Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-25 / 148. szám

2016. JÚNIUS 25., SZOMBAT BREXIT - EURÓPAI UNIÓ y Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót - Cameron lemondott Sokkot kapott Európa A kormányfő megígérte, ezért el is bukta 17 millió szavazat döntött Nagy-Britannia EU-ból való kilépéséről. A tőzsdeindexek és a valutaárfolyamok estek, volt, ahol történelmi veszte­ségek keletkeztek. Az arany ára egekben, a font esésé­re spekulálók busás hasz­not zsebelhettek be. David Cameron miniszterelnök le­mondott. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu LONDON A brexites tábor győ­zelmének sokkoló hírére Brüsszel gyors lépéseket sür­get, London mielőbb indítsa el a kiválási folyamatot az unió­ból. Sok kilépésre voksoló brit is mintha meg lenne zavarod­va: az interneten a Google-ke- resők azt jelzik, nem kevesen csak a voks után nézték meg, mit is tettek valójában, mi­lyen következményekkel kell számolni. A döntésnek a po- pulizmus lett a nyertese, az euroszkeptikusok tort ültek. 52:48 A brit EU-tagságról tar­tott népszavazás voksai: a ki" lépéshez 16,8 millió szavazat­ra volt szükség, és a Brexitre leadott voksok száma hivata­los adatok szerint átlépte ezt a számot, 17 millió 410 ezer 742 lett. Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szava­zott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. A részvétel 70 százalék volt; kilépésre inkább a vidéken élő idősebbek voksoltak. 31 ÉVES MÉLYPONT A Brexit-tá- bor győzelmének hírére a font a péntek reggeli londoni ke­reskedésben csaknem 10 szá­zalékos zuhanással 1,35 dől1 lár alá, 31 éve nem mért mély­pontra gyengült. A font jóval nagyobb mértékben esett, mint az 1992-es fekete szer­da után, amikor a rendkívüli befektetői nyomás miatt kike­rült az akkori európai átváltá­si mechanizmusból. ELMARADNAK A REFORMOK A népszavazással nem lép élet­be az a reformcsomag, amely­ről David Cameron a referen­dum kiírása előtt Brüsszellel és a társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő ele­mei közé tartozott volna a tag­államokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociá­lis ellátását szabályozó előírá­sok jelentős szigorítása. SKÓT ELSZAKADÁS? A Brexit-tá- bor győzelme felveti az újabb skóciai függetlenségi népsza­vazás lehetőségét is, miután Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmara­dás hívei kerültek többségbe. A Sinn Féin, az Észak-írorszá- got kormányzó koalíció máso­dik legnagyobb pártja, a brit­ellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilá­tásba az ír sziget egyesítésé­ről, miután Észak-Irország- ban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei. TÁRGYALÁS KEZDŐDIK A nép- szavazási eredmény nem je­lenti azt, hogy Nagy-Britan­nia azonnal kilép az Európai Unióból. A lisszaboni szerző­dés vonatkozó cikke két éves­tárgyalási folyamatot irányoz elő ilyen esetekre a kilépési feltételekről, és ez meghosz- szabbítható, ha ebbe az összes EU-tagállam beleegyezik. MEDDIG TART? Spanyolország szomorúan veszi tudomá­sul, hogy az Egyesült Király­ság a kilépés mellett döntött - mondta Mariano Rajoy ügyve­zető miniszterelnök. „Nyuga­lom, ezt akarom üzenni” - fo­galmazott, kifejtve, hogy leg­kevesebb két évig tart az el­szakadási folyamat az EU és az Egyesült Királyság között, amely rendezetten zajlik majd. NE LEGYEN KÉSLEKEDÉS! „Akár mennyire is fájdalmas ez, bármilyen késlekedés szük­ségtelenül meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát” - írta közös közleményében Je- an-Claude Juncker, az Euró­pai Bizottság, Donald Tusk, az Európai Tanács és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, illetve Mark Rutte, az Európai Unió soros elnök­ségét jelenleg betöltő Hollan­dia kormányfője. Mint írták, az uniós intézmények ké­szen állnak arra, hogy zök­kenőmentesen, azonnal elin­dítsák a kiválási tárgyaláso­kat Nagy-Britanniával. Hang­súlyozták: „Az unió a kerete a közös politikai jövőnknek. Összeköt minket a történe­lem, a földrajz és a közös ér­dekek, s ezek alapján fogjuk fejleszteni az együttműködé­sünket”. Se pénzügyi csőd, se munkavállalási stop egyelőre nem fenyegeti a kint dolgozó magyarokat BUDAPE A londoni magyar nagykövetség folyamatosan tá­jékoztatja majd a kint élő ma­gyarokat a Nagy-Britannia Eu­rópai Unióból való kilépéséből adódó helyzetről - nyilatkoz­ta pénteken a nagykövet. Sza- lay-Bobrovniczky Kristóf hoz­zátette: a kint élő magyarok­nak most nincs teendőjük. Vár­hatóan bonyolult és évekig tar­tó folyamat kezdődik, de min­dent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a tárgyalási folyamat' végén a magyarok „a legked­vezőbb pozícióban” legyenek ­hangsúlyozta. Magyarországon is érezhetők voltak pénteken, és lesznek a jövőben is a Brexit ha­tásai. A tőke és a munkaerőpia­con egyaránt számolni kell rövid és hosszú távú változásokkal, de földrengésszerű krízist nem várhat a szakértők. Erős volt a bizonytalanság, s ez jól látszott az piacok drasztikus csapkodá­sán is: a forint euróval szembe­ni árfolyama reggel 322-es szin­tig ugrott a csütörtök esti 314- ről, ám később 319-ig erősö­dött a magyar deviza. A veze­tő részvényeknél 8-10 százalé­kos csökkenés várható szakér­tők szerint. Hazánk fontos külkereskedelmi partnere az Egyesült Királyság: a mostani számítások szerint a kilépés 0,3 százalékkal fogná vissza a magyar gazdaság nö­vekedését. A kilépés után kies­het a brit befizetés. Emiatt vagy csökkenni fognak az uniós tá­mogatások is, vagy ezt a többi nettó befizetőnek kell pótolnia. Bár heves tőkepiaci mozgáso­kat láthatunk a Brexit hatásá­ra, a britek kilépése miatt még nem lesz pénzügyi armageddon- ez derül ki a Portfolio pénteki felméréséből. A bátrabb befek­tetők már csipegethetnek, bár egyesek szerint az árak még kö­zel sem estek annyit, hogy csu­kott szemmel kellene vásárolni. A magyar eszközöktől többen felülteljesítést várnak. Várhatóan 2018 után szigorod­ni fognak a munkavállalás fel­tételei, hiszen a kilépés mellett érvelők épp azt akarták, hogy a külföldiek ne vegyék el az an­golok munkáját. Az angol kor­mány az elmúlt időben több te­rületen is korlátozást vezetett be. A mostani szabályok sze­rint a munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban, másrészt a felső­fokú végzettséget megkövetelő és évi legalább 20 800 fontot fi­zető állásokra adható ki munka- vállalói vízum. A most kinti egyetemeken tanu­lók még változatlan feltételek­kel folytathatják tanulmányai­kat. Ha a kilépés után az EU-s diákokat másként kezelik, ak­kor a mostaninál is súlyosabb tandíjakat kell fizetniük, nem kapnak állami egészségbiztosí­tást és diákhitelt. LONDON Da­vid Came­ron törté­nelmet írt: lehetőséget teremtett Nagy-Bri- t a n n i a EU-ból va­ló távozó- Bánhatja sára. Ar­ra, amit nem akart. A lemon­dott, de őszig hivatalban ma­radó konzervatív miniszterel­nök megválasztása előtt ígérte meg, hogy ha nyer, megszavaz­tatja az uniós tagságot. Pillana­tig nem gondolta, hogy a válasz­tási sikerrel a politikai bukásá­nak ágyaz meg. Hiába sorako­zott föl mellette a gazdasági sze­replők színe-java, kisebb pénz­ügyi krachot jósolva a Brexit-re, az emberekben zsigerileg meg­lévő idegenellenesség inkább a kilépéspártiakat aktivizálta. Az érzelmek döntöttek az érte­lem helyett. Nem az idei volt az első ilyen referendum a szigetországban. A bevándorlásel- lenesség volt az egyik fő motívum 1975 júniusában, két évvel az Európai Gazdasági Közös­séghez való csatlakozás után, Nagy-Britannia lakossága a maradás mellett döntött. Bár a Konzervatív Párt euroszkepti- cizmusa hosszú múltra tekint vissza, az újabb népszavazás ötlete hivatalosan csak 2013- ban merült fel. Cameron ekkor fejtette ki az EU reformjának szükségességét, valamint ígért referendumot a brit tagságról. Cameronnak időközben sike­rült engedményeket kiharcol­nia, így aztán már erőteljesen a maradás mellett kampányolt. A