Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-31 / 256. szám
g BELFÖLD - KÜLFÖLD 2016. OKTÓBER 31., HÉTFŐ HÍREK Kimenekítették a szerb kormányfőt JAJINCIA szerb rendőrség kimenekítette a házából Alek- sandar Vucic miniszterelnököt és családját. A belügyminiszter, Nebojsa Stefanovic szerint a lépésre azért volt szükség, mert a kormányfő háza közelében egy komplett fegyverraktárra bukkantak. A fegyverek között vállról indítható rakéták, kézigránátok és precíziós lőszerek is voltak egy bozótosban találták, közel ahhoz a keresztúthoz, ahol a hazafelé vezető útján Vucicnak lassítania kell az autójával. Az ügyben egyelőre nem tartóztattak le senkit. MW Nálunk a legkisebb a szavazói kedv MAGYARORSZÁG A magyar állampolgárok csaknem kétharmada nem bízik abban, hogy befolyásolni tudja kormánya munkáját, ezzel a vizsgált országok között az utolsó helyet foglaljuk el - derül ki Magyar Nemzet által közölt amerikai Pew Research Center felméréséből. Míg például az Egyesült Államokban a megkérdezettek 56 százaléka, addig hazánk lakosságának mindössze 31 százaléka látja úgy, hogy hatással lehet a kabinet tevékenységére két választás között is. A vizsgált országok közül nálunk a legkisebb a szavazói kedv, és nálunk hajlandók legkevesebben (10 százalék) önkénteskedni, szemben az amerikai 54, vagy a lengyel 21 százalékos aránnyal. MW Megemlékeztek a sztálini terrorról OROSZORSZÁG Moszkvától Vlagyivosztokig megemlékezéseket tartottak a hétvégén Oroszországban a ‘20-as évek végétől az ‘50-es évekig tartó sztálini megtorlás áldozatainak millióiról. Oroszországban október 30. a politikai megtorlások áldozatainak emléknapja, a Legfelsőbb Tanács 25 évvel ezelőtt hozott törvényeket az üldözött személyek és népek rehabilitálásáról. Moszkvában a Lubjankán, a KGB volt székháza előtt a Memorial társaság szervezésében éjszakába nyúlóan tartott a szovjet kommunista diktatúra legvéresebb éveiben, a „Nagy Terror“ idején (1937-ben és 1938- ban) kivégzett politikai foglyok neveinek felolvasása. MW A veszélyeztetett gyermekek védelmében módosítják a törvényt Gyakoribb lesz a szűrés Bő egy hónap múlva elfogadhatja a parlament a gyermekvédelmi törvényt. A lényege, hogy együtt kell működni a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival. Vagyis nem lehet elutasítani sem a védőnői, sem a gyermek-, sem a háziorvosi, sem a bölcsődei, sem a köznevelési intézménnyel való együttműködést. Ennek szankcióját is rögzítik a javaslatban. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A gyermekvédelmi törvény módosítását bő egy hónap múlva elfogadhatja a parlament. „A legfontosabb az, hogy a gyermekvédelmi törvény finomhangolásáról van szó, nem pedig új törvényről - mondta lapunknak korábban a módosításra reagálva Radoszáv Miklós gyermekvédelmi szakértő. - Ez azt jelenti, hogy a húsz évvel ezelőtt keletkezett törvény alapelvei és iránya teljesen rendben van. Finomhangolásra pedig azért van szükség, mert sokat változtak az életviszonyok azóta" - tette hozzá a szakember. Akormánypárti törvénymódosító javaslat lényege, hogy a gyermekek védelme érdekében erősítené a gyámhatóság és a gyermekvédelmi jelzőrendszer feladatait és felelősségét. „A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival való együttműködés elhárítása, az attól való elzárkózás súlyos veszélyeztetésnek minősül a jövőben - hangsúlyozta a módosítás lényegét az egyik előterjesztő, a fideszes Horváth László az Országgyűlésben. A módosítások fő célja, hogy a