Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-29 / 100. szám
g BELFÖLD 2016. ÁPRILIS 29., PENTEK A pénzzel valóban okosan kell bánni... Matolcsy iránytűje Wtgfm Iránytű a pénzügyekhez J A Pénziránytű Alapítvány tankönyvbemutatója « Budapest, 2016. április 28. ‘ \ -J Vidéken él a hajlék nélküliek kétharmada BUDAPEST Továbbra is vidéki városokban él a köztereken tengődő hajléktalanok kétharmada. A felmérést végző Február Har- madika Munkacsoport immár 18. éve készít felmérést, s a tapasztalatok szerint a kiszolgáltatott emberek egyre rosszabb állapotban vannak egészségügyileg és mentálisan egyaránt. Az idei kérdőíves kutatásra idén több mint tízezren válaszoltak, tehát legalább ennyien voltak otthon nélkül február 3-án, a tél leghidegebb napján. Vagyis a pontos számot a vizsgálat nem tudja kideríteni, de a szakemberek szerint az elmúlt öt évben legalább 50 ezer ember volt hajléktalan Magyarországon rövidebb-hosszabb időre. Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki a felmérést végző munkacsoport tagja is, elmondta, a kérdőívre Budapesten 3968 hajléktalan ember válaszolt, a vidéki városokban 6238. Közülük 3422-en közterületen, 6784-en hajléktalanszállón tartózkodtak. Mint kiderült: a vidéki városokban legalább olyan súlyos a helyzet, mint a fővárosi aluljárókban. Ennek oka, hogy vidéken szűkösebb a hajléktalanok ellátása, ezért ott eleve többen élnek a szabad ég alatt. A helyzet amúgy egy év alatt javult a fővárosban, ahol 2009- ig nőtt a közterületen fellelt emberek száma. Akkor 1400-an válaszoltak a kérdésekre, most már csak 1200-an. Rosszabbak az állapotok azonban Pécsen és Szegeden, mert a két megye- székhelyen például több ember tartózkodott közterületen február 3-án, mint ahányan szállón kaptak helyet. Ezenkívül az országszerte megkérdezettek 10 százalékának a válaszadáskor nem volt több pénz a zsebében 100 forintnál. MW Kiáltvány A munkacsoport a hajléktalanok helyzetének javítására kiáltványt is megfogalmazott. Ebben javasolják, ne legyen tiltott a szabálysértést nem megvalósító néma koldulás, a gyűjtögetés a közterületi hulladék- tárolókból, azok mellől olyan tárgyak elvétele, amelyekről tulajdonosuk lemondott. Aki a jegybankot támadja, az a forintot veszélyezteti - hangoztatta tegnap Lázár János. A Transparency International felkérte a Közbeszerzési Döntőbizottságot, hivatalból indítsanak eljárást az MNB alapítványainak költése ügyében. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu BUDAPEST A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybanktörvényben rögzített feladatának tesz eleget, amikor a pénzügyi intézményekre kirótt bírságokból származó bevételeket a lakosság, elsősorban a fiatal korosztályok gazdasági ismereteinek bővítésére és pénzügyi tudatosságuk erősítésére használja fel - mondta tegnap Matolcsy György az Iránytű a pénzügyekhez című tankönyv bemutatóján. A jegybank elnöke először szólalt meg (a bemutatón azt is mondta, „a pénzzel okosan kell bánni”) az MNB alapítványainak költései miatt kialakult botrány óta, de mást nem mondott az ügyben. „Ha Orbán Viktort akarják támadni, akkor azt ne a jegybankon keresztül tegyék, mert aki a jegybankot támadja, az a forintot veszélyezteti - mondta tegnap a Miniszterelnökség vezetője a kormányinfón, aki szerint a Fidesznek nem kellemes ez az ügy. Lázár János arra a kérdésre, elfogadható-e a „jegybank köré kiépült rokoni-baráti cégháló?”, azt válaszolta: az MNB elszámoltatása nem a kormány feladata, az pedig, hogy „nekem mi tetszik, vagy mi nem tetszik, az már ízlés dolga volna”. Kiemelte, a jegybank közpénzt kezel, közfeladata van, „a kormány és a jegybank közé pedig betonfal van építve”, ami szerinte nagyon jó így, a társadalmi-jogi felelősséget a jegybanki vezetés viseli. Azt