Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-29 / 100. szám

2016. ÁPRILIS 29., PENTEK GAZDASÁG 7 ABUX index alakulása (pont) Pénzhez jutnak az országos kereskedelmi csatornák Drágulhat a tévézés Államkincstár vezetheti a települések számláit 26 7501-------------------------------------------------------­2016. ÁPRILIS 28. MW-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) FHB 737 1.1 RABA 1335 0.75 CIGPANNONIA 176 0.57 PANNERGY 364 0.55 ANY 1114 0.36 PLOTINUS 5750 0.35 ZWACK 17415 0.29 MTELEKOM 471 0.21 OTP 7269 0.04 GSPARK 2435 0 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) RICHTER 5415-1.9 APPENINN 210-0.94 MÓL 16440-0.54 EMASZ 22840-0.24 ELMU 25930-0.17 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. április 28.) Dátum Új élsz. áf(Ft) MALMI BÚZA 2016. augusztus 44,000 TAKARMÁNYBÚZA 2016. május 42,000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. május 45,200 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 45,800 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. november 44,300 TAKARMÁNYÁRPA 2016. augusztus 39,500 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. május 118,000 REPCE 2016. augusztus 106,500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. április 28.) □ €/Ft 311,13-0,88 Ft $/Ft 273,93-1,66 Ft □ CHF/Ft 283,40 0,03 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, (2016. április 28.) MM Vételi Eladási I Budapest Bank 302.37 321.07 CIB Bank 299.27 324.21 Citibank 297.76 323.50 Erste Bank 303.04 320.50 FHB Bank 302.37 320.43 K&H Bank 303.33 320.82 MKB Bank 301.36 320.64 OTP Bank 301.90 319.30 Raiffeisen Bank 308.34 314.56 Újabb bevételi forráshoz jut a TV2 és az RTL Klub, ami a tévénézők számára díjeme­lést hozhat. A kábeltársasá­gok hosszú tárgyalásra ké­szülnek. Diószegi József kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A kábeltele­vízió-előfizetői díjak minden bizonnyal emelkedni fognak - mondta a Világgazdaság­nak Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szö­vetség elnöke, miután a kor­mány lehetővé tette a két or­szágos kereskedelmi televí­ziónak, az RTL Klubnak és a TV2-nek, hogy pénzt szedjen a kábeles terjesztésért. A drágu­lás mértékét korai volna meg­becsülni, attól függ, hogy a té­vétársaságok mennyit kérnek majd a terjesztőktől. Lehet, hogy a kábelesek kénytelenek lesznek valamennyit lenyel­ni, és az is lehet, hogy a töb­bi csatornán spórolnak majd. Kéry azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kábeltársaságok létrehoznak egy külön cso­magot, amelyben csak az RTL Klubra és a TV2-re lehet szó­lóban előfizetni. Ezáltal meg­mérhető lenne, hogy ilyen fel­tételek mellett hányán tarta­nának igényt a két nagy tévé műsorára, ráadásul nem te­rítenék szét a pluszköltséget minden előfizetőre - érvelt Ké­ry Ferenc. Nem tudni, milyen üzleti modellek alakulnak ki a tárgyalásokon, de az biztos, hogy hosszú folyamat lesz - tette hozzá az elnök hiszen a jelenlegi ingyenes terjesz­tésről szóló megállapodásokat kell majd vállalkozásonként módosítani. A kábelteltévé-előfizetők száma a KSH adatai szerint 2014 végén 2,368 millió volt, körülbelül egymillió háztar­tásban műholdról, 600-700 ezerben földfelszíni sugárzás­sal fogják az adásokat. A kábeltévések 2014 végén 1962 programcsomag közül választhattak, a tarifák a prog­ramok számától, illetve az in­ternetes lehetőségtől függően havi ezertől tízezer forintig terjedtek. A tévétársaságok már jó ide­je szerettek volna pénzt kér­Még hogy rám akarnák terhelni a pluszköltségeket?” - akkor inkább kikapcs, ni a kábelszolgáltatóktól, a hí­rek összesen