jelzőrendszer tagjai a mainál hatékonyabban, egyértelmű szabályok szerint működjenek együtt, hogy minimálisra szűkítsék a mérlegelés lehetőségét. „Gyakoribb lesz a gyermekek szűrése, amelyen kötelező is lesz a megjelenés - hangsúlyozta Czibere Károly államtitkár. - A szűrővizsgálat elmulasztása esetén a védőnőnek kötelező lesz eljárást kezdeményeznie a járási hivatalnál”. A módosítás másik része, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy törvényi szintű szakmai protokollt küld el az érintetteknek, amelyKötelezővé teszik a gyermekeknek a szűréseken : való megjelenést. Nem lehet a szülőknek elutasítani az együttműködést sem a védőnői, sem a gyermekorvosi, sem a bölcsődei, sem a köznevelési intézménnyel. bői egyértelmű lesz, kinek milyen feladata van, ha veszélybe kerül egy gyermek. Fontos továbbá, hogy a gyerek védelembe helyezésének folyamatát felgyorsítsák, és ha nem működik együtt a szülő vagy a gondnok a háziorvossal vagy a védőnővel, azonnal hatósági segítséget lehet kérni. „Szinte sehol nincsen az egész világon ilyen lefedettségű védőnői szolgálat, mint Magyarországon - magyarázta lapunknak Radoszáv Miklós. - Azt gondolom, hogy ezt szabad kötelezővé tenni. Még a fejlett világból is csodájára járnak. Az, hogy ne legyen egy személy, aki minden kicsi gyerekkel találkozik, megengedhetetlen.” Egy gyöngyösi család példája, ahol a negyedik gyerek éhen halt miután már három gyermeket védelem alá helyeztek, rávilágított arra, hogy rögzíteni kell a mostani törvénymódosítás során, hogy a testvérek, féltestvérek ügyét egy ügyiratban, egy dossziéban kezeljék. Az új szabályozás szerint az azonnali intézkedést igénylő esetekben a szülők elővezetése ügyészi jóváhagyás nélkül is megtörténhet. A törvény hiányosságára a gyöngyösi eset világított rá, ahol nem engedték be a szülők a gyermekjóléti központ munkatársait, hatósági kényszerintézkedéshez azonban nem lehetett engedélyt szerezni, mert az ahhoz szükséges bizonyítékok a lakásban voltak. Fontos célja a törvény módosításának, hogy a szülő a gyermekét ne rejthesse zárt ajtó mögé, ezért rögzítik, hogy a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés elhárítása, vagy elzárkózás súlyos veszélyeztetésnek minősül. A gyöngyösi éhen halt negyedik gyerek esetének másik tanulsága, hogy nem elfogadható az, ha a szülő telefonon mondja bé a gyerek adatait. Vagyis garanciákat építenek a törvénybe azért, hogy a gyereket ne lehessen kivonni a gyermekvédelmi jelzőrendszerből, kötelező legyen a szűrő- és a státuszvizsgálatokra személyesen elvinni. Viszont ehhez azt is egyértelművé akarja tenni a kormány, hogy az egészségügyben dolgozóknak jelzési kötelezettsége legyen. A gyermekvédelmi törvény tervezett módosítása hangsúlyozza, hogy a szülőknek nem lehet elutasítani sem a védőnői, sem a gyermekorvosi, sem a háziorvosi, sem a bölcsődei, sem a köznevelési intézménnyel való együttműködést. Ezeknek szankcióját is szigorítja majd a gyermekvédelmi törvény módosítása 2017. január 1-től, ha hamarosan elfogadja a parlament. Felgyorsítják a gyermek védelembe helyezését Háromszázezer bántalmazott gyerek Mintegy 300 ezer magyar gyermek érintett szexuális bántalmazás! ügyekben - mondta Bősz Anett a Magyar Liberális Párt ügyvivője a Hintalovon Alapítvány adataira hivatkozva. Hozzátette, az elkövetők 0,3 százalékát vonják csak felelősségre a bíróságok. A politikus felszólította a kormányt, hogy többek között iskolai programokkal és tájékoztatóanyagokkal segítségék a