Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2016. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP A19. században még ritkaság volt, ma népbetegség az allergia. Az orvosi ellenőrzés nemcsak a tüneteket enyhíti, a betegség romlását is akadályozza Allergia vagy érzékenység? Most legtöbben a parlagfű miatt tüsszögnek, a lakosság negyedének vannak a gyomnövény miatt tünetei és több mint egymillióan betegek is. Ám egyre több az allergiás gluténre, laktóz- ra - nap mint nap halljuk. De csak azért, mert minden érzékenységre könnyen rámondjuk: allergia. Pedig az allergia komolyabb az érzékenységnél, ezért fontos törődni vele. VR-összeállítás TÚLÉRZÉKENYSÉG Az allergia - ebben egyetértenek a szakemberek - civilizációs betegség. A 19. században még alig fordult elő, de a 20. század elején is csak a lakosság egy százaléka szenvedett tőle. Világviszonylatban ma már 30 százalék fölötti ez az arány, hazánkban pedig minden ötödik ember rendszeresen szenved tőle, de időszakosan még ennél is többeket érint. Számítások szerint minden embernek körülbelül 10 százaléknyi esélye van arra, hogy valaha allergiás legyen. Ha az egyik szülő már szenved a betegségben, 20, míg mindkét felmenő érintettsége esetén 50 százalékra ugrik a valószínűsége. Az allergológusok szerint az életmódunkban egyre több az olyan tényező, ami növeli az allergiás megbetegedések kockázatát. Ezek közül első helyen a stressz áll. Fokozza a környezetszennyezés Ennek megfelelően az allergiás betegek száma is folyamatosan növekszik. Az allergiát alapvetően a genetikai faktorok és a környezeti tényezők határozzák meg, a civilizációs változások mégiscsak közrejátszanak a terjedésben. Ilyen például az elhízás, a stressz, a dízelko- rom-részecskék megjelenése a levegőben: ha ezek rátapadnak a pollenszemcsékre, azok sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudnak összekapcsolódni az Immunrendszer azon sejtjeivel, amelyek elindítják a kórmechanizmust. Ez is megmagyarázhatja azt, hogy - más tényezők mellett, mint például a dohányfüst vagy az ételszínezékek - miért van jóval több esély az allergiás megbetegedésre egy szennyezettebb környezetben. Mi az az allergia? Az allergia a test abnormális válaszreakciója egy vagy több olyan anyagra, amely ártalmatlan a legtöbb ember számára. A szervezet hibás védekezése ez. védekezünk valami ellen, ami ellen nem is kellene. Mindazt, ami allergiás reakciót vált ki. allergénnek nevezzük. Az allergia kialakulására nagyobb az esély, ha az egyik vagy mind a két szülő allergiás valamire. bár nem biztos, hogy ugyanarra az allergénre lesz érzékeny az utódjuk. Az allergia az életkor bármely időszakában jelentkezhet, és az életmód, életkörülmények ugyanany- nyira szerepet játszanak a kialakulásában, mint a genetika. Ma már a legtöbb érzékenységre rámondjuk, hogy i allergia, pedig például a tejcukor-érzékenység oka §g nem több mint a laktázenzim hiánya a szervezetben Fő veszélyek: csípés és mogyoró Nékám Kristóf immunológus- allergológus, a Magyar Allergiaszövetség elnöke azt mondta: az allergiás betegek száma világszerte emelkedik. Az allergizáló anyagoké azonban nem szélesedett. Legtöbben a házi porra, penészre, virágporra, rovarcsípésre és néhány élelmiszerre, legerősebben a mogyoróra érzékenyek. Nem mindegy azonban, hogy mennyire. Valamilyen fokú érzékenysége minden második embernek lehet, de ennél sokkal kevesebben betegek. A legveszélyesebb, vagyis életet veszélyeztető állapotot a rovarcsípés tudja előidézni, és hasonlóan drasztikus lehet a nagyfokú élelmiszer-, főleg a