Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám
2016. JULIUS 3., VASARNAP SZTORI g Szőnyi Ferenc a több száz kilométeres őrült versenyek megszállottja Körmei bánták a dzsungelfutást is 3,8 kilométert úszik, 42 kilométert fut és 180 kilométert biciklizik egyhuzamban. De persze ő is megszenvedett: lábujjairól több köröm is leesett. Azt hihetnénk, ilyen mutatványokra születni kell. Ám erre éppen a komáromi vasember a cáfolat. Szőnyi Ferenc 43 éves koráig „normális” életet élt, a sportra rá sem hederített és a pocak sem hiányzott. A pluszkilók ellen azonban tenni kellett. „170 centi magas vagyok, s akkor 85 kiló voltam, ezért kaptam egy biciklit a feleségemtől - emlékezett vissza Ferenc. - Egy 20 kilós monstrum volt, csak hobbiból tekertem. Egyszer ösz- szeakadtam egy versenybrin- gással. A nyomába eredtem a susogós melegítőmben, és igyekeztem utolérni. Komáromtól Tatáig üldöztem, végül elmentem mellette. Megszólított” - emlékezett vissza Ferenc. Öt nap Peruban, utazás 230 kilométeren az érintetlen őserdőn át - csábító ajánlat lenne egy utazási iroda prospektusában. De akkor is vonzó, ha a távot futva kell megtenni erdei csapásokon, tányérméretű pókok és veszélyes kígyók között? Az 51 éves Szőnyi Ferencnek mindenképpen: azért járja a világot, hogy a legveszélyesebb, legembertpróbálóbb versenyeket teljesítse. Maros László Mint kiderült, nem akárkit izzasztott meg. Dr. Zakariás Géza volt az, aki ismert iron- manversenyző. Az orvos egyből Ferenc sportkarrierjét firtatta, így igencsak elkerekedett a szeme, amikor megtudta: kocabicajossal van dolga. Nem véletlen így búcsúzott az orvos az újdonsült baráttól: „Valami nem teljesen normális benned, nézesd meg magad orvossal.” A „gyanú” nem is volt alaptalan. Ferenc szervezete csodálatos terhelést bír, ami nem sokkal később már egyértelmű lett. Egyre hosszabb távokat teljesített - Norvégiától Ausztráliáig. Az ötödik kontinensen például több ezer kilométert tekert három hét alatt. Ferenc 2007-ben kezdett futni, s fél évre rá ebben a sportban is kiütköztek csodálatos képességei. „Csákváron indultam a 12 órás futáson - mesélte. - Az A perui dzsungelfutás inkább túlélőtúra volt, SMmint verseny. Folyómedrek éles kövein, úttalan utakon kellett öt nap alatt §230 kilométert megtenniük az indulóknak Szőnyi Ferenc komoly felszereléssel vágott neki az erőpróbának eredményhirdetésen furcsa volt, hogy minden versenyzőt arcról jól ismerek. Kiderült, azért, mert a pályán rendszeresen elfutottam mellettük. A fél nap alatt 124,8 kilométert mentem, és ezzel a második lettem.” Innen pedig már nem volt megállás. Következő évben indult az első iron- manversenyen. De a vasembernek kellett a fejlődési lehetőség - egyre keményebb fába vágta a fejszét. Jött a 326 kilométeres Bécs-Buda- pest Maraton, 2008-ban pedig már a tízszeres (!) ironmantáv Mexikóban. Ennek az a lényege, hogy tíz nap alatt tízszer teszik meg a távot, s az összesített idő számít. A versenyt egy évvel később újra megcsinálta, akkor már egy perccel 115 órán belül ért célba - ami új 45-50 litert is meg kell innia a 33 órás futás alatt világrekord lett. Újabb év elteltével pedig a hússzoros iron- manverseny győztese lett. Teljesítette az Athén és Spárta közötti 245 kilométeres Spar- tathlont alig 31,5 óra alatt, illetve biciklivel kétszer is átszelte Amerikát az 5000 kilométeres versenyen. Időközben Komárom városa is támogatni kezdte rekordjai megdöntésében Pro Urbe-díjjal kitüntetett versenyzőjét. A legextrémebb küzdelem ennek ellenére a Himalájában volt, Indiában. 333 kilométert kellett futni három nap alatt, 3200 méteres magasságból fel egészen 5400 méterig. A ritka levegő miatt a sportoló minden percben az életével játszott, éjjel pedig a szerpentineken a teherautók sodorták veszélybe. Ferenc harmadik lett, mivel bár toronymagasan vezetett, egy szikla miatt súlyosan megsérült. S hogy milyen kihívást talál a vasember ezekben a hajmeresztő próbatételekben? „Ez a versenyzés művészet - magyarázta. - A világ leghosszabb utcai futóversenye a 283 kilométeres Milánó-San Remo táv, ezt például 33 óra 20 perc alatt teljesítettem. Ám mégis csak 1-2 kilót fogytam, mert az embernek ennie és innia kell. Ezen a versenyen a futónak 45-50 liter folyadékra van szüksége. Csakhogy a szervezet jó, ha óránként két litert fel tud venni. Vagyis a futás nemcsak óriási erőpróba, hanem egy taktikai csata, amelyben tökéletes stratégia