is elmondta, jegybanknak mint gazdasági társaság kontrolljának a növelése azzal a veszély- lyel jár, hogy az Európai Központi Bank fel fogja vetni a függetlenség kérdését. „Bár az MNB alapítványai és cégei közpénzből gazdálkodnak, de nincsenek adatok arra, hogy közbeszerzéseket hajtottak végre, ezért feltételezzük, hogy szerződéseiket a közbeszerzési törvény megsértésével, a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötötték meg” - közölte a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezetője. Martin József Péter emiatt felkérte a Közbeszerzési Hatóság elnökét, hivatalból indítson eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál az ajánlatkérői státus megállapítására, illetve a megkötött szerződések tárgyában. A TI szerint Brüsszel akár eljárást is indíthat, ha a magyar hatóságokkal eredménytelen lesz a levelezés ez ügyben. A jegybank hitelprogramjából is utalt a Vs.hu kiadójának nagyjából 500 milliót Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás - írta a Nép- szabadság. A lap szerint a jegybank átutalta a növekedési hitelprogram keretében a pénzt „Szemerey bankjának”, a Növekedési Hitel Banknak (NHB), az meg továbbhitelezte a fél- milliárdot a saját érdekeltségének, a New Wave Productionsnak, így kis áttétellel az adófizetők adnak neki olcsó hitelt. A lap azt is közölte, Matolcsy egy meg nem nevezett egykori közeli munkatársa által elnökölt jegybanki alapítvány csaknem 25 milliárd forintot utalt az MNB-elnök unokatestvérének közvetett tulajdonában álló NHB Banknak. Hanyag kezelés és gazdasági csalás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az ügyben a PM; a Jobbik az MNB és az Alstom ügyeit is bizottságban vizsgálná. Tudta-e? Az MNB alapítványainak ki kellene adnia azoknak a magánszemélyeknek a nevét, akik számára támogatást folyósítottak és akikkel szerződést kötöttek - nyilatkozta Péterfalvi Attila a Magyar Narancsnak. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének meggyőződése szerint a közpénzek felhasználásával járó megbízási szerződések adatai közérdekűek, és akkor is a nyilvánosságra tartoznak, ha természetes személlyel kötik meg a megállapodásokat. Társasházak, leszakadó települések pályázhatnak MAGYARORSZÁG Április végétől két új pályázaton, a Széchenyi 2020-as kiírás keretében juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz vidéki társasházak és lakásszövetkezetek - írja a Házfórum.hu. A pályázatok célja az épületek lakó- és közösségi funkcióinak erősítése, a vidéki és Pest megyei leszakadó települések felzárkóztatása az épületek energetikai, közösségi és szociális jellegű rehabilitációjával. A pályázaton a társasházak és lakásszövetkezetek csak a helyi önkormányzat partnereiként vehetnek részt. Vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a lakás- szövetkezetek és a társasházak A kizárólag a vidéki - Budapest agglomerációján kívüli - települések számára nyitott Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés című pályázat három célterületen kínál támogatást: az energetikai fejlesztést szolgáló korszerűsítések, a településképet meghatározó épületek külső felújítása, a közösségi terek és szolgáltató központok felújítása. A 26,88 milliárdos keretösz- szegből a maximális támogatási összeg 50 millió forint, a legmagasabb támogatási intenzitás pedig 95 százalék. A támogatási kérelmeket 2018. április 20-ig adhatják le az önkormányzatok. A másik, április 29-ével induló felhívás célja az alacsony iskolázottsággal és magas munkanélküliséggel küzdő Pest megyei településrészek integrált szociális jellegű rehabilitációja, lakosai életnívójának javítása. A pályázat 1300 millió forintos keretéből segítik majd az épületek és környékük lakhatóbbá tételét, az épületek szociális és közösségi funkcióinak erősítését. A 2016. június 27-ével záruló pályázaton csak Pest megyei társasházak és lakásszövetkezetek indulhatnak Budapest és Érd kivételével. MW Kiadják az Alstom-adatokat A Fidesz-frakció azzal a kéréssel fordul a kormányhoz, hozza nyilvánosságra azok nevét, akik a 4-es metró Alstom-szerződései- nek megkötésekor döntéseket hoztak - mondta tegnap Kosa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője felidézte, az angol ügyészség szerint az Alstom négy vezetője 2,3 millió eurót tett félre és utalt el a BKV ügynökeinek azért, hogy a 4-es metró beruházása során az Alstom szerelvényeit részesítsék előnyben. „Az angol állítások szerint a kenőpénzeket színlelt tanácsadói szerződésekkel próbálták fedezni" - mondta Kosa. Különösen gyanúsnak nevezte, hogy a Medgyessy Péter volt kormányfőhöz köthető cégeknek adott 600 ezer euróból - 180 millió forintból - később a volt kormányfő feleségére költöttek mintegy 60 milliót. Az Alstom korrupció által jutott megrendelésekhez, s ebben mind a volt MSZP-SZDSZ-kor- mánynak, mind Demszky Gábor volt főpolgármesternek kell, hogy legyen mondanivalója - mondta tegnap Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint az ügyben szocialista és liberális városvezetés érintett, a kormány elő fog állni a kapcsolatos adatokkal. Az LMP szerint kartellgyanúsan, akár 100 százalékkal is túlárazva szereztek be CT- és röntgengépeket Hadházy: Egészségre is káros lehet a korrupció BUDAPEST „A korrupt egészségügy közvetlen egészségkárosodást is okozhat, akár az ott dolgozók életét is veszélyeztetheti” - számolt be tegnap az LMP szakszóvivője a műszerbeszerzésekkel kapcsolatos visszaélések gyanújáról. Hadházy Ákos szerint ezer sebből vérzik az eredetileg 9, végül közel 30, más források szerint 50 milliárdosra duzzadt Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzése nevű projekt. „Ezt 2015 májusában írták ki, öt nap volt véleményezésre, majd rohammunkában próbálták a hatalmas fejlesztést véghezvinni, elképesztő közbeszerzési és szakmai módszerekkel, Hadházy Ákos attól tart, hogy a kórházi dolgozók egészségét közvetlenül is veszélybe sodorhatják kartellgyanúsan, horribilis drágán történtek a beszerzések” - mondta Hadházy. Szerinte a tempó akkora volt, hogy a nagy gyártócégek nem bírták gépekkel, volt olyan kórház, aho- va nem jutott CT vagy röntgen. A versenyhivatal házkutatást tartott a beszerzésben részt vevő 21 cégnél, de volt olyan, amely megúszta a kartellgyanú miatt indult ellenőrzést. Hadházy szerint érthetetlen, hogy ekkora csomagnál miért nem központi tendert írtak ki, amikor a kórházak központosítása azért történt, hogy a nagy tendereken jelentős árengedményt érjenek el. Több mint 60 kórház pályázott külön külön. „Az esetek 98 százalékában egyetlen ajánlat érkezett; a pályázatok meghívásosak voltak. De itt is három ajánlatot kellett bekérni, azonban a bekért háromból kettő be sem adta a pályázatát” - mondta Hadházy. így minden pályázatnál jelentősen meghaladta az ár az ismert piaci árat, sok helyen 100 százalékkal árazták túl a tíz- vagy százmilliós gépeket. Hadházy kérdésesnek tartja, hogy 2-3 fős cégek hogy képesek 5 éves szer- vizelési, jótállási munkákat elvégezni. MW Csernobilnak hívja „A CT és a röntgen veszélyes üzem, komoly tervezési, engedélyeztetési eljáráshoz kötött, elvileg” - mondta Hadházy. Szerinte a kapkodás miatt engedélyek nélkül is cseréltek készülékeket. Az LMP-s politikus ügy tudja, az Egri Markhot Kórházban a dolgoa kórházi zsargon zók csak Csernobilnak hívják a röntgenosztályt. Az eredeti tervhez kialakított munkahely ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy az újabb CT-hez is megfelelő sugár- védelmet jelent; szerintük a helyettesítő gép jóval inkább szórja a sugarat, mint az eredeti.
