Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám

2016. MÁJUS 29., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ y Az Operában táncol a világ egyik leghíresebb balettszínháza Eifman: „Csak a szerelmi háromszög érdekelt” „A balettvilág vezető kore­ográfust keresett idáig, már nincs rá szükség. Ő Borisz Eifman" - ezt a The New York Times írta a világhírű orosz koreográfusról. Az ő neve fém­jelzi a méltán világhírű szent­pétervári Eifman balett-társu­latot, akik a világ nagy főváro­sai után nemsokára a Magyar Állami Operaházban táncolják el az Anna Kareninát. Fábos Erika- Mi késztette önt arra, hogy az Anna Kareninát válassza a balett témájául?- Mindig érdekelődtem a pszi­choanalízis iránt. Meggyőződé­sem, hogy Tolsztoj és nem Freud volt az első pszichoanalitikus az emberiség történelmében. Tolsz­toj volt az, aki az Anna Karenina című regényében korszakalko- tóan ábrázolt egy pszichológi­ai és erotikus tanulmányt a nő belső világáról. Nagyon érdekes volt számomra követni Tolsztojt, ahogy elmerül a hősnő érzései­ben, s megválaszolja, milyen benne lenni a férfihoz fűződő kó­ros szexuális függőségében, és megtapasztalni a fájdalmas lel­ki leválás és viszály folyamatát. • Melyek voltak a legnehezebb kihívások a tánc nyelvére való 5^*7/ adaptáció Wk folyamán?- Miért éppen Csajkovszkij zenéjét használta?- Nem csoda, hogy Csajkovsz­kij volt az, aki egy Tolsztoj regé­nyen alapuló balett megkompo- nálására inspirált engem. Csaj­kovszkij a kedvenc zeneszer­zőm. Gyermekként fedeztem fel a zenéjét, és évtizedeken át vezetett és táplált. Hat balettet kreáltam a zenei műveire ala­pozva. Amikor elkezdtem dol­gozni az Anna Karenina balet­ten, nem volt kétségem afelől, hogy melyik zene fog szólni az előadásom alatt, nem is volt más variáció. A zene olyan, mint az óceán, amelynek vizébe bele­dobják a koreográfust. Először kétségbeesetten küzdesz a hul­lámokkal, majd egy bizonyos ponton az áramlat egy biztonsá­gos partra vet.- Az ön mozdulatszótára egyedi. Melyek az alapelemei és hogyan fejlődtek ki hosszú koreográfiái karrierje során?- A művésznek nem a mun­kájának mechanizmusáról kell beszélnie, hanem azokról a mo­tívumokról, amelyek vezetik őket műveik létrehozásában: a belső indítékaikról és törek­véseikről. Úgy vélem, hogy a testbeszéd egyedülálló eszköz az emberi lélek észleléséhez. E „A zene olyan, mint az óceán, amelynek vizébe beledobják a koreográfust. Először kétségbeesetten küzdesz a hullámokkal, majd egy bizonyos ponton az áramlat egy biztonságos partra vet.”- A klasszikus irodalmi mű­vek vonatkozásában soha nem az újramesélés a célom. Ezt meg­teszi az a sok rossz televíziós so­rozat és képregény, de nem a mo­dem pszichológiai balett, ame­lyet a színházunk csaknem 40 éve képvisel. Engem az a folya­mat érdekel, amelynek során a táncművészet és nagyszerű iro­dalmi művek ötvözetéből új filo­zófiai értelmezések és művészi ötletek, új esztétikai jelenségek jönnek létre. Az Anna Karenina balett megalkotása közben a Tolsztoj regényben ábrázolt - a vad szenvedély csábítása és a társadalom által elfogadott erköl­csi értékek, valamint az értelem és érzelem közötti - belső konf­liktus ábrázolására törekedtem. Csak a szerelmi háromszög ér­dekelt. A tánc nyelve, mint a spi­rituális kommunikáció ősi mód­ja feltárja