kialkudott reformok számos te­rületet érintettek, beleértve az uniós munkavállalóknak szóló juttatások csökkentését, a szu­verenitás védelmét. Bár a kor­mányfő a maradást tartotta az egyetlen járható útnak, pártja a végletekig megosztott volt. Szá­mos konzervatív politikus kam­pányolt a kilépés mellett. Ez idá­ig egyedül Grönlandon, a Dáni­ához tartozó autonóm terüle­ten döntöttek az Unió elhagyá­sa mellett még 1982-ben. MW Európa meghatározó vezetői az „óriási szélsőségek és populizmusok jelentette veszélytől” óvnak - helyes válaszokat kell találni JEANk JUNCKER Az Európai Bi­zottság el­nöke sajnál­ja, de tiszte­letben tart- J. C. Juncker ja a britek döntését, egyben levélben pró­bálta nyugtatni a több ezer, az Európai Bizottságnál dolgozó brit és más nemzetiségű alkalmazot­tat. „Tudom, hogy sokan a jövő­jük miatt aggódnak ezután a sza­vazás után. Tökéletesen megér­tem” - írta az uniós testület dol­gozóinak egy emailben. Az Euró­pai Bizottság elnöke kiemelte, a dolgozóknak joguk van tudni, mi történik majd velük. Az EU 27 tagállama pedig elkötelezett lesz az integráció folytatásában. TOR A minisz­terelnök sze­rint tisztelet­ben kell tar­tani a bri­tek döntését, mert minden Orbán Viktor nemzetnek joga van ahhoz, hogy a saját sor­sáról ő maga döntsön. Úgy lát­ja, a meghatározó erejű kérdés a bevándorlás volt. A britek keres­ték arra a kérdésre a választ, ho­gyan tudnak ellenállni a modern kori népvándorlásnak, fogalma­zott. Orbán Viktor azt tartja a brit népszavazás legnagyobb tanul­ságának, hogy Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hang­ját, nyilatkozott a kormányfő teg­nap a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. MERKEL A német kan­cellár úgy nyi­latkozott, az Európai Unió elég erős ah­hoz, hogy „megtalálja a helyes válaszokat” a Nagy-Britan­nia Európai Unióból való távozá­sát eredményező népszavazás­ra. A kancellár „rendkívüli sajná­lattal" vette tudomásul a britek döntését, és azt mondta, az euró­pai közösségnek szoros kapcso­latra kell törekednie a jövőben Nagy-Britanniával. Arra figyel­meztetett, hogy Európának nem kellene „gyors és egyszerű konk­lúziókat” levonnia a referendum eredményéről, ez csak további törésvonalakat okozna. Nagy-Bri­tannia nem fog totálisan kiválni az uni­óból, de sok éves tárgya­lásokon dől majd el, hogy milyen viszonyban marad a kö­zösséggel ezt Balázs Péter volt uniós biztos mondta a Klubrádi­óban. A volt külügyminiszter sze­rint Anglián belül komoly bel­politikai vitákra lehet számíta­ni, hiszen a választók 48 száza­léka, köztük a skótok és észak­írek nagyobb része a maradás mellett szavazott. Úgy látja, Ma­gyarország szempontjából a Bre­xit azért fontos, mert 2020 után még kevesebb uniós forráshoz juthatunk. HOLLANDÉ A britek dönté­se az Európa Unióból törté- * nő kilépésről „súlyos próba elé állítja Eu- Francois Hollandé rópát”, amely „többé nem lehet olyan mint ed­dig volt”, s amelynek mostantól a lényegre kell koncentrálnia - mondta Francois Hollandé fran­cia államfő pénteken. A köztár­sasági elnök rövid televíziós be­szédében mély sajnálatát” fejez­te ki a „fájdalmas döntés" miatt. A francia köztársasági elnök sze­rint „óriási a szélsőségek és po­pulizmusok jelentette veszély, mert mindig kevesebb időbe te­lik lebontani (valamit), mint fel­építeni.” SADIQ KHAN London muszlim pol­gármeste­re a Facebo- okon üzent az összes eu­rópai polgár- Sadiq Khan nak a Brexit kapcsán. Szerinte London nem­zetközi város, és továbbra is sok­színű szeretne maradni. Sadiq korábban azt írta a Faceboo- kon: Városként hálásak vagyunk a munkájukért, és ezen a nép­szavazás eredménye sem változ­tat. Mindannyiunk felelőssége, hogy a kampány során kialakult megosztottságot eltüntessük, és arra összpontosítsunk, ami egye­sít minket ahelyett, ami szétvá­laszt" - írta a brit főváros polgár- mestere. Angela Merkel Balázs Péter i-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents