bérnövekedés KELET-KÖZÉP-EURÓPA Jövőre várhatóan Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Romániában nőnek a leggyorsabban (4 százalékig tartó nominális növekedéssel) a fizetések Kelet-Közép-Európában - derült ki a Kienbaum HR- és vezetési tanácsadó bérezési előrejelzéséből. Magyarországon a vállalatok átlagosan 3,7 százalékos emelkedést várnak, Horvátországban és Szlovéniában feleekkorára - kevesebb, mint 2 százalékra - számítanak a Ki- enbaum szakemberei új tanulmányukban. A specialisták és a szakképzett alkalmazottak profitálnak valószínűleg a legtöbbet a bérnövekedésből, mivel a fizetéseik várhatóan öt százalékig terjedően növekednek az EU keleti tagállamaiban. A nominális bérek 4 százalékkal nőhetnek jövőre Magyarországon A Kienbaum szakemberei átlagosan 3 százalékos bérnövekedést jeleznek előre az EU keleti tagországaiban. Mivel a nemzeti inflációs rátákat 0,7 és 2 százalék közé várják 2017-ben, a régióban a nettó bérek reálértékének növekedésére lehet számítani, amely így közelebb kerül a nyugat-európai szinthez. A bérek nominálisan Törökországban és Ukrajnában növekednek a legnagyobb mértékben, várhatóan akár kilenc százalékkal is, de a történelmileg magas inflációs ráta mindkét országban valójában reálbér- csökkenést eredményez. Nyugat-Európában várhatóan a felső vezetői jövedelmek nőnek a legnagyobb mértékben: ott az igazgatók és felső vezetők javadalmazása átlagosan 2,7 százalékkal emelkedik. Ausztriában és Németországban a 3,5 százalékos várakozások jóval meghaladják az átlagot. A béremelkedés mértéke lefelé haladva némileg csökken a ranglétra minden egyes fokán. Kivétel Skandinávia, ahol a fizetések gyorsabban nőnek a hierarchia alsóbb szintjein. Ez azt jelenti, hogy a norvég, svéd vagy finn specialisták és szakképzett munkások nagyobb emelésekre számíthatnak, mint a felső vezetőik. M. E./VG Már szedik a pénztárak a következő évi tagdíjakat A jövőre is készülnek a magánkasszák Az egyik magánnyugdíjpénztár már elkezdett kampá- nyolni, hogy fizessék be a tagok a jövő évi tagdíjakat. Az államnak egyelőre esélye sincs az államosításra. Herman Bernadett/Világgazdaság kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A magánnyugdíjpénztárak már 2017-re készülnek. A megmaradt négy intézmény közül az egyik, a Budapest Magánnyugdíjpénztár ugyanis már most kampányol, hogy tagjai fizessék be a 2017-es évre is a kötelező tagdíjat. A kassza 2400 forintot ír elő az egész jövő évre, emellett 6 ezer forintos adományt is kér, mivel a tagdíjból működésre elvonható 2,5 százalékos rész nem elég az intézmény fenntartására. A pénztárnak nagyjából 7 ezer tagja van, vagyis ha mindenki befizeti a kötelező tagdíjat, akkor is csupán 420 ezer forintot vonhatna le, ennyiből kellene kigazdálkodnia a következő évi működést. Nem mindenki fizet persze, ahhoz mindenesetre, hogy egy magánnyugdíjpénztár fennmaradhasson, legalább a tagok 70 százalékának rendszeresen fizetnie kell a tagdíjakat. Ellenkező esetben a jegybank elrendeli az intézmény végelszámolását. A Budapest Magánnyugdíjpénztár tavaly is korán kezdte a tagdíjgyűjtést, és már decemberre túllépték 2016-ra a 70 százalékos limitet. A többi intézmény más módszert követett. A Horizont, amely szintén azt kéri, egyszerre fizessék be a tagok az éves tagdíjat, csak az év elején kezdett kampányba, náluk szintén 2400 forint az éves tagdíj, ezt az idén a 38 ezres tagság 78 