Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-14 / 62. szám
2016. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ GAZDASÁG - BELFÖLD y Már csak 3 ezer bedőlt hitelesnek van hely az Eszközkezelőnél Mi lesz, ha elfogy a keret? 1300 milliárd forint beragadt lakossági jelzáloghitel Február végéig 32 ezer ingatlant fogadott be a Nemzeti Eszközkezelő. A 35 ezres kvóta gyorsan betelhet, főleg, hogy véget ért a kilakoltatási moratórium. Herman Bernadett/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Gyorsan elkapkodhatják a bedőlt hitelesek a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) megmaradt kvótáit, a befogadások ugyanis már 32 ezernél tartanak, a NET-nek pedig csupán 35 ezer ingatlan megvásárlására van mandátuma. Korábban még szűkösebb volt a keret, tavaly szeptemberig csupán 25 ezer ingatlant fogadhattak be, a plusz tízezerrel kibővített kvóta héttizede pedig fél év alatt elfogyott. A bedőlt hiteleseknek igyekezniük kell, március 1-jén ugyanis véget ért a kilakoltatási moratórium, ami lényegesen megkönnyítette a végrehajtók dolgát a követelések érvényesítésében. A nem fizető adósok ingatlanjait korábban sem volt tilos elárverezni, olyan lakott lakásokért viszont, amelyekből a korábbi tulajdonost nem lehetett kitenni, kevesen kapkodtak. Hogy pontosan hány embert fenyeget a lakóingatlanjának kényszerérBedőlt háztartási hitelek aránya (90 napon túl késedelmes, százalék) 2010. március 2015. augusztus MW-grafika Forrás: MNB Akinek a kérelmet befogadta a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.. annak nem kell tartania a kilakoltatástól. Csakhogy már sokkal kevesebb adósnak van erre lehetősége, és a nem teljesítő hitelesek száma egyre nő tőkésítésé, arról több adat is kering, de több százezer érintett lehet. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) lapunkkal azt közölte, nincsenek arról adatai, hány ingatlant lehet a moratórium lejárta után elárverezni, a szervezet elnöke viszont korábban úgy nyilatkozott: a devizahiteles elszámolás kapcsán 210 ezer végrehajtási ügyet függesztettek fel. A követeléskezelők szövetsége valamivel kevesebb, 180 ezer bedőlt hitelről tud, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) pedig 144 ezer késedelmes vagy már felmondott jelzálog- hitelről van adata. A bankok mellett azonban nagy számban kérnek végrehajtást a követeléskezelők, az önkormányzatok és az adóhatóság is - tájékoztatta lapunkat az MBVK. A bajban lévőkön a NET mellett a magáncsőd segíthetett volna, ezt azonban alig néhány száz adós vette igénybe. A NET viszont a mandátumbővítés után még jobban pörög, mint korábban, amikor évente legfeljebb 7-8 ezer ingatlan került az intézményhez. A vásárlások még nem fejeződtek be minden esetben, hiszen egy-egy tranzakció hónapokig is elhúzódhat. A pénzügyi teljesítés eddig 22,3 ezer ingatlannál zárult le, de 2017 végére várhatóTöbb tízezer embert fenyeget a kilakoltatás veszélye an mind a 35 ezer lakás vagy ház az NET tulajdonába kerül. A kilakoltatástól viszont már azoknak sem kell tartani, akiknek befogadták a kérelmét, hiszen az eljárás elindulása a végrehajtásokat azonnal felfüggeszti. A NET segítségével lényegesen több adós szabadult meg az ingatlanától és a hitelétől, mint más módon. A bankok alig félezer, az adósok saját maguk valamivel több mint 4500 ingatlant adtak el 2013-2015 között, miközben az eszközkezelő csaknem 20 ezer ingatlant vásárolt meg. Az eszközkezelő többnyire a hátrányos térségekben lévő adósokon segített, a befogadott ingatlanok többsége a keleti országrészben található. Körülbelül 3200 borsodi és 3 ezer szabolcsi lakást vett át az intézmény, de viszonylag sok Pest megyei és budapesti ingatlant is bekerült a portfolióba. A befogadott átlagos forgalmi érték a hitel- szerződések megkötése idején 8,35 millió forint volt, a NET átlagosan 3,77 milliót fizetett egy-egy lakásért. A bérlők átlagosan 11 376 forintos havidíjon tudják visszabérelni lakásukat, és a programba bekerült családok a kiszámlázott díjak 91 százalékát be is fizették.-75 BUDAPEST A nemteljesítő lakossági jelzáloghitelek magas szintje továbbra is komoly pénzügyi stabilitási és társadalmi kockázat, ezért foglalta össze ajánlását a Magyar Nemzeti Bank az adósok fizetőképességének fenntartására, helyreállítására - mondta Virág Barnabás ügyvezető igazgató. A nem teljesítő hitelek állománya még mintegy 1300 milliárd forintra rúg, ami a GDP mintegy 4 százaléka. Közel 130 ezer adós helyzete rendezetlen. Az MNB szerint ezen adósok felénél visszaállítható a fizetőképesség, de ehhez a bankok részéről nagyobb aktivitásra, az adósok részéről nagyobb együttműködésre van szükség. Egy átlagos adós teljes tartozása 9 millió forint, ebből a tőke- tartozás 7,9 millió. A fedezet átlagos értéke 10,3 millió forint volt; a közel 100 százalékos szint a deviza árfolyam- mozgás és a nem teljesítésből származó büntetőkamatok miatt alakult ki. E jelzáloghitelek felvételekor az ingatlanok értékének mintegy 60-65 százalékát tette ki a fedezet. A hitelek átlagos futamideje 10-12 év, az átlagos törlesztőrészlet 82,8 ezer forint, miközben az adósok átlagjövedelme 109,3 ezer forint. 