Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
2| A HÉT TÉMÁJA 2016. OKTÓBER 16., VASÁRNAP Nemcsak a biztonságérzetünk rosszabb, a veszélyeztetettség is nagyobb. A terroristák módszerei megváltoztak, a válaszoknak is változni kellene TERRORISTA KÖZPONT LEHETÜNK? Nógrádi. - így sokkal nehezebb lesz tisztázni a céljait és azt is, milyen viszonyban volt a férfiakkal, akik rendőrkézre adták. Hasonló felháborodást keltett a franciáknál az, amikor Salah Abdeslam kihallgatását azért függesztették fel, mert a terrorista azt mondta, hogy elfáradt. Belgiumban olyan szabály van érvényben, hogy az emberi jogok miatt éjjel nem lehet házkutatást tartani, ami ugyancsak nonszensz. A terrorizmus új kihívásai miatt érdemes lenne újragondolni néhány elavult rendelkezést, amely a terrorelhárítást akadályozza.” Új kihívások előtt a terrorelhárítás ■ A szakértők szerint a ma- H gányos merénylők és az A öngyilkos merényletek I megjelenése komoly és újabb kihívás a terrorel■ hárítás és a biztonságpoli- f tika dedikált szervezetei számára is. Ez a technológiai fejlődés és amiatt is különösen nehéz feladat, mert ezekről a merényletekről szinte lehetetlen abban a tervezési fázisban információt szerezni, amikor hatékonyan megakadályozhatóak. „Az aszimmetrikus hadviselés egyik fontos jellemzője, hogy a szembenálló felek nagyon különböző eszközökkel és eljárásrenddel rendelkeznek - mondta Németh József Lajos. - Ez a magányos merénylőknél még inkább érvényes. Igaz, hogy a technológiai fejlődés a korábbinál sokkal alaposabb adatgyűjtést tesz lehetővé, de egy zavart személyiségű ember fejével gondolkodni lehetetlen. Egy magányos merénylőt megakadályozni ezért jobbára csak szerencse kérdése. Persze a terrorelhárítás is törekszik arra, hogy pro- aktív módon is információkhoz jusson, vagyis nemcsak közös1 ségi oldalakat, e-maileket vagy telefonokat figyel, hanem tá- gabb körből szerez Információt és érzékel gyanús megnyilvánulásokat, de ez sem mindig elég. Láthatjuk, van amikor csak a cselekmény elindításakor lehet beavatkozni. Az, hogy abban a pillanatban, jókor jó helyen van-e egy olyan ember aki segíthet megakadályozni a támadást, vagy sikerül-e, akár nullára csökkenteni a veszteségeket, szerencse kérdése is, hiszen nincs akkora technika és emberi erő sem, hogy a világ minden szegletét meg lehessen védeni.” Még mindig nem célország a terroristák számára hazánk, de már nem is csak tranzitként használják. Salah Abdeslam többször járt Budapesten és itt szervezkedett, de az is ezt támasztja alá, hogy ismeretlenek éppen Magyarországon vásároltak több ezer anonim SÍM kártyát, hogy ellenőrizhetetlenül tudjanak kommunikálni a segítségükkel. Fábos Erika BIZTONSÁG „Belátható időn belül a terroristák logisztikai bázisa lehet Magyarország, ahol pihennek, találkoznak egy- , mással, szervezkednek - m mondta Földi László, az In- I formációs Hivatal volt mű- II . veleti igazgatója, titkos- m szolgálati szakértő. Szerin- H te hazánk továbbra sem ^ célpontja a terrorizmusnak, ám a terroristák számára ideális helyszín. Mivel a schenge- ni határok nyitottak, továbbra is ellenőrzés nélkül jöhet- nek-mehetnek az unió területén, Magyarország kedvező földrajzi adottságokkal ren- délkezik, a migrációs útvonal mentén és minden európai ország jól megközelíthető innen. Nem véletlen, hogy a párizsi merényletek megszervezőjének tartott Salah Abdeslam is legalább háromszor megfordult hazánkban a merénylet előkészítése során. Ahogy az sem, hogy