Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám
2016. MÁRCIUS 20., VASARNAP SZTORI g A nyulak nemcsak aranyosak, de húsuk is nagyon egészséges Minik és óriások A nyulat 5 kiló felett nevezik óriásnak, vagyis a magyar óriás a maga 7 kilójával köztük is nagynak számít, igaz a német és a flamand fajták még ennél is nagyobbra nőnek. A világrekorder óriásnyúl egyébként több mint egy méteres és 22 kilogrammos. Ehhez képest, a világon a legkisebb nyúl, az amerikai törpe. Ez 28 centiméter és fél kilót sem nyom. A hobbi céllal tartott nyulak között egészen kicsik is vannak. Az 1880-as években Hollandiában kezdték őket tenyészteni, egy olyan mutációval született példányból, amely a törpeség génjét hordozta. Ezek a nyulak 70 deká- sak is lehetnek, de a legnagyobbak sem nőnek meg egy kilósnál sokkal nagyobbra. Nagy János egyik fontos célja, H megmentse az eltűnéstől a magyar óriásnyulat Néhány éve még a kihalás fenyegette a magyar óriásnyulat, néhány lelkes tenyésztő azonban megmentette. Újra felfedezték, sőt saját tájfajtát nemesítettek belőle, így akár hungarikum is lehet. Fábos Erika ÓRIÁSNYÚL „Számos őshonos állatfajtának van saját szervezete és génbankja, talán egyedül a magyar óriásnyúlnak nem volt - mondta Völgyi Tamás, aki 2004-ben hallott először egy pécsi tenyésztőtől, Mátrai Józseftől erről a fajtáról. - „Amikor nekifogtam, hogy saját gazdaságomban tenyészthessem, országszerte elszigetelten találtam csak egy-egy példányt háztáji gazdaságokban. Annak ellenére, hogy a II. világháború előtt és a 60-70-es években még nagyon népszerű volt. Akkoriban nemcsak a húsa miatt tartották, de a prémje is érték volt. Sapkákat, kabát belsőket és gallérokat készítettek belőle. A hetvenes évektől aztán a fehér nyúl- fajták elkezdték kiszorítani, később a prémje sem kellett, majd a nagyüzemi tartás jobban kedvezett a kisebb testű, ketrecben tartható és gyorsabban növő fajtáknak, erről pedig fokozatosan megfelejtkeztek.” A magyar óriásnyúl amúgy a Darányi Ignác programnak köszönhette fénykorát. A háború után vasutasok és bányászok között, az állami program keretében kezdett terjedni a fajta, amit egyesületekbe tömörülve, mindenütt az országban szívesen tenyésztettek és nemesítettek. Az első feljegyzések 1927- ből vannak arról, hogy a magyar óriáshoz hasonló nyulat nemesítettek Erdélyben, amiről Andrássovich Géza, akkori magyar királyi gazdasági főfelügyelő úgy ír, hogy megtalálta a magyar gazdasági nyúl minta- példányát. Ez a belga, vagy másként flamand óriás nyulak, valamint a magyar parlagi nyulak és a magyar vadas nyúlfajta keresztezésének eredményeként jött létre, amit inkább a kényszer szült, mint a tervszerűség. Ezek a változatok átvették a belga óriás testformáját, szépségét, szőrméjének előnyös tulajdonságait, de megtartották a magyar keverék nyulak nagyobb edzettségét és igénytelenségét. „5-6 éves lehettem, amikor egy szomszédtól kaptam ajándékba egy nyulat húsvétra mondta Nagy lános, csertői tenyésztő. - Kis kihagyásokkal azóta foglalkozom nyúltartás- sal és az évtizedek alatt szakkönyvekből, mestertenyésztőktől lassanként sok ismeretre tettem szert. A magyar óri- ásnyúllal 2008-ban kezdtem ismerkedni és ez a munka sokkal több lett a számomra, mint egyszerű állattartás. Fontos célom volt ennek az ősi magyar fajtának a megmentése és elterjesztése, ezért kezdtünk szervezett formában, egyesületi szinten is foglalkozni vele. Meggyőződésem, hogy az egyik legjobb minőségű nyúlhúst ez a fajta adja. A ma egyre elterjedtebb