24 százalék azért nem törleszt, mert nincs a törlesztésre felhasználható jövedelme. MTI/MW Új árajánlatot! Az MNB szerint 15-30 ezer olyan ügyfél lehet, akinek alacsony a fizetési hajlandósága. Az adósok 11 százaléka annak ellenére nem törleszt, hogy lenne rá jövedelme. Az érintettek fele, 65-72 ezer ügyfél hitele átstrukturálható lenne. Amihez a bankoknak fenntartható ajánlatot kellene tenniük. A lakosság 45 százaléka hiteltörlesztő - Az otthonukat felújítók több mint harmada vesz igénybe kölcsönt A lakásfelújítás is növeli a hitelfelvételi kedvet MAGYARORSZÁG A hitelfelvétel lassulása 2016 elejére egyértelműen megállt - derül ki a Co- fidis friss Hitel Monitor kutatásából. Az MNB legutóbbi adatai még stagnálást mutatnak, a Co- fidis mostani felmérése szerint már lassú, de érzékelhető emelkedés is tapasztalható e téren. Jelenleg a felnőtt lakosság 45 százaléka hiteltörlesztő. 2015 ősze óta a korábbinál sokkal többen tekintenek a hitelekre lehetőségként, és nem kényszerként. Áz emberek több mint fele érzi úgy, hogy a pénzintézetek ilyen típusú szolgáltatásai esélyt teremtenek nagyobb léptékű, nehezebben elérhető célok megvalósításához. A magyarok több mint 60 százaléka gondolja úgy, hogy váratlan kiadások fellépésekor megoldást jelenthet a külső anyagi segítség. A következő egy évre vonatkozóan a lakosság tizede, a következő negyedévre vonatkozóan mindössze 3 százaléka tervez hitelfelvételt. 2016 elején a legtöbben lakáshitelt (14 százalék) és személyi kölcsönt (13 százalék) törleszte- nek, míg folyószámlahitel részleteit a lakosság 10 százaléka fizeti, áruhitellel 7 százalék rendelkezik. Új jelenség, hogy a személyi kölcsönök esetében egyre gyakoribb hitelcél a lakásfelújítás. A lakásfelújítást, a kifejezetten költségigényes munkálatokat a lakosság harmada rendszeresen, 5 évente elvégzi. „A lakásfelújítók több, mint harmada vesz igénybe hitelt a munkálatok megkezdése előtt, ebből a személyi kölcsönök aránya 14 százalék. A növekedés jele, hogy közel kétszer annyian Egy átlagos használt lakás felújítási költsége a teljes renová- ció esetén elérheti a több millió forintot is. Egy átlagos 50 négyzetméteres, kettő, két és félszobás panellakás esetében általában a konyha és a fürdő felújítása jelenti a legnagyobb tételt. A költség helyiségenként akár a 1,5-2 milliót is elérheti, illetve a komplett fűtéskorszerűsítés és a nyílászárócsere sem úszható meg egyterveznek személyi kölcsönt felvenni az előttünk álló két évben e célból, mint ahányan igénybe vették az elmúlt két évben” - mondta el lapunknak Holló Bence, a Cofidis Magyarországi fióktelepének ügyvezetője. Egy átlagos lakásfelújítás a megkérdezettek válaszai alapján közel 800 ezer forintba kerül, ehhez átlagosan több mint 600 ezer forintot igényelnek azok, akik külső anyagi segítséget vesznek igénybe a finanszírozáshoz. Sokan vannak olyanok is, akik teljesen önerőből, ben 1-3 millió forint alatt. Az OTP Lakástakarék idézi a családi házak építésével foglalkozó Valdinger Zoltán, a Vald-lng Építőipari Kft. ügyvezetőjét, aki szerint egy vidéki családi ház egyszobás bővítésének költsége szintén elérheti a négyzetméterenkénti 300 ezer forintot. Persze a költség alakulása nagyban függhet a felhasznált anyagoktól és az épülettől, a kiindulási állapottól. korábban félretett pénzből vagy az aktuális havi jövedelemből fedezik a kiadásokat. Regionálisan is mutatkoznak eltérések: míg Nyugat-Magyar- országon átlagosan 800 ezer forint fölött költenek lakásfelújításra, addig Kelet-Magyaror- szágon ez az összeg 100 ezer forinttal kevesebb. A legkevesebb pénzt Észak-Magyarországon költik a felújításra, ezzel szemben a Közép-Dunántúlon majdnem a háromszorosát használják lakásfelújítási célokra. Az OTP Lakástakarék ügyfelei is leginkább felújításra, korszerűsítésre, bővítésére költötték tavaly megtakarításaikat. Különböző céljaikra több mint 80 milliárd forintot használtak fel, ez az összeg a hazai lakásta- karékpénztár-piaci kifizetések harmadát teszi ki - közölték az MTI-vel. A korábbi lakáscélú hitelek (főként kombinált hitelek) előtörlesztésére felhasznált ősz* szeget figyelmen kívül hagyva az ügyfelek közel háromnegyede (74 százalék) felújítási munkákra, míg negyede (23 százalék) ingatlanvásárlásra használta fel megtakarítását. MW Húzós árak panelben, családi házban is Akik a felújításhoz hitelt : j is kénytelenek felvenni, 3 azok átlagosan több mint 600 ezer forintot igényelnek
