Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám

AHETTEMAJA 2016. MÁRCIUS 20., VASARNAP Magyar szentet utoljára 1999-ben avattak: Arpadhazi Szent Kingát. Mindszenty József hercegprímás lehet a következő KÖZTÜNK IS ÉLNEK SZENTEK Nemcsak a régi évszázadok­ban lehetett megvalósítani a keresztény életszentség nagy eszményét. Ma is, a mi közelünkben is vannak szent emberek, akiknek a példája akár az egész emberiség életét is bevilágíthatja. Ferenc pápa a héten jelentete be, hogy Teréz anyát szeptember 4-én a szentek közé emelik. Fábos Erika PÉLDAKÉPEK Teréz anyát szolgá­latáért 1979-ben Nobel-békedíj- jal tüntették ki. II. János Pál pá­pa 2003-ban avatta boldoggá a római Szent Péter téren három- százezer hívő előtt. A szegénye­ket segítő szerzetesnőt Idén, az irgalmasság rendkívüli szent­évében kanonizálják, vagyis avatják szentté. Az idén ez lesz az az esemény, amire a legtöbb zarándok érkezhet az egész vi­lágból. Ehhez arra volt szükség, hogy a szentté avatási ügyek­ben döntő vatikáni szervezet elismerje a Teréz anya közben­járására történt csodát, ami a szentté avatás feltétele. „Fontos, nem elég a csodaté­tel, hogy szent legyen egy em­berből, Teréz anya esetében is a kiemelkedő életszentsége és annak széleskörű híre volt ami ezt megalapozta - mondta Ko­vács Gergely okleveles posztu- látor - szentté avatási ügyvivő, aki teológiai, történettudomá­nyi és a szentté avatások gya­korlati kérdéseiben egyaránt jártas.Ahhoz azonban, hogy szentként ismerjék el, arra is szükség van, hogy halála után is feljegyezzenek hozzá köthe­tő tudományosan megmagya­rázhatatlan jelenséget, ezek leggyakrabban csodás gyó­gyulások.” A Teréz anyához intézett imádság egy ma 42 éves brazí­liai mérnök gyógyulásához ve­zetett. A szentté avatási kong­regáció orvosok véleményét is meghallgatta, ők tudományos szempontból megmagyarázha­tatlannak tartották a gyógyu­lást. A betegnek ugyanis több tályog volt az agyában, az orvo­sok már lemondtak róla, de mi­közben az életmentő műtéthez előkészítették kiderült, hogy eltűntek az agyából a tályogok. A férfi a mai napig egészséges. Egyszerű ember is lehet szent „Természetesen nem csupán papok, vagy egyházi emberek •lehetnek boldogok vagy szen­tek - mondta Kovács Gergely. - Olyan embereket is szent­nek jelölhetnek, akik követhe­tő mintát jelentenek és eleven bizonyítékai annak, hogy Isten ma is él és cselekszik. Ehhez nem feltétlenül kellenek cso­dák sem. Mert Isten nem csu­pán ezeken keresztül működik, hanem csendben, egy-egy hívé­nek kitűnő jóságában, szerete- tében is megmutatkozhat. Fon­tos, hogy nem egy hősies csele­kedetről, vagy népszerűségről beszélünk, hanem az élet szent­ség híréről, ami nem csupán az életkapcsolatokban mutatkozik meg kitartóan, hanem az emlé­ke is képes hosszan élő marad­ni és erőt adni.“ II János Pál avatta a legtöbb szentet Érdekes, hogy éppen annak a II. János Pál pápának az idejében nőtt meg a boldoggá- és szent­té avatások száma, akit leggyor­sabban avattak szenté - 2014- ben, halála után kilenc évvel. A pápa azt vallotta, hogy korunk­nak mai példaképekre van szüksége és így kívánta bátorí­tani a követőket. A szentek kul­tusza ugyanakkor apostoli ere­detű hagyomány, a legősibb ke­resztényi értékekhez tartozik. 