évi 5-6 milliárd forintos elvárásról szóltak. Eh­hez átlag 2000 forintos tari- facsomagdíj-emelést kellene végrehajtani, amit a piac nem viselne el: szakértők szerint 500-600 forint körül lehet a lé­lektani határ. A kábelesek kö­zül sokan nem tudnák lenyel­ni a díj öregét, hisz^p már az elmúlt években is megfele­ződött a független kábelteleví­ziós társaságok száma, jelen­leg körülbelül kétszázan van­nak. A piac kilencven százalé­kát a tíz legnagyobb társaság, köztük is főleg a UPC, a Tele­kom, a Digi és az Invitel uralja. A szolgáltatás nyereségtar­talma kicsi, részben azért, mert a tartalom-előállítók az utóbbi években egyre többet kértek a kábelesektől, azok vi­szont nem tudtak díjat emelni. A két nagy országos kereske­delmi televízió viszont reklá­mokból tartotta el magát, en­nek fejében a legtöbb kábel- szolgáltatónál a legolcsóbb csomagba kerültek eddig, így a legszélesebb közönséghez ju­tottak el. Szakértők szerint az ügyben a jogalkotók addig nem akar­tak lépni, amíg nem lehetett látni, mi lesz a TV2-vel - mos­tanra úgy tűnik, Andy Vájná tulajdonlása nehezen kérdője­Kábeltelevíziós díjbevétel (milliárd forint) H-2008 2014-M Vg-grafika Forrás: KSH A németeknél fordítva van Nemzetközi viszonylatban sincs egységes gyakorlat: általában az eddigi magyar eljárást alkal­mazzák, de például Csehország­ban a Príma vagy a Nova TV szed ilyen díjat. Németország­ban pedig - ahol jelentős a ká­belpiac - a tévék fizetnek a ká­belszolgáltatóknak, hogy beke­rüljenek kínálatukba. lezhető meg. Az RTL Klub, mi­közben üdvözölte a kormány döntését, rámutatott, hogy a médiapiac jelentős átalakulá­son ment át: a digitális átál­lás és a fragmentáció követ­keztében a csak reklámbe­vételre alapuló üzleti modell a televíziózásban Magyaror­szágon sem tartható már fenn. A kormánydöntés lehetővé te­szi - mondták hogy a nagy kereskedelmi műsorszolgál­tatók alkalmazkodhassanak a megváltozott piaci körülmé­nyekhez. A Magyar Kábelkommuni­kációs Szövetség elnöke sze­rint viszont akár versenyjo­gi kérdést is felvet a lépés, in­nentől kezdve ugyanis a kábel- társaságoknak, illetve előfize­tőiknek olyan tartalomért kel­lene fizetniük, amely a digitá­lis földfelszíni műsorterjesz­tést használóknak ingyen van. Kéry érvelése szerint a későb­biekben a kábeles ügyfelek­nek kétszer kellene fizetniük az RTL Klub és a TV2 műso­raiért: egyrészt a havidíjjal, másrészt azzal - ahogyan most is hogy megnézik a reklám­jaikat, aminek köszönhetően jelentős reklámbevételre tesz­nek szert ezek a csatornák. Varga: állampapírt vegyenek...! BUDAPEST A kormány szeret­né elérni, hogy az önkormány­zatok számláit is a Magyar Ál­lamkincstár (MÁK) vezes­se - mondta tegnap a kincstár fennállásának 20. évforduló­ján a nemzetgazdasági minisz­ter. Varga Mihály közölte, a ka­binet hamarosan megvizsgál­ja annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok főszámlát ve­zessenek majd a kincstárnál, a kormányzat pedig az álla­mi támogatásokat, normatívá­kat a kincstári számlára utal­ja. További kérdést vet fel, hol vezessék az önkormányza­ti vállalkozások, intézmények számláit. Pogácsás Tibor ön- kormányzati államtitkár a hé­ten expozéjában is megemlítet­te: a kormányzat egy olyan in­formatikai adattárat is létrehoz­na, amely biztosítja a helyható­ságok gazdálkodási adatainak elemzését, az adatszolgáltatást pedig egy egységes, központi alapra helyezné. (Több helyha­tóság drágának tartja a kötele­ző ASP-rendszert, amely belelát az önkormányzati „pénztárcák­ba”, és jogai csorbításától tartva még a feljelentéstől sem riadna vissza az érdekvédő TÖOSZ.) Varga