Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-23 / 119. szám

2016. MÁJUS 23., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Másik iskola Fónai Imre K őröshegyen Waldorf-iskola indul és nem biztos, hogy ez most a legjobb időszak új alternatív iskola indításá­ra, de drukkolunk a bátor és elszánt szülőknek. Ugyan­azt vallják, amit Halácsy Péter, a Prezi egyik alapítója mondott nemrég lapunknak: „...csináljunk egy iskolát. Az a missziónk, hogy 2040-re nőjön föl egy boldog generáció”. Ő is „másik is­kolába” íratja gyermekét, árulta el a „Másik iskola”, Kapos­vár első, induló magániskolája alapítóinak meghívására tar­tott előadásában. Nálunk ma is azt hívják alternatívnak (Ausztriában, Dáni­ában, Finnországban ugyanakkor ez a „normál” tanterv), ha az elsősök újságoldalnyi betűket kanyarítanak és nem nyo- morgatják szűk vonalak közé. Ha körbeülik az asztalokat és közösen dolgoznak, nem pedig a tanár kiáll és elmondja a tu­tit,.amit másnap viszont akar hallani. Ha az első négy évfo­lyamon nincsen osztályozás. Ha sakkoznak, ritmusjátékot ját­szanak, közös kutya- és macskaprojekt által ismerik meg az élővilágot, ha Toldi-versrész- letek elemzése helyett társas­játékot gyártanak belőle és a 21. századra írják át a cselek­ményt. A Népszabadság nemrég írt egy csornai tanárnőről, aki QR-kódba rejt Petőfi-idé- zeteket - állami és nem alternatív iskolában. De vajon miért nem a mifelénk alternatívnak mondott tanítási, tanulási mó­di az általános, a „normál”? Aki a poroszost, az egyházit fa­vorizálja, miért nem az íratja alternatívnak mondott iskolába a csemetéjét? Alighanem elvesztegettünk (eddig) huszonhat évet. Zömmel ma is ugyanazok a kötelező olvasmányok, ami­ket anno velünk akartak elolvastatni, pedig a Kaposvári Egye­temem oktató Gombos Péter harminchatos listát írt, hogy me­lyek lehetnének az újak, ilyenek például: A Szent Johanna gi- mi, Kövér Lajos színre lép, A Virág utcai focibajnokság, Helka. Nőjön fel egy boldog generáció, valóban nem lehet(ne) más a fő szempont. Amelyik arra is tudja a választ (a Szakmák éj­szakáján ugyanis, a siófoki Krúdy iskolában sokan nem tud­ták), hogy Kálmán Imrének és Siófoknak ugyan mi köze egy­máshoz, vagy hogy mennyi fél deci víz és nem csak azt a hét­köznapi élethez teljességgel haszontalan példát tudja megolda­ni, hogy tíz deciméter az hány milliméter. imre.fonai@mediaworks.hu ► Folytatás az 1. oldalról BALATON Felszolgáló, mixer, szakács, pizzasütő kerestetik - j botlani lépten-nyomon a feliratokba, miközben Ausztria a ha­zai fizetés három-ötszörösével csábít... Csoda-e, ha Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke azt vetette föl: a szakképzést elősegítő uniós pályázatok megold­ják, hogy legyen szakember-utánpótlás a vendéglátásban, de ki garantálja, hogy a 960 órás képzés végén idehaza is marad­nak? Elő kellene írni Antalffy szerint, hogy egy meghatározott ideig Magyarországon kelljen dolgozniuk. Ezzel együtt - tette hozzá a kiskereskedők és vendéglátók érdekvédelmi szerveze­tének vezetője - versenyképessé kéne tenni a hazai vendéglá­tást, melynek az első lépcsője a béremelés kellene hogy legyen. A siófoki Petőfi sétány egyik vendéglátó helyén azt hallot­tuk: a fiatalok szívesen töltik ott a nyarat idénymunkával, fel­téve, hogy - ha már egyszer Balaton - bulizásra is marad ide­jük. Az egység vezetője arról beszélt: ez amolyan adok-kapok, akkor ideális, ha mindkét fél, vagyis a munkaadó és a dolgo­zó is elégedett. Az éttermes szerint a szezonális egységek ese­tében természetes, hogy ha „kinevelnek” egy felszolgálót, az utána már éves állást keres. De hozzájuk például az üyenek is vissza-vissza térnek segíteni, betanítani, ha máskor nem, nyitáskor, ezzel is jelezve, hogy jól érezték magukat, elégedet­tek voltak. Röghöz kötni azonban nem egyszerű a munkavállalót. Megírtuk, hogy a siófoki önkormányzat szakképzési ösztön­díjat vezet be a hiányszakmákban, ami attól lehet országosan is egyedülálló, hogy a városi támogatáshoz helyi cégek, vál­lalkozások is csatlakozhatnak. S ez utóbbi támogatás fejében akár felvetődhet az is, hogy a támogatási időnek megfelelő ide­ig „magukhoz láncolják” a fiatalt. - Ha az állami nem is, a ma­gán-vállalati szféra szabhat ilyen feltételt, mert a magántőké­jét kockáztatja - mondta lapunknak Szamosi Lóránt, siófoki fideszes önkormányzati képviselő, a hiányszakmás ösztön­díj ötletgazdája, a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatója.- Úgy vélem, éppen a kritikussá váló munkaerőhiány miatt a magán és az állami szféra is kénytelen lesz emelni a béreket. Ez fogja hosszabb távon itthon tartani a munkaerőt. A Siófoki Szakképzési Centrum márerre készül: igyekszünk olyankép­zéseket indítani (felnőttképzésben is), amiről tudható, hogy a bérszínvonal biztosan emelkedni fog az elkövetkezendő évek­ben. Nemcsak a Vendéglátás érintett ebben, tehát a pincér- és a szakács-, hanem például a villanyszerelő- és a hegesztőkép­zés is. Akamara 2014-ben hétezer vállalatot-vállalkozót kérde­zett meg, és a válaszadók a villanyszerelőt jelölték mega legke­resettebb szakmának... Fónai Imre v ..jrT-h lLu „Nőjön föl egy bol­dog generáció"

Next

/
Thumbnails
Contents