biovagy ökotartásra is kiváló. . Természetes friss és szárított takarmányokat, gumókat fogyaszt, nem kell gyógysze- rezni, mert nagyon ellenálló, és az izomzatának a zsírtartalma is alacsonyabb a kisebb fajtákéhoz viszonyítva, ami a mai fogyasztói szokások alapján ugyancsak felértékeli a húsát. Nagyon sok kedvező tapasztalatunk van, olyannyira, hogy Baranyában a saját tájfaj- tánk kinemesítésével is komolyan foglalkozunk. Mivel pedig munkánknak köszönhetően ez a tájfajta a megyei értéktárba is bekerült és nemzeti kincs lett belőle, nagyon szeretnénk, ha hungarikumként is elismernék, hiszen ez is tovább segítené ezt az értékmentő munkát. ’’ Az igazi fellendülést persze ennek a fajtának is az hozhatna, ha minél többen ismernék a nyúlhús előnyös tulajdonságait és újra jobban elterjedhetne a magyar konyhákban. A mostani modern táplálkozási kultúrának ugyanis még a nagyon divatos baromfihúsnál is sokkal jobban megfelel. Könnyen emészthető, alacsony az energiatartalma, sok fehérjét, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Alacsony a koleszterintartalma és kedvező a zsírsav összetétele is, olyannyira hogy például Svájcban a kórházi élelmezésben, betegek számára és diétákban is kiemelten használják. Persze az sem egy utolsó szempont, hogy finom. Baranyában nemcsak a tenyésztését, de a gasztronómiai felhasználását is kutatják és fejlesztik. így a szokásos ételeken kívül például kolbászt és füstöltárút is készítenek már belőle. Ez a fajta a legjobb minőségű húst adja Életszerűtlen, de mégis szabályt sért, aki engedély nélkül reptet Eljött a drónok évszázada A drónok reptetése egyre elterjedtebb hobbi, de ha kamera is van rajta, úgy a szabályok szerint már pilóta nélküli légijármű, és így engedély kell a használatához MAGYARORSZÁG Míg a XIX. század elválaszthatatlan a vasút térhódításától, addig a XX. század az autók bűvöletében telt a hétköznapi emberek számára. Elég valószínűnek tűnik, hogy a XXI. században a drónoké lesz a kulcsszerep. Lassan elérhetővé, olcsón megvásárolhatóvá válnak a drónok, és nem kell a jósdába menni ahhoz, hogy lássuk a jövőt: röptetni fog itt boldog-boldogtalan. A drónok minőségi javulást hozhatnak a szállítás területén, segítségükkel új és óriási tudásbázist építhetünk, de akár emberi életeket is menthetnek. Az új technológia iránt már most érdeklődik a kereskedelem és logisztika, a mezőgazdaság, az építőipar, a régészet, a verseny- sport, a film és a média. Egyelőre viszont könnyen bajba kerülhet a drónröptető. Legutóbb egy internetes újság, a 444 stábja röptetett drónt, amelyre kamerát is szereltek. A videori- port Felcsúton készült, többek között a Puskás Aréna felett. Mikor végeztek a felvétellel, rendőrök jelentek meg. Rövid közjáték után a légügyi szabályok megsértésére hivatkozva lefoglalták a drónt, és szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Lapunk a drónokkal kapcsolatos jogi helyzet ügyében megkereste az Explico tanácsadó céget. Ők kifejezetten olyan technikai ügyekkel foglalkoznak, ahol a klasszikus jogi tanácsadás véget ér. Mester Máté ügyvéd, az Explico vezető tanácsadója a konkrét drón-üggyel kapcsolatban elmondta, hogy „a tévhitek ellenére nehéz teljesen legálisan drónt reptetni, a legtöbb használat ma inkább a szürke vagy tiltott zónába sorolható. Jelenleg Magyar- országon a drónok légijárműveknek minősülnek, amelyek üzemeltetőinek, ezek lehetnek cégek is, általános engedély kell a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól” - tette