előttem a kifejezési és kutatási lehetőségek csaknem határtalan eszköztárát. És azt szeretném, hogy minden néző, aki eljön a shownkra, inkább a szívével és ne az elméjével fogad­ja be a balettet. Ez a megközelítés fogja segíteni a mfegértést, sok­kal fontosabb érzelmi, mintsem a hideg, racionális hozzáállás. I Borisz Eifman szerint a táncosai értik: itt több lehetőségük van a kreativitásra, ■ mint efiv klasszikus balett-társulatnál Névjegy Borisz Eifman 1946-ban, Szibériában született. Család­ja sem a színházhoz, sem pe­dig a baletthez nem kötődött. Tanulmányait a leningrádi ze­neiskolában koreográfusként kezdte. Ezt követően a Vaga- novai Akadémián orosz ba­lettet tanult, majd ugyanott utána 10 évet koreográfus­ként dolgozott. 1977-ben ala­pította meg első balett-tár­sulatát. Eifman briliánsán, si­kert sikerre halmozva egyesí­tette elképzeléseit a klasszi­kus orosz balettel. A saját stí­lus, nevezhető szabad tánc­nak, az érzések táncának, amely összefonódik a klasszi­kus irányzattal. nyelv segítségével a koreográ­fus képes megnyitni az egyén mentális síkjának és érzelmi természetének legfinomabb ré­szeit, amelyek bármely pszichi­áter vagy más olyan kutató szá­mára, akinek a munkája tudo­mányos keretek között műkö­dik, ismeretlenek. Ha megtalá­lod a kulcsokat testünk ősi kód­jaihoz - ezek a reflexek -, hoz­záférést kaphatsz az ember ér­zelmi életének legbelsőbb titka­ihoz. Ez az, amit már több mint fél évszázada csinálok. Termé­szetesen ez idő alatt az én mű­vészi nyelvezetem is jelentős át­alakuláson ment keresztül, egy­re összetettebbé vált. De fejlődé­sének fő iránya változatlan ma­radt. Jelenleg is, éppúgy, mint a múltban, elkötelezett vagyok a pszichológiai balett nyelveze­tének formálása, a modern sze­mélyiség lelki és erkölcsi kérdé­sei és a koreográfiái művészet és a színházművészet alapelveit egyesítő szakadt szálak helyre- állítása irányában. A táncosok, akik eljönnek az színházunk­ba, megértik: itt több lehetősé­gük van a kreatív önmegvalósí­tásra, jóval több mint egy klasz- szikus balett-társulatnál. Ott a táncos gyakran arra van ítél­ve, hogy az utolsó sorban álljon, amíg csak él. HÍREK íz, ízlés, kultúra az Olasz Fesztiválon BUDAPEST Olaszország ki­emelkedő termékei mutatkoz­nak be a gasztronómia,' a di­vat, a lakberendezés, a jár­műipar és a dizájn, valamint a kultúra területéről a második Olasz Fesztiválon június 12- ig között több magyarországi nagyvárosban. A főváros mel­lett Győrt, Hódmezővásárhe­lyét és Szegedet is érintő ren­dezvénysorozat az „olasz élet­érzést” is hivatott népszerűsí­teni, így a termékek bemutat­kozás mellett hangsúlyos sze­repet kapnak a kulturális prog­ramok is. Megnyílt a biennálé magyar pavilonja VELENCE A magyar pavilon idei kiállítása megmutatja, hogy a kultúra közvetlenül is tud se­gíteni ott, ahol épületek vagy emberek kihullottak a közös­ségtartószövetéből - emlékez­tetett a 15. Velencei Építésze­ti Biennále aektivátorok - He­lyi aktív építészet című ma­gyar kiállításának megnyitó­ján az emberi erőforrások mi­nisztere. Balog Zoltán kiemel­te: Fábián Gábor és Fajcsák Dénes projektje során közös­ségi együttműködéssel szüle­tett újjá a Gárdonyi Géza egri szülőházának helyén álló épü­let; ezt a munkát mutatja be a november 27-ig látható tárlat. A magyar pavilon megnyitó­ján jelen volt Píotr Glinski, Len­gyelország miniszterelnök-he­lyettese is. Jöhet a rockosított Bartók-koncert BUDAPEST Rockos Bartók-fel- dolgozásokat ad elő négy he­gedűművész hölggyel a Mini együttesből ismert Török Ádám fuvolás-énekes és Papp Gyula billentyűs október 9-én a fővárosi Marriott Hotel dísz­termében. A Mini 1971-es le­gendás felállása, amelyben Török Ádám és Papp Gyula mellett Nagy István basszusgi­táros és Németh „Nemecsek" Tamás dobos szerepelt, feldol­gozta Bartók Béla Este a szé­kelyeknél című művét. Sokan ezt számítják az első magyar- országi prog-etnorock-világ- zene megjelenésnek, és ez is felcsendül az októberi koncer­ten, amely a Bartók Béla szü­letésének 135. évfordulója al­kalmából meghirdetett emlék­évhez kapcsolódik. Tom Harrell is fúj a zárókoncerten Az Iron Maiden gépe is landol nálunk a fesztiválszezonban Még egy hónap és indul a VOLT Ahol feltűnik, ott a csodájára járnak a metálbanda gépének. Sopronban a zenéjüket is hallhatják BUDAPEST A Modern Art Or­chestra koncertjeivel kapcso­latban az elmúlt 11 évben már megszokhattuk a megkérdője­lezhetetlen minőséget, évadzá­ró estjeikre is mindig különle­ges zenészeket hív meg a csa­pat. Az idei szezon utolsó Mo­dern Art Orchestra hangverse­nyének sztárvendége a világhí­rű trombitaművész, Tom Har­rell, akinek előadásában nem csak saját szerzeményeit, ha­nem a MAO szerzőinek dalait is meghallgathatják. A zenekar alapítója és mű­vészeti vezetője Fekete-Kovács Kornél Amerikában már sze­repelt egy színpadon Tom Har- rellel. Most pedig május 29-én a Budapest Music Centerben a magyar közönség is tanúja lehet a két nagyszerű zenész és per­sze az őket kísérő ikonikus jazz formáció nem mindennapi elő­adásának. Tom Harrell 1946-ban szüle­tett az Egyesült Államokban. Már tizenhárom esztendősen a helyi zenekarokban trombitált. Zenészi karrierjét építgetve az évek alatt dolgozott Carlos San- tanaval, 2013-as lemezén az ifjú afroamerikai sztármuzsikussal, Esperanza Spaldinggal zenéltek együtt, korábban pedig közre­működött többek között Gerry Mulligan és Bill Evans ugyan­csak Grammy-díjas előadók al­bumain is. MW SOPRON A minap nagy látvá­nyosságot okozott Düsseldorf nemzetközi repülőterén egy koponyával kidekorált Boeing 747-es magánrepülőgép. Akik ismerik a legendás Iron Maiden heavy metal zenekart, azok jól tudják, hogy egy hónap múlva magyar földön landol ugyanez a „járat”, amelyet a frontember Bruce Dickinson vezet. A ban­da ugyanis július 1-jén lép szín­padra a VOLT Fesztiválon, aho­vá a megalakulásának 40. év­fordulóján megjelent The Book of Souls lemez világkörüli tur­néjával érkezik. A buli idén nem csak a heavy metal legendás csapatától lesz hangos, hiszen a Slayer, Wiz Khalifa vagy a The Prodigy is fellép az egy hónap múlva, az­az június 29-án induló csapa- táson Sopronban. De évről-évre itt lép fel a magyar fesztiválok közül a legtöbb hazai előadó is a Halott Pénztől a Wellhellon át a Vad Fruttikig. A legújabb hír az, hogy a nul­ladik napon, azaz június 28-án a VOLT lesz a házigazdája an­nak a látványos gálának, ame­lyen a Petőfi Zenei Díjakat ad­ják át a legjobb hazai produk­ciókért. A dalokat és az előadó­ikat egy 200 fős szakmai zsűri választotta ki a rádióban legtöb­bet játszott 150 számból. MW

Next

/
Thumbnails
Contents