megelőzést, egyúttal tegyék nyilvánvalóvá a gyermekek számára, hogy a bántalmazotti lét nem normális állapot - tette hozzá Bősz Anett, aki olyan krízispontok felállítását is javasolta, ahová a bántalmazott gyermekek, illetve a bántalmazást érzékelő pedagógusaik fordulhatnak. Hangsúlyozta, nem csak tinédzsereket érhet szexuális abúzus, a legveszélyeztetettebb csoport a 4-11 év közötti kislányoké. TASZ: jogtalanul is elvehetik a gyereket A gyermekvédelmi törvény módosításával kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat alapján ha egy várandós anyuka késve jut el a terhesgondozásra, vagy ha a szülők nem jelentek meg egy osztályfőnöki órán, a védőnő vagy az iskola ezeket minősítheti akár az együttműködés megtagadásának is, akkor pedig a hatóság akár már a gyerekek elszakításáról is dönthetne. „Jól működő családok szakadhatnának szét tehát akár egy-egy kimaradt osztályfőnöki óra vagy orvosi vizsgálat miatt” - írta a szervezet. Több olyan ügyük is volt már, amikor családoknak segítettek visszakapni jogtalanul elszakított gyermeküket, akiket azért vettek el tőlük, mert nem feleltek meg a védőnő irreális elvárásainak. Ki kellett üríteni ^gyahus|por|^^rt a Metropolitan Emberi nlmMfez operában NEW YORK Szombaton este kiürítették New Yorkban a Metropolitan!, mert valaki gyanús fehér port szórt be a zenekari árokba. A világhírű operaházban éppen Gioachino Rossini négy felvonásos operáját, a Teli Vilmost adták elő - több mint 80 év után először -, amikor a második szünetben bejelentették, felfüggesztik az előadást, mert valaki a nézőtér soraiból ismeretlen, de gyanús port szórt be a zenekari árokba. Az operát azonnal kiürítették és kihívták a New York-i rendőrség terrorellenes csoportját. Mentő is megjelent, és a rendőrség szóvivője szerint egy vendég ellátásra szorult. Azt azonban [Óriási volt a rendőri készültség] a Metropolitan előtt, valaki a mentora hamvait szórta szét I nem közölte, hogy a rosszullét- nek volt-e köze az ismeretlen fehér porhoz. A rendőrség pár óra múlva közölte, hogy valószínűleg emberi hamvakról van szó. Tanú- vallomásokból kiderült, hogy egy férfi néhány nézővel közölte: kifejezetten azért érkezett a Metropolitan operába, hogy ott szétszórja mentorának hamvait. A férfit lapzártánkig nem találták meg. Bár a port egyelőre még vizsgálják, de ha be is bizonyosodik, hogy emberi hamvakról van szó, a rendőrség nem lát benne bűncselekményre utaló jeleket. A rendőrség szerint az emberi hamvak bevitele az operaházba valószínűleg sérti az egészségügyi előírásokat. MW Még az elején tart a megbékélés CSUROG „A magyar-szerb megbékélési folyamatnak még az elején van a két nép, az a fontos, hogy ma már nyíltan és világosan lehet beszélni az 1940-es években történtekről, ugyanakkor elő kellene mozdítani a történész vegyes bizottság munkáját, amihez politikai segítségre van szükség - hangsúlyozta tegnap Pásztor István a délvidéki Csú- rogon, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek. A vajdasági tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a történészek munkájának befejezése fel tudná gyorsítani a társadalmak múlttal való szembenézését. „A megbékélés ugyanis hosszú folyamat, annak a lelkekben kell lezajlania, a köztudatban kell a dolgokat helyre rakni“ - mondta Pásztor. Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került, 1942 elején a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. A „hideg napok“ után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. MW
