Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-21 / 144. szám
2016. JÚNIUS 21., KEDD fi MEGYEI KÖRKÉP Bizottság dönt a települési címerekről- indokolt a felülvizsgálatuk Újratervezett szimbólumok ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY „Palást alakú, felénél vízszintesen megosztott. A palást széle és az osztás fekete színű. A palást felső fele Edde község címerével azonos. A felső részén zöld alapon sárga színű, földműveléshez használatos szerszámok: függőlegesen háttal gereblye felül lévő fejjel, vízszintesen kasza lefelé mutató heggyel, balra tíz óra irányában cséphadaró, jobbra, két óra irányában háromágú favilla háttal felül lévő fejjel. A palást alsó felén kék alapon a Fes- tetics-Inkey család alsóbogá- ti nagykastélya sárga épületének főbejárata látható piros tetővel” - olvasható az alsóbogáti címer leírása a nemzeti jelképeket felsoroló oldalon. És egyáltalán nem biztos, hogy megfelel a heraldikai kritériumoknak.- A rendszerváltásig a hazai települések csak elenyésző részének volt saját címere - magyarázta Récsei Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár somogyi intézményének főlevéltárosa -, vagyis a címerek döntő többsége 1990-ben vagy az utána következő években született. Az önkormányzatok, polgármesterek kértek fel alkotókat, rajzolják meg a települési jelképeket, ám a legtöbbnek nem volt saját szimbóluma, így jellemzően a pecséteket használták fel alapnak. S ehhez jöttek még a környezeti vagy etimológiai jellemzők. így például a Balaton-partiak esetében a hal, a nádas, a szőlő, vagy éppen maga a tó, a mezőgazdaságból élőknél pedig az eke, a kasza, a borona s egyéb szerszámok. És persze, ha a polgármesternek vagy a testületnek is volt valami kívánsága, a címerek rajzolói azokat is készségesen megalkották... Alsóbogát címeréről ppldául, miután a falu akkor még Eddé- hez tartozott, utóbbi akkori polgármestere, Megyeri lános döntött, s a bogátiak elfogadták új szimbólumnak a rájuk testált címert.- Azóta is tiszteljük s szeretjük - jelentette ki Sülé Tibor, Alsóbogát polgármestere. - És persze használjuk, helyi rendelet készült róla anno, s minden hivatalos iratunkon szerepel, ahogyan a faluzászlónkon is. Szakmailag, tudományos alapon persze nem tudom megítélni, megfelel-e a kritériumoknak, de nagyon nem szeretnénk, ha arra köteleznének, csináltassunk újat. A faluvezető szerint ugyanis egyfelől a helyiek már megszokták a címert, melyet a településsel azonosítanak, másrészt a büdzséjüket igencsak megterhelné, ha mindent le kellene cserélni.- Éppen mostanra használódtak el a faluzászlóink, s csak ezek pótlása több százezer forint, amit persze nekünk kell kigazdálkodnunk, hiszen ez nem alapfeladat, vagyis nincs rá állami finanszírozás - magyarázta. - S persze az is kérdés, mi lesz a régi dokumentumokkal, ha le kell cserélnünk a címert? Hivatalosak maradnak? Arra is kíváncsi lennék, ha a miénk éppen nem megfelelő, mit rajzolnak majd helyette? Megmondják, milyen keretek között tervezhetünk, vagy csak kijelölik a céget, akihez fordulnunk kell? Récsei Balázs viszont éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy címert csak nagyon szigorú feltételek mellett lehet tervezni, megannyi előírásnak kell megfelelnie, aki ebbe belevág. Zászlóerdő, címertenger az idei megyenapon- Nem lehet akármilyen színeket párosítani, ahogyan színbe színt beletenni sem - kezdte sorolni az alapokat. - A rendszerváltáskor készült címerek többségén látszik, készítőik nem törődtek az előírásokkal, a szakma szabályaival. Sok esetben a hajdani földbirtokos család címeréből vettek át elemeket a településibe, noha ezeknek elvileg semmi közük nincs egymáshoz. Semjén és Lázár is a döntéshozók között Noha már a 2011-es, Magyar- ország címerének használatáról szóló törvény rendelkezett a címerbizottság felállításáról, a testületet csak a napokban hívták össze. Az öttagú grémiumot Semjén Zsoit. a miniszterelnök általános helyettese vezeti majd. tagja lesz Lázár János miniszter. Haszonicsné Ádám Mária, a köztársasági elnöki hivatal főigazgatója és Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, illetve az általuk kijelölt személy. Ötödiknek pedig egy heraldikai szakértő ül majd be a testületbe. A főlevéltáros hozzátette, mindezek ellenére szerinte egy településnek szüksége van címerre, hiszen identitást ad, megkülönböztet, s az ott élők számára különleges jelentőséggel bír. A megyében amúgy negyedszázadnál régebbi címerrel kevés település rendelkezik. Még Kaposvár is csak 1899-ben készíttette el a magáét, noha ekkor már 26 éve rendezett tanácsú városnak számított. A megyeszékhelyen ráadásul az akkori városvezetés elégedetlen volt az első címerrel, így 1902- ben átterveztették. A szocializmusban aztán ismét új szimbólumot kapott a város, s ennek átalakításából született meg a jelenlegi verzió. A hivatalos leírás alapján álló, csücskös talpú katonai pajzs, kék mezejének zöld hármashalmán kváderkövekből épült várkapu áll, felette három, lőrésekkel ellátott mellvédfallal, a kapu emelt félkör, melyben a zárkő, továbbá jobbról és balról a béllet három-három szimmetrikusan elhelyezkedő köve nagyobb, a kapuban felhúzott csapórács, a bástyán három, azonos magasságú torony emelkedik egy-egy töréssel és védőpártázatában három-három oromzattal. A pajzs felső élén természetes színű, enyhén jobbra forduló, vörös bélésű, aranyos szegélyű és pán- tozatú tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon, aranymedállal, az arany sisakkorona ötágú, rubinokkal, smaragdokkal és gyönggyel ékesített, a sisakdísz ismétli a címerpajzs kapubástyáját, a foszlányok jobbról kék és arany, balról vörös és ezüstszínűek. Nagybajomé lényegesen egyszerűbb, a tölgyfaágak a makkokkal a településhez régen tartozó 12 pusztát jelképezik, a vár a Koroknay családra utal, s később került a címerbe, nem úgy a bíbic, mely a kezdetektől látható.- Úgy tudom, 1702 óta használ a város címert - jelentette ki Czeferner lózsefné polgármester -, azaz nem hiszem, hogy a bizottság hibát találna benne. A jelképünk mindenütt jelen van, az iratokon, az iskolában, a templomban, s használják a helyi civil szervezetek is, persze testületi engedély után. Szerintem tökéletesen leírja Nagyba- jomot, vagyis nem szívesen változtatnánk meg. Elvileg erre nem is kötelezheti a bizottság a településeket, viszont a véleményezés után javasolhatják a címerek heraldikai hagyományoknak megfelelő átalakítását. Vas A. Tizenhat somogyi iskola pályázott sikerrel Kirándulás határtalanul SOMOGY A legtöbb gyermek nemcsak a hosszú nyári vakáció miatt várja izgatottan a tanév végét. Sok iskolában az utolsó hetekre időzítik az osztálykirándulást, amelyet egyben remek csapat-, pontosabban osztályépítő tréningként is fel lehet fogni. Különösen igaz ez, ha a kirándulás több napos, az úti cél pedig az országhatáron is átnyúlik. Az idei tanévben tizenhat somogyi iskola - Kaposvárról a Kodály, a Toldi, a Bárczi, a Duráczky, a Munkácsy gimnázium és az Építőipari szak- középiskola, Barcsról a Deák és az Arany, továbbá a csurgói Eötvös, a marcali Noszlopy, a siófoki Vak Bottyán, a nagyatádi Ady Endre Gimnázium, valamint a bogiári, a szennai, a nagyberényi és a balatonvilágosi intézmény - pályázott siker- Toldisok vándorúton. Emlékezetes kirándulás volt rel a „Határtalanul!” programra. Az érintett osztályok összességében megközelítőleg 20 millió forintot nyertek, s a projekt keretében az egykori Magyarországhoz tartozó területeket, így a Vajdaságot, a Felvidéket és Erdélyt barangolhatták be, ismerkedhettek meg a nevezetességeikkel. A gyerekek közül sokan most jártak életükben először külföldön. Fenyő Gábor Élmények a Vajdaságból Nekem nagyon tetszett a vajdasági kirándulás, különösen a nándorfehérvári vár romjai, s a szállásunk is kitűnő volt. Ha csak pár perc erejéig, de még Romániába is átmentünk - mondta Balogh Ádám. a kaposvári Toldi Lakótelepi Tagiskola 7/B. osztályának a tanulója. Ebben a felejthetetlen három napban úgy éreztük, hogy megelevenedik a történelem. Remélem, lesz még ehhez hasonló kirándulásban részem - tette hozzá osztálytársa. Szitás Benjámin. Felvidék: felfedező A Kaposvári Szakképzési Centrum Nagyatádi Ady Endre Gimnáziumának 7. h osztályának 33 tanulója a „Határtalanul!" pályázatnak köszönhetően május 4-7- ig négy napot tölthetett a Felvidéken. Az utazás és a szállás költségét is sikerült a nyertes pályázatukkal fedezni, a diákoknak csak a költőpénzről kellett gondoskodniuk. A „Történelmi helyszínek, váremlékek és királyi bányavárosok" címmel szervezett négy napos kirándulás alatt a diákok megismerték Szlovákia, a Felvidék történelmi és természeti értékeit és (az ösz- szezártságnak köszönhetően) egymást is. Az utazás előtti előkészítő órákon a gyerekek megismerkedtek az érintett térség történelmi múltjával, természeti értékeivel és az itt élő magyarság helyzetével, ismereteiket képeslap kiállítás formájában megosztották a gimnázium többi tanulójával is. Természetesen a szülők is részletes tájékoztatást kaptak a kirándulás menetéről. A négy nap alatt több mint 1400 kilométert utaztak és kb. 52 kilométert gyalogoltak a nevezetességek megtekintése közben. A diákok megisnagyatádiak Emlékezetes úton vettek részt mertek több XIII. századi váremléket, pl.: Fülek, Késmárk, Léva várát. Egy teljes napot a bányavárosokban (Besztercebánya, Körmöcbánya és Selmecbánya) a pénzverés és a bányászat megismerésével töltöttek. A hosszú útba belefértek olyan a pályázatban nem szereplő nevezetességek is, mint a betléri Andrássy kastély vagy a híres komáromi Monostori erőd. Az utazás után nem ért véget a munka, az értékelő és záró foglalkozásokon túl bemutató órát tartottak és még egy témanapon is részt vettek a diákok, ahol egy nagy Magyar- ország térképen összegyűjtötték a történelmi magyar várakat, történelmi és irodalmi személyiségeket. Szünetben is él a lelki elsősegély DÉL-DUNÁNTÚL Az iskolák ugyan elcsendesednek, de a fiatalokat érintő problémák ugyanúgy támogatást igényelhetnek, ezért az Ifjúsági Lelki Elsősegély nyáron is működik. A tanév csalódást, konfliktusokat is hozhatott, így nem egy esetben közvetlenül vagy közvetve iskolai ügyekkel kapcsolatosan telefonálnak a bajban lévő fiatalok az Ifjúsági Lelki Elsősegélynek. Nehézségek a nyáron is adódhatnak, lehetnek elakadások, krízishelyzetek. A szolgálat vonala, a 137-00 ingyenesen hívható. Míg a szabadságolások miatt az egészségügyi és szociális intézmények is kisebb kapacitással működnek, az Ifjúsági Lelki Elsősegély ugyanúgy várja a bajban lévők hívásait. A szolgálat hétköznapokon 9 és 21 óra között érhető el. A késő délutáni, esti órákban megerősített ügyelet van, ha egyik tagszolgálatnál foglalt a vonal, átkapcsol automatikusan egy másik ügyelőhöz, így egyszerre többen vehetik igénybe a segítséget, így tehát érdemes délután öt óra után telefonálni, ha várhat addig a beszélgetés. A lelki- segély-szolgálat elsősorban a fiatalokért van, de bárki számára elérhető.
