Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 31. szám
2016. AUGUSZTUS 21., VASÁRNAP SZTORI 5 A nagy ellenség: a kimerülés Magyarok járták a Föld legmelyebb szárazföldi természetes pontján. A világon először profi fényképekét es videofilmet is készítettek az expedícióról. A 2 197 meter mely. abhaziai Krubera-Voronya barlangban a visszaúton akadalyba ütköztek a beáramló nagy mennyiségű víz miatt. Aztán mégis a felszínre érték szerencsesén. Temerdek élménnyé! EXPEDÍCIÓ Nem hétköznapi kalandra vállalkozott az Ambrus Gergely vezette magyar expedíció. Nemcsak megjárták a világ legmélyebb barlangját, hanem első alkalommal profi fotókat és videófilmet is készítettek róla, amelyeket aztán egy egyedülálló könyvben adnak ki hamarosan. Az expedíciónak először négy tagja volt: Ambrus Gergely, ifj. Adamkó Péter, Jager Attila és Tóth Attila. A helyszínen csatlakozott hozzájuk egy erdélyi és egy libanoni kutató is: Fábián Bo- tond és Toufic Abou Nader. Az expedíció szóvivője, idősebb Adamkó Péter, a neves barlangkutató. Az ifjú Adamkó édesapja lapunknak elmondta, hogy a fölkészülés során a kutatók Franciaországban és az olasz Alpokban vettek részt két nagy expedíción, majd a világ harmadik legnagyobb barlangjában, Svájcban. „Én is rengeteg barlangban megfordultam már a 70-es évek óta, de azt kell mondanom, hogy lassan felülmúl a fiam. Persze, sok minden változott azóta, amióta barlangkutatásra adtam a fejem. Leginkább a felszerelések lettek mára nagyon profik és biztonságosak.” Kétszer is meg kell gondolniuk, milyen ételeket visznek magukkal egy ilyen földalatti expedícióra a kutatók, mert nem túl sok mindent képesek cipelni magukkal. Adamkó Péter lapunknak beszámolt arról, hogy elsősorban tésztát és főzhető leveseket vittek magukkal a fiúk. „Amikor a Himaláját másztuk meg néhány évtizeddel ezelőtt, akkor vittem magammal szalonnát is - magyarázta Adamkó Péter. - A mai napig nem bántam meg, mert már minden ételünk elfogyott, de szalonna és leves még volt. Ez mentette meg az életünket, bár így is 16 kilót fogytam.” Adamkó azt is elmondta, hogy nemrég készítettek nagy mennyiségű házi birsalmasajtot. Abból is csomagolt egy nagyobb adaggal. „A szőlőcukor is ad energiát, de a birsalmasajt, az még jobb - tette hozzá. - A víztisztító felszerelés is nagyon fontos, mert a vizet csak forralva és megtisztítva szabad inni. Ha ugyanis egy has- menéses gyomorbetegséget öszszeszed az ember a barlangkutatás során, nagyon legyengülhet a szervezete, ami a visszautat rettenetesen megnehezítheti, sőt végzetes is lehet.” A magyar csoport Abháziéban csatlakozott augusztus elején egy nagy nemzetközi expedícióhoz, amelyben orosz, ukrán, iráni, lengyel, spanyol, libanoni és amerikai kutatók is részt vettek. A magyarok augusztus 3-án érték el az expedíció színhelyét. Fokozatosan ereszkedtek le a barlang mélyére. „A barlang 17 kilométer hosszú, sok-sok aknából áll - fejtegette lapunknak Adamkó. - Itt nagyon sok akna van, amelynek leküzdése, főleg felfelé, sok energiát vesz igénybe. Tehát nagy kihívás minden barlangkutató számára. Mondják, hogy ezt a barlangot nehezebb leküzdeni, mint az Everestre feljutni. Igazi embert próbáló kihívás” - hangsúlyozta a barlangász szóvivő. Adamkó arról is mesélt, hogy koordinálni kell a csoportok mozgását, mivel a barlangászok nem férnek el a szűkös föld alatti táborokban. „A barlang 2197 méter mély, és van egy szakasz, ami kifejezetten veszélyes, mert 1400 méter után egy szakaszon a víz alatt kell átjutni. Mindenkinek 3 csomagja van, amiket át is kell húzni ezen a részen. Szerencsére sikerült lerobbantani egy kicsit, így már csak 3-4 métert kellett víz alatt úszni a körülbelül 3-4 Celsius fokos, vagyis szörnyen hidegben.” Adamkó Pétertől megtudtuk, hogy a kutató barlangászok barlangász overálja alatt van egy vékony neoprén-ruha, amelyek közül sok napon át egyik sem túl kényelmes viselet. „Először 700 méterig ment le a magyar csapat, majd 1400 méterig. Átúszták az említett szakaszt és lementek 1 620 méterig. Múlt hét péntekről szombatra virradóan pedig lejutottak a legmélyebb pontig. A barlangnak két mély pontja van. Az egyik 2 080 méter mély, száraz lábbal le lehet jutni. A másik során egy 60 méter hosszú víz alatti részt búvárruhában kell átúszni, és úgy lehet lejutni 2 197 méterig. A barlang.egészen a Fekete-tenger szintjéig lejut. Ez a földünk legmélyebb szárazföldi végpontja” - mondta Adamkó Péter, aki hozzátette, hogy Dél-AmerikáA körülményekről sokat elmond, hogy a barlang hőmérséklete 4-5 Celsius fokos, a páratartalom száz százalékos, és sok a sár. „A legnagyobb ellenség azonban a kimerülés - mondta Adamkó Péter. - Ezért is kötöttem a csapat tagjainak lelkére, hogy ha elfáradnak, kimerülnek, nem szabad továbbmenni. Pihenni kell, enni, aludni néhány órát, mert a balesetek sokszor fáradtságból, kimerültségből adódnak. Nem játék ez, mert ilyenkor az ember élete forog kockán.” ban és Afrikában vannak ennél mélyebb bányák, de azok mesterségesen jöttek létre, ez a barlang viszont természetes képződmény. „Visszafelé az 1400 méter mélyen lévő táborig eljutottak a kutatók, de aztán nem tudtak továbbmenni, mert a külszínen hatalmas eső volt, a víznyelő barlangban ezért ömlött a víz. Amikor alábbhagyott a zuhatag, más semmi sem akadályozta meg a fiatal kutatókat, hogy a felszínre érkezzenek” - mondta Adamkó a kilenc napos kaland után. Ambrus Gergely, Tóth Attila, ifj. Adamkó Péter, Jager Attila Magyarországon a Duna-Tisza közén lehet baj akkor, ha nem sikerül megállítani a felmelegedést Menekültek és háborúk lesznek majd a vízért? VÍZHIÁNY A Magyar Tudományos Akadémia átfogó vízügyi programot indít a klímaváltozás kezeléséhez kapcsolódva. Bármilyen hihetetlen is, hazánkban is vízhiány lehet, annak a víznek a döntő része ugyanis, amit megiszunk, más országból érkezik. A 20. század elején a világban körülbelül 25 ezer köbméter víz jutott a világon egy főre, ez mára kevesebb, mint negyedére, hatezer köbméterre csökkent a népességnövekedés következtében. Ráadásul ezzel párhuzamosan a vízhasználat kétszer nagyobb mértékben nőtt, mint a népesség száma. Magyarországon ez nem okozhat problémát, hiszen a Kárpát-medence páratlanul gazdag vízkészlettel rendelkezik - ez a közvélekedés. „Az igazság ezzel szemben az, hogy a felszín alatti vizekből bőséges és értékes készleteink vannak, de a határainkon kilépő víz teljes mennyiségének 96 százaléka az országhatáron túl lehulló csapadékból származik - mondta Mika lános, éghajlatkutató. A hazai vízellátás szempontjából pedig ez az alapvető jelentőségű. Az megnyugtató, hogy ha az éghajlati előrejelzéseket nézzük, tőlünk északra, nyugatra csapadéktöbblet várható, de hazánkban és tőlünk kissé délre és keletre inkább csapadékcsökkenés valószínű. A nyarak kritikusak lehetnek már rövidtávon is, mert ez a legszárazabb, sőt évtizedes átlagban a legnagyobb csökkenésnek kitett évszakunk. A modellek szerint vannak olyan részei a Földnek, ahol több csapadék lesz, főleg azokon a területeFele annyi víz elég lenne, amennyit fogyasztunk A bolygónkon már most egymil- liárd ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez és naponta ötezer ember hal meg idő előtt, mert szennyezett vizet iszik. Az, hogy hol mennyire vigyáznak a vízre, változó. Magyarország a kevésbé pocsékoló országok közé tartozik, de javulhatnánk még. Afrikai országokban naponta néhány liternyi folyadék jut egy embernek. Ausztriában, Svájcban a vízfogyasztás az elmúlt évtizedekben fejenként és naponta, kétszáz literről nyolcvan-száz literre csökkent. Mi magyarok napi száz liter körül fogyasztunk - de voltunk napi háromszáz liter körül is -, az Egyesült Államok lakói háromszáz liter körül. Mindeközben fejenkénti 50-60 liter a készleteket megőrző és környezettudatos fogyasztás. ken, ahol már most is sok az eső. És lesznek olyan helyek, ahol kevesebb - persze, ott, ahol most is nagyobb a szárazság. A szárazságot nálunk is fokozza, hogy a vízmérleg kiadási oldala, a párolgás, erősödik a magasabb hőmérséklet és csökkenő felhőzet miatt. Nagyjából az ötvenedik szélességi fokon van az a határ, ahol szárazabbá válik a terület. Mivel Magyarország legészakibb határa a vonaltól délebbre van, nálunk is várható, hogy melegebb és szárazabb lesz az éghajlat. A nyár nagyon meleg lehet, és kevés eső esik majd.” Nagy folyóink mentén sok a víz, a Dunántúlon például jó a helyzet, de vízben szegény térségekre is van példa - ilyen az Alföld, a Duna-Tisza-közi hátság. Az éghajlatváltozás a már most is vízben szegény térségekben okoz majd gondot Magyarországon. Előrejelzések szerint harminc-negyven év múlva több közel-keleti, dél-amerikai és európai ország is vízhiánnyal fog küzdeni, ami konfliktusokhoz is vezethet, a vízhiány pedig a 21. század egyik legsúlyosabb problémájává válhat. „2007-ben az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztossága olyan számítást tett közzé, amely szerint, ha 2050-ig nem lassul a globális fel- melegedés üteme, akár 250 millió ember menekülhet el onnan, ahol most él - vagyis a menekültek száma drasztikusan nőhet és ennek oka a víz - mondta Mika János, éghajlatkutató.” A legpesszimistább számítás szerint 2100-ra 5 fokos lesz az átlagos hőmérséklet-emelkedés. A klímatudományos cél az, hogy semmiképpen emelkedjen 3 fok fölé a melegedés, amiből sajnos egy fokot már megtettünk. „Ha ugyanis többet emelkedik, a nyugat-antarktiszi kőzeten ülő hatalmas jégtömb olvadni kezd - mondta Mika János. - Ha az a kétmillió négyzetkilométer nagyságú jég leválik a talajról, belecsúszik a tengerbe és elolvad, akkor öt méter lesz a tengerszint emelkedése.” \ F. E. EMBERT PRÓBÁLÓ KALAND.