nálunk vásároltak tömegesen SÍM kártyákat feltehetően a szervezett bűnözéshez és a terroristákhoz egyaránt köthető ismeretlenek. „A napvilágra kerültek alapján újra kell gondolni Magyar- ország jelentőségét a terror- cselekményeket megvalósítók szempontjából - így vélekedik Németh lózsef Lajos, a ' biztonsagpolitika.hu tudományos munkatársa is. - Nagyon úgy tűnik, a csak „tranzitország” státusz nem adja vissza megfelelően a veszélyeztetettség mértékét. Egy dolog azonban bizonyosnak tekinthető: hazánk, ha nem is célként, de eszközként megjelent az egyes cselekmények előkészítése során. A körülmények feltárása pedig nem csak további erőfeszítéséket igényel, hanem számos akár anyagi, akár szellemi erőforrást is leköt, így ezek pótlására, újak kialakítására komoly lépéseket kell tenni. A kiválasztásnak számos indoka lehet: nálunk az ország elhelyezkedése, Európán belüli könnyű elérhetősége ilyen fontos szempont lehet.” Nagyobb veszélyben Magyarország is Kis Benedek József biztonság- politikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint a terrorfenyegetettségnek új szintet adott az Iszlám Állam (IS) megjelenése. A szervezet ellen folytatott nemzetközi koalíciós műveletek, amelyekben hazánk is részt vesz, legitimálják az Iszlám Állam fellépését és bosszúját. Ez Magyarország fenyegetettségét is befolyásolja, ahogy Európa egész területén nagyobb most a terrorveszély, mint mondjuk egy évvel ezelőtt volt. Kis-Benedek József azt mopd- ta a szervezett bűnözés és a terrorizmus mindig együtt jár. A migráció éppúgy hasznot hoz a maffiáknak, mint a terroristáknak. Az embercsempészet és az afganisztáni eredetű kábítószer is mindkét csoport számára hatalmas üzlet. Áz ellenőrizhetetlen kommunikációhoz szükséges SÍM kártyákra is mindkét bűnözői körnek szüksége van. Ahogy az is egyértelmű tapasztalata az elmúlt éveknek, hogy változtak a terrorizmus eszközei. A kiképzett harcosok jelentik a legnagyobb fenyegetést Európára és ezáltal az unió külső határait őrző nemzetek, köztük Magyarország számára is. Ezeknek a terroristáknak azonban szüksége van olyan segítőkre, akik megfelelő nyelv és helyismerettel és bűnözői kapcsolatokkal rendelkeznek, ezért önállóan képesek feltűnés nélkül ténykedni a mindennapokban. Tehát nemcsak a radika- lizálható fiatalok, de az alvilág is segítheti a terroristák logisztikai tevékenységét minden országban, így nálunk is - ezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie a szakszolgálatoknak. Egyre több az európai terrorista A legtöbb harcos Jordániából és Tunéziából érkezik. Az európai országok közül Koszo- vóból és Bosznia-Hercegovinából kerül ki az Iszlám Állam legtöbb harcosa a lakosságszámhoz viszonyítva. Az EU tagjai közül Belgium ad otthont a legtöbb harcosnak. Egymillió állampolgáronként 40-re becsülik az iszlám harcosok számát az országban. A belga rendőrfőnök állítása szerint 474 belga vett részt a Szíriái konfliktusban, és több mint 200 belga állampolgár tartózkodik most is Szíriában. A német statisztikák szerint pedig ezer potenciális terroristát tartanak nyilván Németországban és tízezer olyan embert, akik szimpatizálnak a céljaikkal. Félelemkeltés a körúti robbantás? Mivel számos kérdés még feltáratlan, különösen az elkövető, motivációját, indítékát illetően, azt sem lehet kizárni, hogy félelemkeltés áll a körúti robbantás hátterében. A biztonságpolitikai szakértők szerint a hibrid hadviselés korszakában járunk, ennek pedig egyik fontos eszköze