a másik fontos feladat­nak nevezte, hogy a lakosság ál­lampapírba fektesse a megtaka­rításait: országszerte 77 forgal­mazási helyen lehet állampa­pírt venni. Míg öt éve a magyar államadósság 4-5 százalékát fi­nanszírozta a lakosság, ma 15 százalékát finanszírozza köz­vetlen állampapírvásárlással. „A kincstár közreműködésé­vel lehetett így kedvezőbbé ten­ni az adósságfinanszírozást” - mondta Varga. A kabinet stratégiájának a középpontjában egy modern kincstár megvalósítása áll, amely ügyfélorientált működé­si rendszerként és kormányza­ti szolgáltató-információs köz­pontként működik. MW Lendületben a takarékok - egy év alatt háromszorosára nőtt a kihelyezett lakáskölcsönök mértéke Egyre jobban hódít a csők és a jelzáloghitelezés MAGYARORSZÁG Érezhetően nő az érdeklődés a csők (családi otthonteremtési kedvezmény) iránt. „A takarékszövetkezeti in­tegráció tagjai idén április köze­péig közel 1400 csokos kérelmet fogadtak be - mondta el Forró Attila, a Takarékbank értéke­sítési igazgatója. - Az ügyfelek 30 százaléka az állami támoga­táshoz lakáshitelt is igényelt.” Az érdeklődés élénkülését jól mutatja, hogy márciusban több mint ötször annyi csokos igény­lés történt, mint januárban. A két vizsgált időszakban a kapcsolódó lakáshitel-igény­lések száma is három és fél­szeresére emelkedett. A 10+10 RÉKSZÖVETKEZET % milliós csokos igénylés azon­ban egyelőre kevés. A Takarék­bank adatai szerint a nagycsa­ládosoknak - új építésű lakás vásárlása, vagy saját ház építé­se esetén - járó 10 millió forin­tos vissza nem térítendő állami támogatást, s az ahhoz igényel­hető 10 millió forint értékű ked­vezményes hitelt egyelőre csak az ügyfelek 10 százaléka kérte. Összességében az igénylések csaknem kétharmada használt lakás vásárlására, 30 százalé­ka új ingatlan építésére/vásár- lására, míg 5 százaléka meglé­vő ingatlan bővítésére vonatko­zott. A takarékokban a csők be­vezetése, vagyis tavaly július óta 3100 igénylés történt. A csa­ládok gyermekszámtól függően 600 ezer forinttól 10 millió fo­rintig terjedő állami támogatást kaphatnak, az igénylők egyéb­ként átlag 1,8 millió forintot ve­hettek fel. A pénzhez a jogosul­tak 30 százaléka kért hitelt is, ennek átlagos összege 5,2 mil­lió forint volt. Az ingatlanpiac fellendülését a jelzáloghitelek iránti növek­vő kereslet is mutatja. A takaré­kok ebből a kölcsönből összessé­gében háromszor annyit folyósí­tottak az idei első negyedévben, mint 2015. január-márciusban. Az építtetők is jelentős hitelfel­vevők. Hiszen míg tavaly 5 ezer fejlesztők által épített lakás ké­szült el az országban, addig csak az integráció tagjainál folyamat­ban lévő értékesítési célú la­kásépítési ügyletek száma több mint 7 ezerre rúghat. Várhatóan jövőre ugrik meg igazán a csők iránti érdeklődés, amikor az új lakások elkészülnek. MW 87 szövetkezeti hitelintézet, 1500 fiók, 1000 ATM A takarékszövetkezeti integrá­ció számára a tavalyi volt az első közösen tervezett üzleti év. Erről Szabó Levente, a Takarékbank Zrt. vezérigazgatója elmondta: az integrációnak 87 hitelintézet a tagja, országszerte 1500 fió­kot és 1000 ATM-et működtet­nek. Ügyfeleik száma már meg­haladja az 1,1 milliót. A lakossági megtakaritás állomanya 80 milli­árd forinttal nőtt, s az ügyfelek 40 ezer értékpapírszámlát nyitottak, ezek száma év végére már elérte a 60 ezret. Sikert értek el a válla­lati hitelezés terén is: míg orszá­gos szinten a hitelállomány csök­kent, addig az integrációban ta­valy ez az esés megállt, s egy év alatt az új hitelek kihelyezése a másfélszeresére emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents