Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám
2016. SZEPTEMBER 4., VASARNAP SZTORI 5 Szülinapi torta, macaron és levendulás süti is készül az ebeknek A KUTYÁK KEKSZET VENNENEK Jókai Tímea először csak a saját kutyájának sütött finomságokat, később a barátok négylábúinak is vitt ajándékba kekszeket. Aztán amikor látta, hogy ettől nemcsak a kedvencek, de a gazdáik is mennyire lelkesek, úgy gondolta, pékséget nyit. Kutyapékséget. Fábos Erika JUTALOMFALAT „Gyerekkorom óta kutyás családban élek, teljesen természetes volt, mindig úgy figyeltünk rájuk, mint családtagokra - mesélte Jókai Tímea. - Az, hogy ez ilyen pékséget nyissak, szintén a kutyáim inspirálták. Utánanéztem, hogy mennyire sok káros anyag van a boltban kapható jutalomfalatokban, és elkezdtem inkább otthon, saját receptek alapján sütögetni. Anyukámmal gyorsan beindult a fantáziánk, mi mindent lehetne ebből készíteni. A sajtos-baconos annyira jól sikerült, hogy az egész család odavolt érte.” A pékség ötlete, mint kiderült, kicsit bonyolultabb, mint elsőre tűnt. Kutyáknak pékséget nyitni ugyanis annyi engedéllyel jár, mint ha embereknek nyitnák. Ráadásul annak is alaposan utána kellett járni, mit ehetnek és mit nem a kutyusok. „A receptúra kialakítása közel egy évembe került, ugyanis a kutyák táplálásánál rengeteg dologra kell figyelni. Külföldön számos kutyapékség működik, például Franciaországban, Ausztriában és az Egyesült Államokban. Ezek az üzletek adták az önbizalmat, hogy itthon is működhet. Az allergén anyagok megismerése miatt többször egyeztettem állatorvossal és alternatív állatgyógyászatban jártas szakemberekkel. Semmilyen színező-*!! tartósítóanyagot nem használunk. Sót és cukrot sem, hiszen ez sem ;et ne adja ánakí nyékét gyártani. Ezt néhányan el is mondják. Persze olyanok is vannak, akik még extrémebb- nek gondolják a kutyapékséget, mint amilyen. Jókai Tímea kedvence az volt, amikor azzal állított be valaki az utcáról, hogy szívesen megnézné, hogy sütnek a kutyák, mert azt gondolta, az elnevezés ezt takarja... FOKHAGYMA: Olyan vegyületeket tartalmaznak. amelyek károsítják a kutya vörösvérsejtjeit. Fáradékony és kedvetlen lehet tőle. CSOKOLÁDÉ: Koffein-és teobromintartalma miatt veszélyes a csoki. Nagyobb mennyiségben hányást, kiszáradást okozhat, de kisebb kutyáknak mérgező is lehet. TEJ ÉS SAJT: A kutyák szervezete nem termel olyan enzimet. ami képes lebontani a tejben található laktózt. Puffadás. hányás, hasmenés lehet a vége. SZŐLŐ, MAZSOLA: A kutyákra mérgező anyagot tartalmaz, ami az ebek veséjét rongálja KELT TÉSZTA: Ha maradék nyers kelt tésztánk van, véletlenül se adjuk a kutyának. A nyers élesztő olyan gyomorpuffadást okozhat, ami végzetes lehet. Az üzletvezető mindig családtagokként tekintett a házi kedvencekre tesz jót a kutyáknak. Csak kifogástalan minőségű alapanyagokkal dolgozunk, szigorúan ellenőrzött körülmények között. Minden süteményt kézzel készítünk, a hozzávalókat odafigyeléssel válogatjuk össze, és sok-sok szeretetet adunk még bele. Azt gondolom, jókor kezdtük el, egyre kutyásabbak az emberek, és másként törődnek már a kedvenceikkel, mint évekkel ezelőtt. Persze Timi és az anyukája azért óvatosak voltak. Tudták, hogy ők lelkesebbek az átlagnál, ha kutyákról van szó. Ezért először csak az interneten tesztelték az ötletüket. Hamar megnyugodtak. Azóta a munkájukat is feladták a kutyákért, és nyitottak egy boltot, ami Timi első kutyájáról kapta a nevét. A népszerűség egyre csak növekszik, már újabb üzleten gondolkoznak. Azt mondja, az lehet a titkuk, hogy szeretik a vásárlóikat. „Van mézeskalácsos kekszünk, almás-zabos sütink, elkezdtünk macaronokat is sütni, muffinokat is gyártunk és szezonális termékek is vannak. A jutalmazó falatokon kívül kifejlesztettünk olyanokat is, amelyeknek másfajta használati értéke is van. A kedvenc közülük a rossz szájszag elleni keksz, amiben menta és petrezselyem van, valamint a harmónia keksz, ami levendulás-ánizsos ízesítésű és nyugtató hatással lehet a blökik- re. Több vizslás vásárlónk esküszik rá. Az utóbbi időben a kutyatorta is nagy sláger lett: mogyoróvajas répatorta és csokis banános kivitelben készül. Persze a csoki helyett szentjánoskenyér liszttel, hiszen a csokoládé nem jó a kutyáknak. A tortákra ráírjuk a kedvencek nevét és azt is, mennyi idősek. Odavannak érte a kutyák és a gazdik is.” Persze nem mindenki lelkes. Van, aki felesleges hóbortnak tartja kutyáknak süteméA lelet hatalmas kincs, de Ehmann Gábor élete legnagyobb szerzeményének mégis a feleségét tartja Hun kori aranyakat talált séta közben a túrázó LELET Az köztudott, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum legnagyobb adományozója Széchenyi Ferenc gróf volt. Az már kevéssé közismert, hogy őt egy pesti takácsmester követi, jó eséllyel pedig Ehmann Gábor is a lista előkelő helyére kerül azzal a páratlan hun kori kincsesei, amiről a régészek úgy vélik, hogy a korszak egyik legszebb és legteljesebb ilyen fajta Kárpát-medencei együttese. „Miközben az erdőt jártuk, egy fa tövében megkapta a szemem valami fényes dolog, azt gondoltam, egy sörösdoboz vagy egy eldobott csokipapír - mondta Ehmann Gábor. - Amikor közelebb értem, láttam, hogy egyik sem, de felvettem. Egy régi, ezüstnek látszó különös csat volt. Rugdosni kezdtem az avart és a földet, és előkerült egy másik, megmunkált ezüstlemez, majd egy kicsit távolabb egy harmadik is, amiről rögtön látszott, hogy Á aranyból van.” Ehmann Gábor azt i mondja, tisztában volt vele, hogy nagyon régi tárgyakat talált. Még az is megfordult a fejében, hogy értékesek lehetnek. Annyira felzaklatta, ami történt, hogy aznap éjsza- ^ B A rangos hun tulajdonos 125 targya B1H között tőr, több csat, ékszerek, pikkelymintás aranyozott ezüstlemezek ■ és szakállas nyílcsúcs is volt Aranykincs Nagyszéksón ka aludni sem bírt. A feleségének is csak másnap mutatta meg, amit talált. A felbecsülhetetlen értékű lelet 1926-ban Bálint Mátyás gazda - az akkor Szegedhez tartozó, a mai Röszke külterületén fekvő - Nagyszéksós-pusztán található szőlőjéből került elő. Darabjait Móra Ferenc, a szegedi múzeum akkori igazgatója vezetésével tárták fel. Ezek az eddigi legnagyobb hun arany- kincslelet darabjai, amelyekből körülbelül 150 tárgyat, összesen több mint egy kilogramm súlyú aranyat mind a mai napig a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. „Megnéztük együtt is, és úgy gondoltuk, hogy ez értékes, arról is beszéltünk, vajon mekkora k jutalmat kaphatunk érte, ha valóban eredeti, régi tárgyakról van szó. Persze nem hagyott nyugodni az egész. Arra gondoltam, hogy f felajánlom egy múzeumnak, de fogalmam sem volt, mi legyen a következő lépés. Anélkül, hogy beavattam volna őket, a barátaimat kérdezgettem, hogy mit tennének, ha kincset találnának. Aztán eszembe jutott, hogy egyiküknek van egy régész barátja.” Miután kiderült, hogy a régész kíváncsiságát is felkeltette a kincs, a múzeumban találkoztak, ahova Ehmann Gábor gondosan csomagolva beszállította a tárgyakat. „Szólni sem bírtak, csak azt mondták, hogy hű meg ha, aztán mindenki összefutott, és csodálták, amit láttak. Na, innentől kezdődött a várakozás. Titokban kellett tartani az egészet, amíg most, a nyár elején meglett minden engedély az ásatáshoz. Egy hétig kutattak a régészek. Megengedték, hogy én is végig jelen legyek. Fantasztikus élmény volt. Sorra jöttek | elő az újabb és s újabb tárgyak. £ Azt mondják, tapasztalt régészek is arról álmodoznak, hogy egyszer találnak egy igazán jelentős kincset. Nekem sikerült. Mindenki kérdezgeti is tőlem, hogy ezt tartom-e életem szerencséjének, de mindig mondom, hogy a közelébe sem ér annak, hogy megtaláltam a feleségemet, Rékát.” Az ásatás során egy vélhetően rangos tulajdonos öveit, fegyvereit, szakállas nyílcsúcsát, aranyveretes tőrét, almandinberakásos vascsatjait, lábbeli-garnitúráját és lószerszámait találták meg, utóbbiak közül kiemelkednek a nyereg pikkelymintás, aranyozott ezüstlemezből készült díszei és a niellos ezüstcsat. Az értékes tárgyak akár helyi műhelyben is készülhettek valamikor 380- 450 között, amikor a Kárpát-medence nagy része hun uralom alatt volt. Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának dolgozója, aki az ásatást irányította, azt mondta: a tárgyakat sekély gödrökben helyezhették el, a kedvező talajviszonyok között főleg az ezüst- és aranytárgyak maradtak fenn egyedülállóan jó állapotban. A lelet jellege alapján a hun kori „áldozati leletek” közé sorolható. „Hun áldozati lelet” alig néhány ismert a Kárpát-medencéből. Az összesen 125 tételből álló lelet több szempontból is kivételes jelentőséggel bír a korszak leletanyagában - egyedülálló értéke mellett szakmai szempontból is beláthatatlan. Teljesen átrajzolja a korszak áldozati rítusairól, máig leginkább toposzként továbbélő, néha évszázados megállapítások alapján alkotott vagy ilyenek által befolyásolt képünket, hiszen eddig olyan teljes lelet, amelyet régészeti ásatáson sikerült feltárni, nem került elő. F. E.