százaléka fizette be. A működés fenntartásához persze a Horizont is adományokra szorul, évente 9600 forintnyi támogatást kérnek. Az idén áprilisra sikerült a működési költségek fedezéséhez szükséges 200 millió forintot előteremteni. Az MKB és a Szövetség Magánnyugdíjpénztár tagjainak 1901-19S0 többsége továbbra hónapról hónapra fizeti a tagdíjat. Méghozzá rendszeresen. Tavaly április óta kell megfelelniük a kasszáknak a szigorú követelményeknek, és eddig minden pénztár vette az akadályokat. A körülbelül 10 ezres taglétszámú Szövetség tagjai ugyan az első hónapban még kevésbé aktivizálták magukat, de később rákapcsoltak, és hathavi átlagban náluk meglett a kritikus arány. Azóta pedig minden hónapban 70 százalék fölötti arányban fizetik a tagdíjat, az idén októberlagánnyugdíjpénztári tagdíjak és adományok (dijak/év) Budapest MKB Horizont Szövetség Év 2017 2016 2016 2016 Tagdíj 2400 12 000 2400 4800 Adomány 6000 12 000 9600 5000 Összesen 8400 24000 12 000 9800 Forrás: VG-gyűjtés Több mint 220 milliárd forint a tét A magánnyugdíjpénztárak az első fél év végén a jegybank adatai szerint 223,4 milliárd forintot kezeltek. Ha bezárják az intézményeket, az állam ezt a pénzt nagyrészt megtarthatja, a tagdíj-kiegészítések és az úgynevezett reálhozam viszont a tagok számára visszaigényelhető. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években nem volt infláció, a pénztárak által elért összes hozam visszajárhat a tagoknak, az állam jó ha 150 milliárd forintot tarthat meg a vagyonból. ben is megvan már a kritikus szint, ezt éppen tegnap tudatta az intézmény a Facebook-ol- dalán. A legkisebb, körülbelül 4 ezres taglétszámú MKB-nál pedig egyre többen fizetnek. A kezdeti 71-73 százalékos arány mostanra 74 százalékon stabilizálódott. A Szövetség egyébként 400, az MKB ezerforintos havi tagdíjat írt elő, és mindketten várják az adományokat is. Az MKB-nál ez 12 ezer, a Szövetségnél pedig 5 ezer forint. Utóbbi nemrég csökkentette ezt a korábbi 8 ezer forintról, miután - egyedüliként - éltek azzal a júliustól fennálló lehetőséggel, hogy a tagok egyenlegéből is elvonhatnak a működésükre, ha ennek az elvonásnak a mértéke a vagyonkezelési költségekkel együtt 0,3 százalék alatt marad. Nagyjából 30 millió forintot vonhattak le a tagok egyenlegéből. HÍREK Jóváhagyta az IMF a szerb béremelést BELGRAD „A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagyta, hogy a következő évben a közszférában dolgozók bérei 5-7 százalékkal növekedjenek, a nyugdíjasok pedig kapjanak egyszeri, ötezer dináros (12 550 forint) pénzügyi támogatást az idén, jövőre pedig mérsékelten emelkedjenek a nyugdíjak“ - ismertette tegnap Aleksandar Vucic szerb kormányfő. Az IMF küldöttsége a Szerbiával kötött, 1,2 milliárd eurós, hároméves készenléti hitelről szóló megállapodás hatodik felülvizsgálatát készítette el. A szerb kormány az idén 2,7-2,8 százalékos, jövőre legalább 3 százalékos GDP-növe- kedést vár. MW LMP: Ne költsenek a Paks ll-re! BUDAPEST Az LMP azt követeli a kormánytól, hogy egyetlen fillért se költsön a Paks II projektre addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy tiltott állami támogatás útján valósul-e mega beruházás, vagy sem - jelentette ki tegnap Un- gár Péter. Az LMP országos elnökségének tagja közölte: Ausztria, Luxemburg és a Greenpeace bejelentette, hogy az Európai Bíróságon megtámadja az Európai Bizottság várható engedélyét, vagyis