kell, hogy mindent összehangolva a szervezet teljesítőképességét a végsőkig kitoljuk.” PBNJ/MAGYARORSZÁG „A dzsungelfutásról már az első fél órában kiderült, nem futóverseny, inkább túlélőtúra - mesélte a kalandról Szőnyi Ferenc. - Az ötnapnyi élelmet és minden felszerelést, 12-14 kilós hátizsákot kellett magunkkal cipelni 100 százalékos páratartalomban. Olykor folyómederben, éles sziklák között kellett futni. A sérülés annyira általános volt, hogy a 48 indulóra 12 orvos jutott, s ők minden versenynap végén két órán át csak a vágásokat, szúrásokat, töréseket és zúzódásokat gyógyították.” Ferenc derekasan helytállt, nyolcadik lett, s az ötven felettiek között a legjobb eredményt érte el. Ez nem is csoda, hiszen az ironman (vasember) versenyek állandó résztvevője, vagyMAGYARORSZÁG Ilyenkor nyáron gyakran lehet elszabadult méhrajokkal találkozni. Az elmúlt napokban napi négy-öt méhrajt fogtak be csak Budapesten. Békefi József méhész találkozott már gigantikus méretű rajjal, legtöbbször fákról vagy fák odvából kell eltávolítani őket, de csomagtartóban, ajtókeretben is találtak már családokat. Ezek nem is kicsik, rendszerint 15-20 ezer rovar alkot egy rajt. Békefi gyermekkora óta foglalkozik méhekkel, és szinte napi szinten fogja be őket a fővárosban. „Ebben az időszakban főleg méhek rajzanak, a darazsak inkább ősz elején kezdenek fészket építeni - mondta Békefi. - A darazsak könnyebben és gyakrabban támadnak és a csípésük is veszélyesebb. A méhek viaszból építkeznek, a darazsak fészke inkább papírra emlékeztet és nagyobb. Félni nem kell tőlük, de megijedni veszélyes, mert az ember ijedtében pont olyan mozdulatokra képes, amivel hergeli a rovarokat. El kell őket kerülni, békén hagyni, vagy ha zavaró helyen vannak, méhrajbefogót hívni. A házi praktikák veszélyesek lehetnek.” Annak, hogy a méhek kirajzanak, több oka is lehet. Az egyik, hogy túl jó a szaporulat és nem férnek már el, a másik, hogy túl gyenge, és a család otthagyja az anyát. De az is előfordulhat, hogy olyan helyen vannak, ahol kevés a nektár, éhesek, és ezért indulnak útnak. A rajzás általában a nap legmelegebb óráiban következik be. A raj erős zúgással kóvályog a levegőben, majd az anya megtelepedése helyén, egy faágon, egy bokron vagy más alkalmas helyen egymásba kapaszkodva, sűrű rajfürtbe tömörülnek. Fontos tudni, hogy biztonságot keresnek, ezeken a helyeken csak addig tartózkodnak, amíg „megoldják a lakhatásukat”, rátalálnak egy odúra, kéményre, egy nagyobb üregre. Ez néhány óráig vagy egy-két napig is eltarthat. Az erre felkészült szakemberek megfelelő eszközökkel és módszerrel közelítik meg a méhrajt. Olyan ferromontar- talmú vegyszert használnak, ami megnyugtatja, elcsendesíti a családot. Ezután a befogott méhrajokat 2-3 hétre karanténba helyezik, gyógyszerrel kezelik, hogy ne jelentsenek veszélyt az egészséges méhészetük állományára. Aztán pedig igyekeznek megtartani és munkára fogni őket. „Minden méhész igyekszik megakadályozni a méhrajzást, de többféle vérvonalú méh van Magyarországon és vannak közöttük, amelyek hajlamosabbak rajzani. A legelterjedtebb, ősi magyar fajtának tartott krajnai például könnyebben rajzik, mint a többi, leggyakrabban ilyeneket fogunk be. Átlagember jobb, ha nem próbálkozik ezzel, nagy tapasztalat kell hozzá és könnyen érhet véget tragédiával is a befogás. Amikor ugyanis néhány méh megcsíp valakit, az csípéskor olyan anyagokat áraszt, amely a többi méhet is veszélyre figyelmezteti. Az pedig, ha valakit egy egész raj megtámad, még akkor is nagyon kockázatos, ha az illető nem allergiás a csípésükre. Darazsak esetében ez még veszélyesebb, akár bele is lehet halni. Nemcsak a méreganyag miatt, hanem azért is, mert a darazsak állati tetemeket is megmásznak, ami a csípéssel csúnya mérgezést okozhat.” Fábos Erika A rovarokat a heves mozdulatok hergelik fel üthetnek tanyat, így akar egy szekrénybe, §g| vagy a lakás rejtett zugaiba is beköltözhetnek ■:y; " akár testszagról van • A légörvényekre tá ezért ne hadonásszon! • Ha veszélyben érzik . kát vagy a lakhelyüket, védekezni fognak. Ne piszkálja őket. ne fújjon rajuk rovarölőt! • A méh és a darázs csípéskor olyan feromont is kibocsát, amely a többi méhet veszélyre figyelmezteti. így még többen fognak támadni. Ezért az első csípés esetén azonnal és nyugodtan hagyja el a helyszínt. Ne próbálja befogni a rovarokat, hívjon inkább szakembert! HALÁLOS LEHET A MÉHRAJZÁS