hozzá a szakember. „Emellett minden alkalommal eseti légtérhasználati engedélyre is szükség van, amit ráadásul 30 nappal előre kell igényelni. Az engedély kiadásához a kezelőnek legalább 50 órás repülésigyakorlat- \ tál kell rendelkeznie, de az például nem világos, hogy ez mit jelent és hol lehet legálisan megszerezni. Elvileg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen létezik drón kezelő tanfolyam, de ez elsősorban elméleti képzés és nem elérhető bárki számára. Tehát ha valaki ma engedély nélkül drónt reptet, az hasonló ahhoz, mintha repülőt vezetne képesítés nélkül. A szabályozásnak ehhez hasonló anomáliákat kell még tisztáznia. A jelenlegi helyzet nem életszerű és gyakorlatilag kizárja a jogkövető magatartást” - tette hozzá az ügyvéd. Hogy a tilosban reptető milyen bírságra számítja hat azt csak találgatni lehet. Megnéztük a légiközlekedés- ről szóló 1995-ös fövényt, s eszerint a légiközlekedési bírság akiár 100 millió forint (!) is lehet. Igaz, üyen hatalmas összeget aligha a néhány méter magasan repülő modellek esetén szabna ki a hatóság. A szakértő a nemzetközi tapasztalatokról is beszámolt lapunknak. „A világon mindenhol az a fő kérdés, hogyan lehet a drónokat integrálni a légtérbe, ahol hagyományosan kialakult és erős szabályok vannak - magyarázta lapunknak Mester Máté. - A helyzet különlegességét az adja, hogy történelmi okokból a 150 kg felszálló tömeg alatti légijárművek szabályozása jelenleg nemzeti hatáskörben van, azaz nincsen egységes nemzetközi iránymutatás. így a technológia terjedésével párhuzamosan egyre több országban merül fel a külön drónszabályo- zás gondolata. Az USA-ban például már idén végleges megoldás várható, az EU pedig szintén vizsgálja a külön szabályozás szükségességét. A teljes, határon átnyúló integrációt (150 m feletti működés, külön engedély nélkül, 150 kg alatt) pedig Pilóta nélküli repülőeszköz A drón általában valamilyen pilóta nélküli repülőeszközt jelent, de a pontos meghatározás a felhasználástól függ. A szabályok szerint a drónok egy része repülómodell. De ha a drón alkalmas részben vagy teljesen önálló és valamilyen feladathoz kötődő repülés végrehajtására, vagy a fedélzetén adatrögzítésre, helymeghatározásra alkalmas eszköz van, akkor már pilóta nélküli légijárműről beszélünk. Míg a repülő- modelleket lakott területen kívül, de kijelölt helyen lehet egyszerű szabályok mentén reptetni, addig a pilóta nélküli légijárművekhez külön engedély és valamilyen képesítés kell. 2024-2028 között tervezi megvalósítani az unió.” Úgy tűnik, hogy Magyarországon is van szándék a jogi keretek megalkotására, de továbbra sincs a témában átfogó szabályozás. „A profi felhasználók körében általánosan elfogadott vélemény szerint a drónok tömeges elterjedése esetén a fő veszélyt pont a nem megfelelő, nem elég körültekintő használat jelenti majd. Már most is jellemzően a balesetek 98-99 százaléka emberi hibára vagy a felelőtlen alkalmazásra vezethető vissza. Nem véletlen, hogy a szakemberek az automata repülés hívei. A szakma és drónipar szerint olyan szabályozásra lenne szükség, amely nem gördít akadályokat a cégek és az innovatív felhasználás elé, azonban számon kérhető és felelősségteljes repülésre ösztönöz” - hangsúlyozta a szakember. Csejk Miklós Tudta-e? Az amerikai légügyi hivatal legújabb adatai alapján tavaly több mint 700 esetben veszélyeztették drónok a légi forgalmat, ami mintegy a háromszorosa a korábban történt ilyen eseteknek. jtaGÄotaonü a DMfjMF ©cflágfea
