Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
2016. SZEPTEMBER 25., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 'J- Mit érez, amikor viszontlátja magát a mozivásznon?- Nem szeretem látni magam a mozivásznon. Nem feltétlenül arról van szó, hogy másként csinálnék valamit, bár előfordul olyan is, de valahogy másként gondolok magamra, mint ami lejön a vászonról. Felvett színházi előadást meg aztán végképp nem szeretek visszanézni. Megkereste Kováts Adél a Radnótiból, és meggyőzte róla. hogy ott most egy fontos dolog alakul... László Zsolt ügyel arra, hogy mindig csúcsformában legyen A színészkedés hatalom is Már játsszák a mozik Gigor Attila legújabb, Kút című filmjét, amelyben László Zsolt egy maffiózót alakít. Ősz óta a Radnóti Színház tagja, bár már előtte is ezer szállal kötődött a színházhoz. László Zsolttal megterhelő forgatásról, veszteségekről és arról is beszélgettünk, miért lett színész. Csejk Miklós- Gengsztert játszik a Kút című legújabb magyar filmben, amelyet Gigor Attila rendezett. Hogy jött a szerep?- Amikor olvasni kezdtem a forgatókönyvet, nem tudtam lerakni, annyira bevonzott a történet, izgalmasnak találtam. Én egy olyan szereplőt játszom, egy maffiavezért, akiről elég sokat beszélnek, de csak a film végén jelenik meg. Mindenki tart tőle, a nézőben egy nagyon durva és kemény ember képe kezd kialakulni. Amikor viszont megjelenik, akkor a maga nemében egy finom urat látunk, három öltönyös testőrrel közlekedik. Kiderül, hogy máshogy irányítja a bandáját, mint ahogy beszéltek róla a szereplők.- Dolgozott már Gigor Attilával?- Egyszer dolgoztam vele, a Terápia első évadának utolsó részében, érdekes módon ott is slusszpoénként jelentem meg. Akkor is hihetetlen jó hangulatú volt a forgatás, most is. Elképesztő, hogy milyen figyelemmel, nyugalommal és szeretettel fordul nemcsak a színészeihez, hanem az összes munkatársához, akik a forgatáson részt vesznek. Ez még azt is feledtette, hogy sokszor 38 fokos Névjegy LÁSZLÓ ZSOLT (1965) Jászai Mari-díjas színész. 1989- ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd a Radnóti Miklós Színház szerződtette. 1994-től az Új Színház alapító tagja. 1998-tól szabadúszó. 2002-től a Nemzeti Színház, 2013-tól pedig a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja. 2016-ban újra a Radnóti Színházhoz szerződött. Szinkronizált filmjeinek száma száz körüli. Öt gyermek édesapja.- Miért lett színész?- Édesapám mozigépész volt Miskolcon. Azokban az időkben gyerekként sokat ücsörögtem a Szikra mozinak az utolsó sorában. Hatással voltak rám a vadnyugati fdmek, bár akkor ez nem tudatosult bennem, inkább utólag érzem fontosnak. Általános iskolában egy exszínésznő volt a magyartanárom, aki verseket mondatott velünk, és hamar kiderült, hogy jól mondom. Aztán elkezdtem amatőr színjátszó csoportban szerepelni Miskolcon, ahol szintén egy exszínész volt a csoport vezetője. Ő az első perctől kezdve mondta, hogy van érzékem a színészkedéshez. Fantasztikus társaság jött össze, szerettem velük lenni. Ebből a közösségi élményből fakadt az, hogy megszerettem a színjátszást és beadtam a jelentkezési lapot a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Azt már akkor éreztem, hogy a színészkedéssel lehet valamit kezdeni, egyfajta hatalom az ember kezében.- Szereplési vágy is hajtotta?- Soha nem voltam a társaság közepe. A színjátszás nekem olyan önkifejezés, amely attól volt jó, hogy többen csináltuk. Nem az önálló estek létrehozása izgatott, ma sem az izgat, hanem az, hogy mennyire több tud lenni egy színdarab, amikor a közös akarat egy irányba mutat. Úgy éreztem, hogy a főiskolai felvételivel elvesztettem mindent, amit addig pozitívumnak éreztem ebben a szakmában. Ott hirtelen szembesültem soksok egyéni akarattal, exhibicionizmussal és önzéssel.- Aztán leszerződött a Radnóti Színházhoz.- Hét fiatallal együtt különböző helyekről kerültünk a Radnóti Színházhoz, és egy fantasztikus gárda alakult. Itt újból visz- szakaptam ezt a közösségi létezés örömét.- Az Alföldi Róbert nevével fémjelzett Nemzeti Színház is ilyen volt?- Igen. Olyan emberekkel voltam körülvéve, akik szintén csapatban gondolkoztak. Most már így visszagondolva, bár még van bennem némi keserűség, de azt gondolom, hogy ajándék volt, hogy nekem ez megadatott. Minden nap kaptuk azokat a visszajelzéseket, amelyek megerősítettek abban, hogy jó az, amit csinálunk. Végig telt házzal mentek az előadások.- A Nemzeti Színház után jött Székesfehérvár, majd szeptembertől a Radnóti Színház társulatának lett újra az állandó tagja.- Valamennyire beváltotta a reményeket a székesfehérvári színház, de nekem problémát jelentett a távolság. Az, hogy a gyerekeim Budapesten maradtak. Aztán megkeresett Kováts Adél, a Radnóti Színház év elején kinevezett igazgatója, és meggyőzött arról, hogy itt valami fontos dolog alakul. így hát újra a Radnóti Színházban vagyok, megint csapatot építünk. Pintér Béla újabb díja BUDAPEST Kiosztották a színházkritikusok 37. alkalommal az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő díjakat. A gála keretében 15 kategóriában hirdettek győztest. A legjobb új magyar dráma Pintér Béla A bajnok című rendezése lett. A legjobb előadás: A nyugalom (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendező: Radu Afrim). A legjobb rendezés: Galilei élete (Nemzeti Színház, rendező: Zsó- tér Sándor). A legjobb női főszereplő: Tenki Réka (Egyasz- szony - Orlai Produkciós Iroda), a legjobb férfi főszereplő: Trill Zsolt (Galilei élete - Nemzeti Színház). VR melegben dolgoztunk egy pusztában, egészen pontosan Csák- váron. Ott építették fel a filmbeli benzinkutat, ahol játszódik a történet.- Volt olyan filmforgatás, ami nagyon megterhelte?- Tavaly ősszel forgattam Pacskovszky lózseffel egy filmet, Tökéletes gyilkos a címe, abban a főszereplőt, egy nyomozót alakítottam. Negyvennégy forgatási napból negyven- kettőben szerepeltem. A nyomozó lánya meghalt egy balesetben, a felesége egy zárdába költözött, és már majdnem öngyilkos lett, amikor egy telefon- hívás mindent megváltoztat. Ez a film eléggé hasonlít a skandináv krimikhez, és nagyon megterhelő volt a forgatás.- Miért?- Azt a depressziós állapotot, amiben az általam alakított nyomozó volt, napról napra kellett hozni a forgatáson. Nem nagyon tudtam kiengedni esténként, mert másnap újra intenzíven kellett játszani a kamera előtt a depressziós nyomozót. Egy forgatáson nem engedheti meg magának az ember, hogy ne legyen csúcsformában. HÍREK A Roncsfilm 2. előfilmje forog BUDAPEST „Dumafilmet" forgat Szomjas György filmrendező a mai magyar valóságról a Gólya és a velnessz disznó címmel, amely társadalmi finanszírozásban készül a Roncsfilm Kettő előkészítéseként. A várhatóan év végén megjelenő moziban feltűnik többek között Szőke András, Badár Sándor, Scherer Péter, Mucsi Zoltán és Hobó is. VR Ezernyi múzeumi program ősszel MAGYARORSZÁG Idén 11. alkalommal rendezik mega Múzeumok Őszi Fesztiválját több mint 150 múzeumban és intézményben csaknem 1700 programmal szeptember 26. és november 13. között. Közös alkotás, rendhagyó városnéző séták, régi mesterségek bemutatói és rejtélyek is kapcsolódnak a rendezvényhez országszerte. VR Legjobb új dráma: A bajnok Pintértől A hét mesterlövész a kapitalizmusról, a barátságról és a jellemekről Meg kell(ene) menteni a világot FILMTÖRTÉNET Aki látta A hét szamuráj (1954) című filmet, az pontosan tudja, hogy az amerikai verziójának nem túl sok köze van az eredetihez, hacsak annyi nem, hogy átvették a film alapötletét és a dramaturgiai vázát, de nincs szó remake-ről. Vagyis teljesen fölösleges ösz- szehasonlítaní a japán easternt az amerikai westernnel, ahogy sokan teszik manapság. A hét mesterlövész a maga korában, 1960-ban igazi kultfilm volt, kifinomult remekmű. Persze a maga műfajában. A western 1903- ban indult útjára A nagy vonatrablással (pár éve létezett csak a mozi), de mindjárt ez volt az első amerikai kasszasiker is egyben. Egyébként a klasszikus amerikai western kliséje nem túl bonyolult, de fontos megidéznünk. A messzeségből, tulajdonképpen a múltból belovagol egy kisvárosba egy fehér férfi. Érzékeli a konfliktust a városka lakói és a rosszfiúk között, akik sanyargatják, kizsákmányolják a helyieket. De hősünket általában ez nem érdekli, látott ő már sok bajt. Egészen addig nem érdekli, amíg érintett nem lesz valahogyan. Beszólnak neki, meglökik, bántják a prostituáltat, akinek szépsége megragadja őt. Lerendezi a rosszfiúkat, amelynek csúcspontja a párbaj, ezzel mellesleg megmenti a vadnyugati városkát. A film végén egyedül visszamegy a múltba, amelyet a naplementében való ellovaglás szimbolizál. A hét mesterlövész ezt a klasszikus klisésort alakította át, gondolta tovább zseniálisan. Behozta a barátságot, ketten lovagolnak el a naplementébe. Behozta a kapitalizmus kritikáját: a népnek föl kell lázadnia a kizsákmányolok ellen, amit ki is mondanak. A megmentő hős motivációja a pénz lett, mert ez irányítja a világot. Viszont megjelenik a jellemfejlődés: megismerik a falu népét, és már nem kell a pénzük. Meghétszerezi a hőst, amelyből négy meghal, két barát ellovagol, egy meg letelepszik és megházasodik. Ő lesz a seriff. 1960 és 1972 között négy mozifilm (3 folytatás) készült A hét mesterlövészből. 1998-ban sorozat, most pedig egy mai remake. Újra nagyon hangsúlyos lett a kapitalizmus kritikája, amely kizsákmányolja a polgárt. Megmaradt a barátság, mint érték, a jellemfejlődés viszont elveszett, mert nem mondanak le a pénzről, amit kapnak látva a falu sorsát. Viszont nagyon mai gondolat, hogy egy fekete, egy indián és egy koreai is van a csapatban. Vagyis multi- kulti hősök mentik meg a világot jelképező kis falut. Csemege: a párbaj, amely minden beállításában klasszikus. Aki ilyet meg tud rendezni, az már átment a vizsgán. Csejk Miklós Két kocka, egy történet. Az eredeti 1960-ból és a mai, 2016-os