993 óta vannak hivatalos ada­tok a szentté avatott személyek­ről. Azóta ezer embert avattak szentté, 482-t II. János Pál. Jelenleg is több ezer eljárás fo­lyik Rómában. Erre a Vatikán­ban külön hivatal van és nem csupán teológusok és főpapok vizsgálódnak az ügyekben, ha­nem világi szakértők is, és oly­kor hétköznapi emberek kivé­teles helytállása is szentté tett már orvost, tanítót, de egy né­met szerzetesről is kiderült már, hogy szent élete volt, pedig portásként dolgozott haláláig. Csodás szabadulás és gyógyulások „A procedúra több lépcsőben zajlik, de fontos, hogy egyedül a pápa ismerheti el egy ember életszentségét, kizárólag ő hoz­hat végső döntést a szentté ava­tásról - mondta Kovács Ger­gely. - De ez nem csupán hit­béli kérdés. A csodát fizikusok, orvos szakértők is vizsgálják attól függően milyen jelenség­ről van szó. Persze azt is pon­tosan leírják, mit tekinthetünk csodának. Ebben fontos, hogy ima hatására, a hitvalló igazol­ható közbenjárására következ­zen be, hogy a természet rend­jét, törvényszerűségét megha­ladó jelenség legyen és istenél­ménnyé váljon, a közösség javát szolgálja és hitét erősítse.” Feljegyeztek ilyet csodás gyógyulásban, de egy tenger­alattjáróból való csodálatos ki- szabadulás kapcsán is, és van eset, hogy valaki a 10. emelet­ről esett ki, halottnak nyilvání­tották mégis felült és alig diag­nosztizáltak sérülést nála, vagy egy olyan festményt is a csodák között tartanak számon, amely néhány óra alatt készült, miköz­ben több olajrétege létezik. Mindszenty lehet a következő Igaz, hogy lengyel szentként tartják számon, de magyar embert (Árpádházi Szent Kin­gát) utoljára 1999-ben avat­tak szentté. A magyar közös­ség leginkább Mindszenty Jó­zsef hercegprímás szentté ava­tására vár. Ezt az eljárást 1994- ben kezdték előkészíteni és így lesz szent a halandóból 1. A halál utáni öt év elteltével akár egy hívő, vagy egy közös­ség kérheti az eljárás megin­dításáról. 2. A vizsgálat tanúvallomáso­kon keresztül történik, de ha „régi ügyről" van szó. és nem élnek olyan tanúk, akik nyi­latkozhatnának, akkor doku­mentumok alapján kerül sor az életút vizsgálatára. 3. A helyi főpásztor kinevez egy egyházi testületet, amely­nek feladata, hogy a tanúval­lomásokat összegyűjtse. Tör­ténész szakértők is nyilatkoz­nak az illető személyiségről. 4. Az aktákat Rómába küldik. 5. Rómában összefoglalják a dokumetumokat. Először ál­talában a történészek vizsgál­ják az életutat. 6. Utána a teológusok követ­keznek. 7. Az anyag a kongregáció bí­borosaihoz kerül. 8. Szakértők, szintén három lépcsőben döntenek a cso­dák „valódiságárór. 9. Az összegző vélemények után a pápa maga hozza meg a döntést. 1997-ben került az összeállított anyag Rómába. Ügyét éppen Kovács Gergely képviseli. „Mindszenty rengeteget írt és róla is sok dokumentumban ír­tak, így az életszentségét alátá­masztó anyag több ezer oldalas. A vizsgálata már megtörtént, az értékelés tart. Ismert munkás­ságán túl, két csodás gyógyulás fűződik hozzá, az egyiket doku­mentálni is tudjuk.” Az, hogy egy szentté avatásra mennyit kell várni változó, de évszázadokig is eltarthat. A ma­gyar tiszteletreméltók, vagyis azok között, akiknek a boldog­gá avatása elindult, van misszi­ós munkát végző pap, vizitáci- ós nővér és vértanú püspök is. Az utolsó hercegprímás, mint a következő magyar szent Mindszenty a nyilasok börtöne után a kommunista fogságot is megjárta. Utóbbiból az 56-os forradalom alatt szabadult Legvalószínűbb, hogy a követ­kező magyar, akit szentté avat­nak Mindszenty József, Ma­gyarország utolsó hercegprí­mása lehet. Mindszenty Csehi- mindszenten született 1892- ben, 1915-ben szentelték pap­pá. 1919-ben, a Tanácsköztár­saság idején internálták, Szom- y bathelyre majd Körmendre ke- if rült, ott is aktív hitszervező te- ** vékenységet folytatott. 