Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-21 / 144. szám

2016. JÚNIUS 21., KEDD BELFÖLD-GAZDASÁG "J Csaknem 39 milliárd forintjába került az államnak Beszálltunk az Erstébe Az Európai Újjáépítési és Fej­Megyényi lakosság háziorvos nélkül MAGYARORSZÁG Elsősorban a hosszú ideje betöltetlen praxi­sok miatt nincs háziorvosa a hazai lakosság 5 százalékának, vagyis ötszázezer embernek. Áprilisban 260 olyan üres ren­delő volt, amely legalább fél éve betöltetlen. Elsősorban a lesza­kadó térségeket sújtja az orvos­hiány, írta a Népszabadság. Az alapellátás működése szempontjából nem jelentékte­len, hogy ha csak részben is, de meghátrált a kormány a házior­vosoknak ígért, majd megkurtí­tott támogatás ügyében. A napi­lap úgy tudja, pénteken új javas­lat kerül a kormány elé, amely szerint mégsem csökkentik a praxisoknak szánt tízmilliár­dos keretet. Az egészségügyi államtitkárság a tiltakozások hatására „talált” még négymil- liárd forintot. Ónodi-Szűcs Zoltán egészség­ügyért felelős államtitkár hiva­talba lépésekor arról beszélt, a tízmilliárdon a háziorvosoknak osztozniuk kell a védőnőkkel és az alapellátó fogorvosokkal. E terv szerint a tízmilliárdból a háziorvosoknak 5,9 milliárd, a fogorvosoknak 2 milliárd, a védőnőknek szintén 2 milliárd jut, és a teljes állásban dolgozó iskolaorvosok is kaptak volna 100 millió forintot. Az államtit­kár azt is jelezte: az alapellátás­ban dolgozóktól elvárja, hogy a pluszpénzért a háziorvosok ké­szítsenek új állapotfelmérést a betegeikről. Mégsem csökken a praxisoknak szánt plusz 10 milliárdos keret Éger István, az orvosi kama­ra elnöke sajtótájékoztatón adott hangot felháborodásának, jelez­ve, a többletért elvárt kartonki­töltést elutasítják. Azt mondta: a pénz jár az orvosoknak, s legfő­képpen azért, hogy maradjon or­vos az országban. Nem tudni, az elnöknek mekkora része volt ab­ban, hogy a kormányzat megvál­toztatta az elképzelést, de hírek szerint már a teljes tízmilliárdot a háziorvosok kapják meg. A fogorvosoknak és a védő­nőknek szánt 2-2 milliárd fo­rintos keret nem változik, csak más forrásból folyósítják a rájuk jutó havi összegeket. B. T. A kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) képviselői hét­főn aláírták az Erste Bank Hungary 15-15 százalékos részesedésének megvásár­lásáról szóló szerződést Bu­dapesten. A magyar állam a részesedésért 38,9 milliárd forintot fizet. Az Erste-cso- port tőkét emel majd a ma­gyar leánybankban. Mediaworks/VG-online kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Az állam 38,9 mil­liárd forintért vette meg az Ers­te Bank Hungary Zrt. 15 száza­lékát - jelentette be Varga Mi­hály nemzetgazdasági minisz­ter az adásvételi szerződés alá­írását követően. Ez csaknem 7 milliárddal több, mint ameny- nyit az Országgyűlés a kor­mány javaslatára az állami költségvetésben a vásárlásra elkülönített. Ez előzetes becs­lésen alapult, de a független szakértői vélemények a bankot magasabbra értékelték - ma­gyarázta a különbséget a Vi­lággazdaság érdeklődésére a nemzetgazdasági miniszter. A magyar állami tulajdonosi jogokat a Corvinus Zrt. gyako­rolja. Ugyanez a cég vette meg a Budapest Bankot az amerikai General Electric-csoporttól. lesztési Bank (EBRD) ugyan­csak 15 százalékot vásárolt az Erste magyar leánybankjá­ban, amelyért az EBRD szintén 38,9 milliárdot fizetett. Az Ers­te a tranzakció pénzügyi zá­rását megelőzően tőkeemelést hajt végre magyar leánybank­jában annak érdekében, hogy az fenntarthatóan biztosíthas­son hitellehetőségeket a ma­gyar gazdaság szerepelőinek. Az adásvétel a 2015. február 9-én aláírt szándéknyilatkozat eredménye, az abban tett vál­lalásait a kormány és az Erste is teljesítette - közölte Varga. A kormány 80 milliárd forint­tal csökkentette a bankadót, míg az Erste növelte magyar- országi hitelezését. Az Erste Bank Hungary ösz- szesen 30 százalékos részese­déséért meghatározott 77,78 milliárd forint vételáráról az Erste-csoport és a két vásár­ló piaci értékelési módszerek alapján, külső tanácsadók se­gítségével egyezett meg. A tranzakcióról tájékoztat­ták az Európai Bizottságot, az előzetes versenyhatósági enge­délyeket megszerezték. A pénz­ügyi zárásra ősszel kerülhet sor. Ennek feltétele a magyar és az európai bankfelügyeleti és versenyhivatali jóváhagyá­sok, valamint a résztvevők szá­mára meghatározott különfé­le feltételek teljesülése. Ideért­ve az Erste-csoport tőkeemelé­sét a magyar leánybankjában. Utóbbi többségi tulajdonosa az Erste-csoport marad. Kisebbsé­gi részvényesként a kormány és az EBRD - részvénycsomag­juk arányában - egy-egy, vég­rehajtói joggal nem rendelkező tagot nevezhet ki az Erste Bank Hungary igazgatóságába, és to­vábbi egy-egy tagot a felügyelő­bizottságba (fb). Az eladási-vételi opció biz­tosítja a Corvinus Zrt. számá­ra, hogy bármikor értékesít­se részvénycsomagját. Az Ers­te-csoport számára pedig azt a jogot, hogy legkorábban 5 év múlva érvényesítse a vételi op­ciót. Az EBRD esetében az el­adási-vételi opció az akvizí­ciótól számított 5-9 éven be­lül bármikor lehívható. Nincs azonnal hozamelvárásunk, osztalékigényünk, hosszú tá­von gondolkodunk - közölte a miniszter. „A magyar bankpiac folytató­dó fejlődésére vonatkozó pozi­tív várakozásainkat tükrözi az Erste-csoport döntése, amellyel lehetőséget nyújt a magyar ál­lam és az EBRD számára a ma­gyarországi leányvállalatban kisebbségi tulajdonrész vásár­lására. Üdvözöljük új részvé­nyeseinket, és várakozással te­kintünk a magyar gazdaság és a magyar emberek javát szolgá­ló, sikeres együttműködés elé” - jelentette ki Friedrich Röd­ler, az Erste-csoport felügyelő­bizottságának elnöke. Az EBRD befektetésével olyan, magánkézben lévő ban­kot támogat és erősít, amely si­kerrel küzdötte le a pénzügyi világválság hatásait és elkö­telezett a régió iránt - közölte Phil Bennett, az EBRD alelnö- ke. Hozzátette, az erősebb tőke­bázis hozzájárul az Erste Bank Hungary növekedési terveinek megvalósításához, amelybe beletartozik a kkv-knek bizto­sított hitelezés növelése, és ez­által a pénzügyi közvetítői sze­rep fejlődése, a reálgazdaság támogatása. A bankmérleg Az Erste-csoport az EU ke­leti régiójának vezető pénz­ügyi szolgáltatója. Csaknem 46 600 munkatársa 15,8 mil­lió ügyfelet szolgál ki Auszt­ria, Csehország, Szlovákia, Románia, Magyarország, Hor­vátország és Szerbia 2700 bankfiókjában. A mérlegfő­összeg 2016 első negyedévé­nek végén 206,4 milliárd eu- rót tett ki 274,7 millió eurós nettó nyereség mellett. Négysávos lesz az M 15-ös és az M70-es autóút BUDAPEST Újabb 19 közlekedé­si beruházáshoz nyerhet el tá­mogatást az Európai Hálózatfi­nanszírozási Eszköz (CEF) ma­gyar keretéből - közölte a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium. Erről július elején dönt a tagál­lamok küldötteiből álló bizott­ság. A hazai közlekedési ága­zat újabb 250 milliárd forintnyi uniós fejlesztési támogatáshoz juthat. Magyarország a tavalyi nyertes projekteket is beleért­ve a nemzeti borítékban elkülö­nített 1,08 milliárd eurót már a második pályázati körben teljes egészében lekötheti. így meg­valósulhat a Budapest-Hatvan vasúti vonalszakasz, a Százha- lombatta-Pusztaszabolcs vas­útvonal és a Déli összekötő Du- na-híd korszerűsítése, a GSM-R vasúti távközlési hálózat kiépí­tésének második üteme. A CEF támogatja 35 mozdony