a destabilizáció, amire egy ilyen utcai merénylet teljesen megfelel, a kívánt hatást, a félelem és a biztonság- érzet csökkentését el lehet érni így. „A biztonságérzet csökkenésében komoly szerepet játszott önmagában az a tény is, hogy az eddig a terrorcselekmények közelebb kerültek az átlagpolgárokhoz - mondta Németh József Lajos. - Álláspontom szerint hazánk veszélyeztetettségének formai és tartalmi jellemzői is megváltoztak az elmúlt időszakban, még hozzá rendkívül rövid idő alatt. A változás iránya pedig nem kedvező, emiatt pedig sokkal aktívabb fellépésre van szükség nem csak az egyes hivatalos szervek részéről, hanem az állampolgárok oldaláról is. A biztonságérzet változása egyébként magával hozhat egy szellemi, gondolati választ is, amely arra irányul, hogy a biztonságunk megerősítésére további, de az egyensúly irányába mutató lépésekre van szükség. Fontos, hogy azok az intézkedések, amelyeket a biztonság érdekében hozunk, a biztonságérzetet is növeljék, ne pedig a félelmet és a bizonytalanságot fokozzák. ” A veszélyérzet mindenütt fokozódik Európa más országaiban is növekedett a lakosság veszélyérzete: A ZDF országos köztelevízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás alapján a lakosság 73 százaléka tart terrortámadástól, míg 25 százalék nem számít merényletre. A kedélyeket most éppen a hétvégén elfogott és azóta öngyilkosságba menekült szír terrorista borzolja, aki a hírek szerint Berlinben a reptéren akarta felrobbantani magát. Dzsa- ber al-Bakr menekültként érkezett Németországba, részt vett az Iszlám Államkiképzésén és Chemnitzben készült fel a merényletre. Három honfitársa ismerte fel és fogta el hétfőn a németországi Lipcsében, ahol szállást adtak neki. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint nincs jó üzenete, ahogy a német hatóságok ezt az ügyet kezelték. Nem véletlen a felháborodás országszerte. „Most először vetették fel a németek, hogy jó-e a rendszer így, hogy először beviszik a börtönbe a gyanúsítottat, és csak később hallgatják ki és hogy ilyen szintű bűnözők esetében, tekintettel kell-e arra lenni, hogy zaklatásnak számít az állandó megfigyelés - mondta A terrorelhanto gyakorlatok | nem jelentenek garanciát 8ü$m a sérthetetlenségre így B A szakértők szerint Magyarorszag is egyre inkább a terroristák | érdeklődésének középpontjába kerül, nem véletlen az egyre nagyobb készültség Közös hadsereg lehet a megoldás A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy Európa kitettsége azért is növekszik, mert sem méretéhez, sem a gazdasági súlyához képest nincs megfelelő hadereje. Emellett a belső biztonsága is szétszabdalt a számtalan uniós tagállama közt, jóval kevesebb együttműködéssel mint ami az USA tagállamait jellemzi. „Amennyiben van rá egységes európai politikai szándék, akkor megvalósulhat - mondta Németh József Lajos. - Azonban ne feledjük, hogy például a NATO szerepe vagy a nemzeti haderők saját képességei még akkor is komoly gátat jelenthetnek, ha a védelmi erőfeszítésekben a markánsabb európai szerepvállalásra korábban is komoly igény mutatkozott. Mivel a jelenlegi fenyegetések hagyományosan olyan térségekből bontakoznak ki - Észak-Afrika, Közel-kelet - amelyekben jelentős volt az európai jelenlét - különösen a korábbi közép- és nagyhatalmak részéről - így a közös fellépés gátját jelenthetik az eltérő érdekek is. Személyes meggyőződésem az, hogy az önálló és közös európai katonai fellépés elkerülhetetlen lesz a jövőben."