1944. március 4-én XII. Piusz pápa veszprémi püspöknek nevez­te ki. A nyilas hatalomátvétel után, <• több püspök társával közösen fljj memorandumot fogalmazott meg az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen, és ezt sze­mélyesen adta át a nyilas kor­mánynak. Két hét múlva papja­ival letartóztatták. A szovjet csapatok 1945. ápri­lis 1-jei bevonulásakor szaba­dult. XII. Piusz pápa 1946-ban esztergomi érsekké, majd bí­borossá avatta. Ez után is foly­tatta a politikai küzdelmét, egy­re inkább az antikommunis- ta magyar politika vezéralak­jává vált. 1948. december 26- án koncepciós perben életfogy­tig tartó fegyházra ítélték. Az 1956-os forradalom és szabad­ságharc kitörése után, október 30-án kiszabadították, másnap újra egyháza élére állt. A forra­dalom után a budapesti ame­rikai missziónál kért menedé­ket. Ettől kezdve az USA ma­gyar nagykövetségen élt egé­szen 1971. szeptember 28-ig, amikor - szándéka ellenére - a Vatikánba távozott. 1974-ben VI. Pál pápa megüre­sedettnek nyilvánította az esz­tergomi érseki széket, azzal az indokkal, hogy a prímás lemon­dott. Lemondatása a magyar vezetés követelése volt, ami­ért cserébe szabadon enged­ték a bebörtönzött egyházi sze­mélyeket. Mindszenty 1975. május 5-i ha­láláig nem is neveztek ki esz­tergomi érseket. Magyar szentek és csodáik SZENT ISTVÁN király a ma­gyar szentek sorában az első helyen áll. Ő terem­tette meg Magyarorszá-1 got mint szuverén, független államot, s ő vezette be a ma­gyarságot a keresztény népek közösségébe. SZENT GELLERT’ velencei gaz­dag patrícius •család sar­ja, Imre her­ceg tanító­ja volt. Szent István 1030-ban Gellértre bíz­ta a csanádi püspökség veze­tését. István halála után meg­tagadta a szolgálatot Aba Sá­muelnek, az 1046-os pogány- lázadás alkalmával jóslata beigazolódott: több társával egy taligán a mélybe taszítot­ták, ahol szörnyethaltak. SZENT LÁSZLÓ - Szent Ist­ván mel­lett - a ma­gyar uralko­dói eszmény egyik legtö­kéletesebb kifejezője, aki a legkemé­nyebb csatában is tudott ne­mes lelkű lenni, s akiről egy­szerre mondták, hogy „lovag­király“ és hogy „szent“. Év­századokon keresztül töret­len volt a kultusza, nem csak a gyógyulni vágyók mentek a sírjához, de sokan vitás ügye­iket is itt intézték el. Szent László király halála után több­ször is megjelent népe között és csodát tett. SZENT MARGITOT hároméve­sen átadták a veszprémi domonkos nővéreknek, egész életé­ben szigorú szabályok sze­rint élt, sanyargatta magát és ápolta legnyomorúságosabb betegeket. Isten megajándé­kozta a jövendőmondás tudo­mányával, amellyel atyját, IV. Bélát is segítette diplomáciai kérdésekben. SZENT ERZSÉBET keresztes há- borúban el­esett férje halála után visszavo­nult egy fe- ^ rences kolostorba. Itt a vi­lág minden pompájáról le­mondott. Vagyonából menhe- lyet alapított a szegényeknek, ahol társaival nagy odaadás­sal ápolta őket egészen ha­láláig. A legenda szerint egy­szer az étel rózsává vált a ko­sarában, ezért ábrázolják ró­zsák között.

Next

/
Thumbnails
Contents