mogyoróallergia is. Mindkettő hirtelen halált okozhat. Ennek első tünete, hogy a száj megdagad, csalánkiütések keletkeznek az arcon, és fulladni kezd a beteg. Ilyenkor késedelem nélkül mentőt kell hívni! Az ugyanakkor, hogy a tejcukor vagy a glutén allergiát okozna, teljesen téves, de elterjedt vélekedés. Az egyik a bélrendszer autoimmun gyulladása, bizonyos gabonafehérjék miatt. A másik pedig egy enzimhiány, vagyis emésztőrendszeri betegség, ami miatt a szervezet nem tudja megemészteni a tejcukrot. Parlagfűtől szenvednek legtöbben Bár allergiát sok minden kiválthat, a parlagfű a leginkább agresszív allergén. Pollenje évszázadok óta megkeseríti az arra érzékenyek életét, már az ókori Kínában ír| Internet | helyett orvos > Magyarországon óvatos becs- ! lés szerint is csaknem kétmil- = lió a beteg, de csak alig 320 2 ezer ember veszi komolyan és kezelteti. Nékám Kristóf szerint pedig akiknek komoly tüneteik vannak, jobb, ha orvostól kérnek segítséget a gyógyszer kiválasztásához. A legjobb módszer az immunterápia, ami a betegség okát próbálja megszüntetni. Aki vállalja a költségeit és kitartó, akár évekre tünetmentessé is teheti magát. Merthogy a tüneti kezelés - az orrcsepp és az antihisztaminos gyógyszerek - hosszú távon nem biztonságos. Nem beszélve a „csodaszerekről”, amelyekből százszámra kering ajánlat az interneten. „Ezek nagy része teljes ostobaság, némelyik veszélyes is. Nem igaz, hogy ha valaki rendszeresen készít a parlagfűből teát, az egy idő után már nem lesz érzékeny rá. Az sem, hogy homeopátiával gyógyítható, vagy hogy az ezzel etetett kecske teje jót tesz, sőt, ahogy keresztallergiák esetében, még súlyosbíthatja is a tüneteket” - állítja a szakember. • tak róla „őszi folyásként”, a középkorban rózsanáthaként emlegették. Hazánkban csak a 20. század eleje óta ismert a növény, tömeges megjelenését az 1920-as években, az Egyesült Államokból érkező gabonaszállítmányokhoz kötik. Ma már az egész ország területe fertőzött, ráadásul szinte kiirthatatlan. Pollenje 60 évig életben marad, egy tőről akár nyolcmilliárd szemcsét is képes szétszórni, amelyek 500 kilométerre is képesek eljutni. Európában, hazánk messze a legfertőzöttebb. A helyzet pedig csak romlani fog, minden irtás ellenére több parlagfűre és nagyobb pollenkoncentrációra kell számítani. A globális felmelegedés ugyanis lehetővé teszi, hogy még több helyen meghonosodjon a parlagfű, a szén-dioxid-koncentráció emelkedése miatt pedig gyorsabban is nő. Számítógépes szimulációk szerint a következő 35 évre a pollenszint éves átlagban négyszer annyi lesz, mint most. Ma már naponta olvashatunk pollen-előrejelzést. Érdemes tudni, hogy a számok mit jelentenek. A levegő köbméterenként mennyi darab pollent tartalmaz, 24 órás átlagban. Amikor ez a szám 30, tüneteket okoz, a szezonban pedig az átlagos napi értéke 100-200 között van. Érdekes, hogy az elmúlt években hiába irtják a parlagfüvet, ez az átlagérték számottevően nem csökken, és azok közül az országok közül, ahol megél a növény, a legmagasabb. De van olyan terület is Európában, ahol olyan hatékony volt az irtás, hogy még a csúcson sem éri el a 30-as határértéket. Nem lehetetlen gyógyítani Nékám Kristóf azt mondta: azért is fontos orvoshoz fordulni, mert a szakember segíthet a legmegfelelőbb módszert választani, a beteg állapotától függően. Aki vállalja a költségeit és kitartó, akár évekre tünetmentessé is teheti magát immunterápiával. Ennek lényege, hogy a betegség okát próbálják megszüntetni. „Az allergiás reakciót okozó fehérjéhez fokozatosan hozzászoktatjuk a