felszere­lését új „vonatbefolyásoló rend­szerrel”, az M15-ÖS és M70-es autóutak négysávúsítását, a dunai hajózásnál a kikötői inf­rastruktúra és az információs szolgáltatások fejlesztését. Magyarország a tavalyi első pályázati felhívásnál a nemze­ti keret negyedét lekötve nettó 86 milliárd forintot nyert el 16 közlekedési fejlesztéshez. Kö­zéjük tartozik a komáromi Du- na-híd megépítése, a Kelenföld- Százhalombatta vasúti vonal korszerűsítése, 59 elővárosi mo­torvonat felszerelése ETCS2 vo­natbefolyásoló rendszerrel és az első hazai cseppfolyósított föld­gáz töltőpontok létesítése. Ősszel a harmadik pályázati felhívásban már a más orszá­gok által fel nem használt for­rásokért is harcba lehet száll­ni állami vagy magánprojek­tekkel. MW Tudta-e? A CEF egy új uniós alap, célja a transzeurópai hálózatok fej­lesztésének 2014-2020 kö­zötti felgyorsítása. A közleke­désre fordítható teljes pénzügyi keret jelenleg 24,05 milliárd euró. Magyarország részére 1,08 milliárd eurót (337 milli­árd forint) különítettek el. A nemzeti borítékban található források összértéke a 15 szá­zalékos hazai önrészt is bele­értve nettó 396 milliárd forint. Remélik, nem az egészségbiztosító 2000 milliárdjára vetett szemet valaki - Szerdán sztrájk lesz Nyugtalan szakszervezetek - OEP-es kérdőjelek BUDAPEST Az öt szakszerveze­ti konföderáció visszautasítja, hogy a háttérintézmények meg­szüntetéséről, átalakításáról szóló kormányzati döntés érdek- egyeztetés nélkül született meg. Az MSZSZ, a Liga, az Értelmisé­gi Tömörülés, a SZÉF és a Mun­kástanácsok közleményükben azt írták, hiábavalók voltak az előzetes konzultációk. Szerintük elfogadhatatlan a 80 százalékos bértömeg terve­zése, amely jelentős elbocsátá­sokkal járhat. Úgy vélik, most is túlterheltek az alkalmazottak, s „alaptalan és cinikus az az el­képzelés”, hogy az eltávolítottak állást kapnak a versenyszférá­ban. Követelik, a kormány mu­Attól tartanak, hogy az OEP beolvasztását megsínylik a betegek is tassa be, mit tesznek az érde­kükben. Az OEP megszüntetéséről azt írták: egy ilyen mértékben alul­finanszírozott ágazatból egyet­len forintot sem szabad kivon­ni. Úgy vélik, a döntéssel a be­tegek kerülnek veszélybe, a ne­hézkes döntési mechanizmu­sok tovább bonyolódhatnak. Re­mélik, „nem az OEP által kezelt 2000 milliárdos összegre vetett valaki szemet”. A közalkalmazotti szakszer­vezet közben kétórás sztrájkra készül szerdán. Boros Péterné, a közalkalmazottak és köztiszt­viselők szakszervezetének főtit­kára elmondta: azért sztrájkol­nak, mert nem látják a béreme­lés forrását, és ha a bérrendezés elmarad, akkor nem lesz mun­kaerő az önkormányzatoknál. Hozzátette, ki van jelölve az út­juk a kormányzat által, nem te­hetnek mást, mint hogy kikény­szerítik a tárgyalást. És a kormány? Harminc szá­zalékkal emelik a közvetlenül hozzájuk tartozó alkalmazottak bérét, és azt üzenték a szakszer­vezetnek, az önkormányzati al­kalmazottakról gondoskodja­nak az önkormányzatok. Lázár János viszont 300 közszolga me­nesztését jelentette be. Ezért hirdet szerdára a szak- szervezet sztrájkot, amiben csaknem száz önkormányzat fog részt venni. Balassa Tamás MÁV: hiába marasztalják a vezetőket Nem kaptak béremelést, ezért elhagyják a MÁV-ot a szakér­tők, a mérnökök, a közép- és felsővezetők. A társaság meg pár tízezer forintos gyorssegél­lyel próbálja maradásra bír­ni őket - közölte a Vasutasok Szakszervezete. Kiemelték: ez csak tüneti kezelése a drámai létszámhiánynak. A szakembe­rek és a vezetők körében mára már ugyanakkora a MÁV-tól való elvándorlási arány, mint a fizikai dolgozóknál. &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents