Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

2016. OKTÓBER 16., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ "JF Megváltozott a gyerekekről és a családról való gondolkodás A Modern Art Orchestra évadot nyit BUDAPEST A fennállásának ti­zenegyedik esztendejébe lé­pett zenekar rendkívül iz­galmas kiadvánnyal készül, amely tíz plusz egy lemezből áll és összegzi a Modern Art Orchestra (MAO) elmúlt évtize­dének alkotói munkásságát. A decemberben megjelenő korongokon a MAO tagjai ze­neszerzőként is bemutatkoz­nak. A zenekar az évadot már ennek a gyűjteménynek a je­gyében kezdi október 16-án a Budapest Music Centerben. Vendég Szirtes Edina Mókus és Oláh Szabolcs. VR A Pál utcai fiúk kertje feléled BUDAPEST A kormány szán­dékai szerint a „Pál utcai fiúk kertjét” idézi majd meg felújí­tása után a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) kertje, amely ugyanakkora XXI. századi igé­nyeknek is megfelel majd. A Múzeumkertet utoljára az 1970-es évek elején alakítot­ták át. A kert állapota azóta fo­lyamatosan romlik. A múze­um rekonstrukciója legutóbb 1996 és 2006 között zajlott, a felújítást azonban nem követ­te a Múzeumkert rehabilitáció­ja. VR Vércseppek Budapesten BUDAPEST Fantasztikus lát­vánnyal készülnek október 23-ra az Erkel Színházban. A székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Magyar Állami Operaház közös produkciója, Mihály Tamás-Horváth Péter- Pintér Tamás darabja, az 56 csepp vér lesz műsoron. Az 1956-os forradalom 60. évfordulóján a musicaíannak az igazságnak kíván emléket állítani, hogy a forradalmat szabadságra vágyó fiatalem­berek csinálták. VR Egy jelenet az előadásból „Egy bájos gyerek ábrázolá­sa rögtön érzelmi reakciót vált ki. Ha valamilyen drámai helyzetben mutatják, ez a ha­tás megsokszorozódik. A Szí­riái háború kapcsán sem vé­letlen, hogy a világsajtót egy bombázások során megsérült gyerek képe járta be - mond­ta lapunknak Molnárné Aczél Eszter, aki a Gyerek/Kór/Kép - Gyermek a magyar képző- művészetben című február 19-ig a Budapesti Történeti Múzeumban látogatható kiál­lítás kurátora. Csejk Miklós BUDAPEST Ma talán a legtöbb­ször a reklámokban látunk gye­reket, amikor valamilyen ter­mék kapcsán pozitív érzelmeket akarnak bennünk felébreszte­ni. A gyerekek ábrázolása azon­ban a kezdetek kezdetétől jelen volt a képzőművészetben. A Gye­rek/Kór/Kép - Gyermek a ma­gyar képzőművészetben című február 19-ig a Budapesti Törté­neti Múzeumban látogatható ki­állítás az elmúlt négy évszázadot dolgozta fel. Több mint 200 mű­alkotást tárnak a közönség elé a magyar képzőművészet leg­szebb alkotásaiból. „A gyerek látványa védő reak­ciót vált ki belőlünk, amelyhez az öröm érzése kapcsolódik - magyarázta lapunknak Molnár­né Aczél Eszter, a kiállítás kurá­tora. - Viszont a gyerekről való gondolkozás az elmúlt 200 év­ben gyökeresen megváltozott. Ez elég kézzelfoghatóan megjelenik a képzőművészetben, és ezen a kiállításon is, amely nem időren­di sorrendben mutatja be a téma magyar képzőművészeti alkotá­sait, hanem témák köré csopor­tosítva.” Pirosra festett falak fogadják a látogatót, amint a kiállítás terébe lép. „Erős érzelmi reakciót akar­tunk rögtön kiváltani - magya­rázta a kurátor. - Ebben a térben egy apa és lánya jelenik meg, egy kortárs képzőművész, Kö­nig Frigyes alkotásán. Ez a kép azért is érdekes, mert sokkal in­kább az anyát szokták ábrázolni a gyerekeivel, mint az apát, bár ismerünk persze ellenpéldát is. Még ebben a piros térben meg­jelennek a főszereplők, a gyere­kek Nagy István portréin, és Va- szary János 30-as években ké­Román György: A vitorlás (1932) szült anya-gyerek ábrázolása te­szi teljessé a ráhangolódást a ki­állításra.” A képek egy része alatt fur­csa állatos graffitik láthatók. „Dániel András, aki kortárs gye­rekkönyv író és illusztrátor, te­remtett két rajzolt figurát, ame­lyek a kiállítás falán jelennek meg egy-egy kép alatt, a gyere­kek tekintetét vezetve - fejteget­te Molnárné Aczél Eszter. - Ezek a lények különbözőképpen rea­gálnak a kiállítás képeire.” Fontos tudni, hogy á kiállí­tott művek a felnőttek szempont­jából beszélnek a gyerekekről. A mai napig felnőttek írják a történetüket, elemzik társadal­mi helyzetüket. így a gyermek­Bernáth Aurél: Tükrös önarckép Marilival A nyomortelepek és a háború kiszolgáltatottjai Horváth M. Judit és Stalter György a 90-es évek elején vé­gigfotózták Magyarország ci­gánytelepeit, és a pesti get- - tósódó kerületeket. Az erős fényhatásokkal dolgozó ké­pek megrázó erővel tanúsítják, hogy a nyomortelepek világa nem tűnt el Magyarországról. A képeken a közösség ereje mellett az egyéni méltóság fel­mutatása is szembeötlő. Esterházy Marcell Ugyanazon a napon című videója a kitele­pítés témáját dolgozza fel a ki­állításon. A rövidfilm során egy kislány felnő. Ezt úgy mutatja be a képzőművész, hogy egy­másra montírozta a képeket. A videó a gyerekeket sem kí­mélő háborús erőszak időtől, helytől, társadalmi osztálytól független, azonos mechaniz­musára irányítja a figyelmet. portrékon jellemzően az a kép je­lenik meg, ahogy a felnőttek kí­vánják látni a gyerekeket. „A kiállítás legkorábbi gyerek­ábrázolásai a Madonna-képeken jelentek meg, ez a kiállítás első témája: az anya és gyermeke kö­zötti érzelmi viszony megjelení­tése - mondta a kurátor. - A kö­vetkező téma a család, amelynek fogalma egészen a 20. századig nagycsaládot jelentett, nagyszü­lőkkel, nagynénikkel, nagybá­csikkal. Általában nem is a szü­lők nevelték a gyerekeket, mert ők dolgoztak. Ha arisztokrata család­ról volt szó, akkor a nevelőnő nevelte, ha paraszti család­ról, akkor valame­lyik rokon. Az apá­ból, anyából és gyerekekből álló családmodell, amelyben a szü­lők nevelik a gyerekeket, a 20. század szüleménye.” A Fiú/Lány tematikában dom­borodik ki, milyen eszközökkel, hétköznapi tárgyakkal, karddal vagy kereszttel és milyen ruhá­ban festik meg a képzőművé­szek a gyerekeket. Itt az egyik legmegdöbbentőbb kép Ester­házy Antal portréja, amelyen 1978-ban gyerekként ábrázolják szerzetesi ruhában. „Szokás volt ugyanis olyan ruhában ábrázol­ni a gyereket, amilyen szakmát szántak neki. A kép érdekessé­ge, hogy Esterházy Antal nem szerzetes lett, hanem katona.” Amit mi ideálisnak, gyerek­központúnak, a gyerek igényei­re, kreativitásának kibontására figyelő nevelésnek gondolunk, az nem olyan régi jelenség. „A Sza­bályozás, nevelés témájú részben többek között megjelenik a falusi iskola, vagy konkrétan egy isko­lapadra karcolt unatkozó gyere­keket ábrázoló műalkotás, a gye­rekek nevelésének kritikus állásfogla­lása.” A Kiszolgáltatott­ság tematika a betle­hemi gyerekgyilkos­ságoktól a háború ál­tal kiszolgáltatott gyerek képén keresztül a mai menekült gye­rekek ábrázolásáig tart. A Gyer­meksorsok pedig szociofotókon mutat hátrányos helyzetű gye­rekeket. A kiállítást a Nosztal­gia tematika zárja, ahol nagyon sok a kortárs mű. Megjelenik töb­bek között az úttörő mozgalmat egy gyűrött újságpapír formá­ban megfestett alkotás mellett a lakótelepi gyerekkort megjelení­tő kép egészen a Harry Potter-té- ma játékos feldolgozásáig. Gyerekekről, felnőtteknek szól ez a tárlat HÍREK Madonnától Harry Potterig Bob Dylan Nobel-díja nagy vitát váltott ki a világban, sokak szerint egy írót fosztottak meg az elismeréstől Irodalom vajon a fantasztikus énekbeszéd? STOCKHOLM Éppen csak kihir­dették, hogy idén a 75 éves Bob Dylan kapja az irodalmi No- bel-díjat, máris vita alakult ki az irodalmi élet szereplői kö­zött arról, hogy dalszövegeit lehet-e irodalomnak tekinteni. Anna North, a New York Times egyik jegyzetében arról gon­dolkodik, nem azért problé­más Dylan mostani díja, mert nem jó zenész, hanem mert amit csinál, az nem irodalom. A Times szerzője ugyanakkor elismeri, hogy Dylan „briliáns lírikus” és hogy a dalszövege­it lehet versekként is elemezni. Érvelését úgy folytatja, hogy Dylan elválaszthatatlan a ze­néjétől, vagyis zenész, nem író, a Nobel-bizottság viszont elmulasztotta idén, hogy elis­merjen egy írót. „Azzal, hogy egy zenészikont tüntettek ki, elképzelhető, hogy a bizottság tagjai új kulturális aktualitást akartak adni a díjnak, és elfo­gadhatóvá tenni azt egy fiata­labb generáció körében is. De azzal, hogy egy más területen nemzetközileg ismert szemé­lyiségnek adták az elismerést, legalább egy igazi írót meg­fosztottak tőle” - tette hozzá North. „Ahogy egyre kevesebben olvasnak a világon, az irodal­mi díjak fontosabbak, mint va­laha. Egy jelentős díj még az is­mert írók esetében is megnö­veli az eladásokat és az olva­sótábort. Mi több, azzal, hogy a Nobelt író vagy költő kapja, megerősítést nyer, hogy a pró­za és a líra még mindig szá­mít, hogy alapvetően fontos emberi vállalkozás, ami mél­tó a nemzetközi elismerésre. Bob Dylannek nincs szüksége irodalmi Nobel-díjra, az iroda­lomnak viszont szüksége van egy Nobel-díjra. Idén nem ré­szesül benne” - zárta sorait a jegyzetíró. „Dylan 72 évesen öreg és bolond. Őszintén, valószínű­leg egy életre elég díjátadó ün­nepségen vett részt” - írta még 2013-ban az Atlantic, amikor felmerült a díjazása. Csejk M. Bob Dylan munkássága sokak szerint inkább zenei, mint irodalmi Van, aki üdvözli Nádasdy Ádám irodalomtörté­nész szerint a bizottság nem a dalszerzőt, hanem azt a költőt látta Bob Dylanben, aki meg­zenésítette és elénekelte a sa­ját verseit. „Azt gondoltam, a Nobel-díj elefántcsonttornyába ilyesmik nem hallatszanak el, de íme, elhallatszanak" - kom­mentálta Nádasdy, aki üdvözöl­te, hogy némileg kiterjesztet­ték az irodalmi Nobel-díj definí­cióját. „Úgy tudjuk, Homérosz is lantkísérettel adta elő a sa­ját műveit, de nem emiatt tisz­teljük, hanem azért, amit leírt” - tette hozzá Nádasdy.

Next

/
Thumbnails
Contents