szervezetet. A három évig tartó terápia fegyelmezettséget követel a betegektől, hiszen lépésről lépésre be kell tartani az orvos utasításait és évente ismételni azokat. A kezelést a parlagfűszezon előtt, április végén, május elején érdemes kezdeni. Innentől kezdve három hónapig az allergiát kiváltó fehérjéből mindennap néhány cseppet kell a nyelv alá cseppenteni, vagy az orrba fújni, az adagokat fokozatosan növelve” - mondja Nékám Kristóf. Főbb allergiák, érzékenységek TEJCUKOR-ÉRZÉKENYSÉG OKA: a tejcukrot bontó enzim, a laktáz hiánya, vagy elégtelen működése. A vékonybélben a tejcukor nem tud egyszerű cukrokká bomlani, a vastagbél bakteriális flórájának megváltozása révén bekövetkező lebomlás, más néven fermentáció klinikai tüneteket okozhat. TÜNETEI: felfúvódás, szélgörcsök. hasi fájdalom, feszülés, émelygés, hányinger, rossz általános közérzet, hasmenés. A keringésbe felszívódó hidrogén - eljutva a központi ideg- rendszerbe - fejfájásos rohamokat provokálhat. GLUTÉN- (LISZT-) ÉRZÉKENYSÉG (CÖLIÁKIA) OKA: a vékonybél-nyálkahártya súlyos elváltozása. Ennek következében a leggyakrabban fogyasztott négy gabonafajta (búza, rozs, árpa. egyes esetekben a zab is) glutén nevű fehérjéje által tartalmazott alkotórész, a gliadin, toxikussá válik. A betegszervezet ugyanis nem tudja megfelelően feldolgozni, vele szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel. ami a szervezetben autoimmun folyamatot indít el. A glutén- érzékenység öröklődő. TÜNETEI: hasmenés, akaratlan, kóros fogyás és gyengeség. KEZELÉSE: a gluténmentes diéta szigorú betartása. Az étrendből el kell hagyni minden olyasmit. ami búzát, árpát, zabot vagy rozst tartalmaz. PENÉSZÉRZÉKENYSÉG A penészérzékenység hasonló tünetekkel járhat, mint bármilyen más allergia. Ezek közé tartozik az orrfolyás és orrdu- guiás. az orr- és torok viszketés, tüsszögés. fokozott könnyezés. A legérzékenyebbeknél, a légzőszervi betegségtől szenvedőknél vagy a legyengült immun- rendszerüeknél a penész fokozhatja a már meglévő betegségek tüneteit, de ha sokáig penészes környezetben vannak, akkor újabb betegségeket is okozhat. Bizonyos penészgombafaj- ták súlyos tüdőbetegségeket, fertőzéseket, a tüdő szöveteinek hegesedését okozhatják. POLLEN- (PARLAGFŰ-) ALLERGIA OKA: A virágpor (pollen) egy immunológiai láncreakciót indít ei. A szervezet természetes védekező rendszere lép működésbe. és a tulajdonképpen ártalmatlan virágport veszélyes anyagként ismeri fel. Ez a hibás programozás okozza, hogy a virágporral való következő találkozáskor a szervezet tévesen kórokozóként ismeri fel, és harcol ellene. Miközben az allergén az antitestekhez kötődik, bizonyos testi sejtek hísztamint szabadítanak fel. Ezek a hírvivő anyagok átjárhatóvá teszik az érfalakat a folyadékok, a fehérjék és egyes sejtek számára, ezzel duzzanatokat, kivörö- södést. viszketést és tüsszögési rohamokat kiváltva. TÜNETEI: az orr-garatüreg és a szemek gyulladása, légszomj, gyomor-bélrendszeri panaszok, migrén, fáradtság, alvászavarok és depresszió is jelentkezhet. MOGYOROALLERGIA OKA: nem ismert, pedig a mogyoró iránti érzékenység az egyik leggyorsabban terjedő ételallergia - csak Nagy-Britanniában 440 ezer gyerek és 45 évesnél fiatalabb felnőtt szenved miatta. TÜNETEI: Igen súlyos következményekkel jár. Akár egy szem mogyoró elfogyasztása is halálhoz vezethet, mert anafilaktikus sokkot okozhat: hirtelen feldagad a testük, nem kapnak levegőt, a vérnyomásuk pedig lezuhan - ilyen esetekben létfontosságú a sürgős orvosi beavatkozás. A mogyoróallergiára ráadásul nincs gyógymód.