az ügyből többéves jogi eljárás alakulhat ki, amelynek nem tudni, mi a vége. MTI/MW A Jobbik felmérése a hálapénzről BUDAPES T „Záros határidőn belül le kell számolni a hálapénzjelenlegi rendszerével, ennek feltétele az egészség- ügyi dolgozók jelenlegi bérének kétszeresére, háromszorosára emelése, valamint az egészségügyi intézmények konszolidációja, a finanszírozási helyzet javítása" - hangoztatta tegnap Lukács László, a Jobbik frakcióvezető-helyettese. A Jobbik megkérdezte a 106 magyarországi fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény vezetőjétől, hogy engedélyezik-e dolgozóiknak az ellátás utáni hálapénz elfogadását. Az intézmények mintegy 80 százaléka válaszolt, és csak elenyésző kisebbségükben - például Miskolcon, Ózdon vagy Veresegyházán - nem lehet hálapénzt elfogadni. MTI/MW Kosa: folyamatos az emelkedés A bérszínvonal most is folyamatosan emelkedik, november-januárban állapítják meg, lehet-e jelenleginél nagyobb mértékben növelni a reálbért, és mit jelent a további emelkedés a foglalkoztatásban, gazdasági egyensúlyban, növekedésben - hangoztatta tegnap a Fidesz frakcióvezetője a közrádióban. Kosa Lajos elmondta, hogy mindezt a parlament újraindulásakor, február 15-én kell majd valamilyen módon, jogszabályi szinten megjeleníteni. Szerinte olyan béremelés, amely után az emberek azt mondják, „most már elégedett vagyok“, biztos nem lesz. Kosa közölte, az év első 8 hónapjában 7,5 százalékkal nőtt a reálbér, és ezzel 44 hónapja folyamatos a növekedés. Festékpatronokat dobálva tüntettek a szabadkereskedelmi egyezmény ellen BRÜSSZEL „A szabadkereskedelem és a globalizáció százmilliókat védelmezett meg az éhezéstől és a szegénységtől, az emberiséget pedig az ellentétek uralkodóvá válásától“ - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke miután az EU és Kanada aláírták a szabadkereskedelmi egyezményt (CETA). Tusk mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai kormányfő szignózta a megállapodást. Tusk szerint a szabadkereskedelem hiánya elszigeteltséghez és protekcionizmushoz, majd pedig nemzeti egoizmushoz vezet és erőA festékbombák sem akadályozták meg tegnap a CETA aláírását CETA: Megegyezett az EU Kanadaval szakos ellentéteket eredményezhet. „Meg kell értetni az emberekkel, hogy megállapodás az ő érdekeiket szolgálja és nem kizárólag a vállalatokét“ - mondta az Európai Tanács elnöke. Brüsszelben tüntettek az egyezmény aláírása ellen, vörös festékpatronokkal dobálták meg a csúcstalálkozó helyszínéül szolgáló miniszteri tanács épületét. Néhány tüntető a rendőrkordonon és a rendőrök sorfalán átjutva az épület előterébe is bejutott, ahonnan aztán lefogták és kivezették őket. Belgium Vallónia tartományának parlamentje korábban megvétózta a CETA elfogadását, végül pénteken rohamtempóban mégis engedélyezték és ezzel elhárult az akadály a hivatalos aláírás elől. A megállapodás eltörli a vámok 99 százalékát és előkészítői abban bíznak, hogy évi 10,9 milliárd euróval növeli meg a két térség közti kereskedelem forgalmát. Az EU vezetői azt ígérik, hogy növekedés és új munkahelyek mellett a kormányok megőrzik hatalmukat a szabályok, különösen a környezetvédelmi és szociális standardok betartatása terén. A CETA ellenzői szerint lehetővé teszik a multinacionális vállalatok számára, hogy elérjék a demokratikusan megválasztott nemzeti parlamentek által elfogadott törvények megváltoztatását. MW
